Megválasztották Olaf Scholzot, ő az új német kancellár Merkel után

2021. december 08. – 11:02

frissítve

Megválasztották Olaf Scholzot, ő az új német kancellár Merkel után
Olaf Scholz a német parlamentben 2021. december 8-án, a beiktatás napján – Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

A német parlament alsóházában, a Bundestagban megszavazták az új német kormánykoalíciót, a szociáldemokrata Olaf Scholz az új kancellár. Angela Merkel 16 év után köszönt le, a szeptember végi választás óta ügyvezetőként állt Németország élén.

A Bundestag ülése 9 órakor kezdődött, ahol a 736 képviselő titkos szavazással döntött, 395-en támogatták, 303-an ellenezték a 63 éves politikust az új német kormány élére. Igaz, ahogy arról a Welt ír, az új koalíciót alkotó Szociáldemokrata Pártnak (SPD), a Zöldeknek és a liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) összesen 416 mandátuma van az új Bundestagban, több képviselő azonban betegség miatt hiányzott az ülésről.

A politikus a szavazás után átvonult a Bellevue elnöki palotába, hogy átvegye a kinevezési oklevelét Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől. Ez 11 óra után néhány perccel meg is történt, így hivatalosan a szövetségi elnök is kinevezte Olaf Scholzot Németország új kancellárjává.

Dél után három perccel tette le a hivatali esküt Scholz ismét a Bundestagban: a hagyományos esküszöveg szerint megfogadta, hogy minden erejét beveti annak érdekében, hogy a német nép jólétét, javát gyarapítsa, és kárait elhárítsa.

Az eddigi kilenc német szövetségi kancellár közül ő az első, aki nem vallja magát vallásosnak, így nem tette hozzá az eskü végén, hogy „Isten engem úgy segéljen”.

Frissítés 17:54: Korábban tévesen azt írtuk, hogy Olaf Scholz az első német kancellár, aki nem tette hozzá a vallásos mondatot esküjéhez – valójában azonban már az 1998 és 2005 között kormányszó szocdem kancellár, a magát evangélikusnak valló Gerhard Schröder sem kérte Isten segedelmét hivatali esküjében, írja a Tagesspiegel.

Egy újabb szünet után, 13:30 körül közölték az új német kormány névsorát, és beiktatták ezután egyesével a minisztereket is. 15 órakor Scholz átvette Angela Merkeltől a kancellári hivatalt, ahogyan az egyes miniszterek is a minisztériumokat. A leköszönő kormányfő sok sikert kívánt Scholznak, aki arról beszélt, továbbvinné azt az északkelet-német mentalitást a kancellárián, ami Merkel munkáját jellemezte – erről itt számoltunk be bővebben. A Focus arról ír, hogy az új kancellár csütörtökön találkozik majd elsőként a tartományi miniszterelnökökkel, pénteken pedig Párizsba utazik első külföldi útjára.

Angela Merkel egy csokor virággal a kezében adja át a kancellári hivatalt Olaf Scholznak 2021. december 8-án – Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters
Angela Merkel egy csokor virággal a kezében adja át a kancellári hivatalt Olaf Scholznak 2021. december 8-án – Fotó: Fabrizio Bensch / Reuters

Olaf Scholz Németország negyedik szociáldemokrata kancellárja Willy Brandt, Helmut Schmidt és Gerhard Schröder után, az országot pedig az SPD együtt vezeti koalícióban a Zöldekkel és az FDP-vel. Ahogyan arról már korábban írtunk, a kormányprogramban igen ambiciózus célokat fogalmazott meg a három párt: a legnagyobb hangsúlyt a klímavédelemre fektetik, érintve ezzel az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság modernizációját.

Emellett 12 euróra emelik az óránkénti minimálbért, 16 évre szállítják le a választójogot, és fogyasztási célra legalizálják a marihuánát is.

Már az eskütétel előtti napokban kiderült, kik alkotják név szerint az új berlini kormányt:

  • Wolfgang Schmidt (SPD) vezeti majd a kancelláriát miniszterként;
  • Robert Habeck, a Zöldek társelnöke lesz a gazdasági és klímavédelmi minisztérium vezetője, egyben alkancellár;
  • Christian Lindner, az FDP elnöke lesz a pénzügyminiszter;
  • Annalena Baerbock, aki a Zöldek másik társelnökeként ősszel még a párt kancellárjelöltje volt, most a Scholz-kormány külügyminisztere lesz.

A liberális FDP a következő tárcákat kapta meg a Scholz-kormányban:

  • Volker Wissing vezeti a közlekedési és digitális minisztériumot, ezzel együtt az új német kormány nagyszabású digitalizációs programját;
  • Marco Buschmann az igazságügyi minisztériumot;
  • Bettina Stark-Watzinger pedig az oktatási és kutatási minisztériumot.

Szintén három további miniszteri posztot vihetnek a Zöldek:

  • Anne Spiegel legfiatalabb miniszterként a családokért, idősekért, nőkért és fiatalokért felelős minisztériumot vezeti majd;
  • Steffi Lemke környezet- és természetvédelmi, nukleáris biztonságügyi és fogyasztóvédelmi miniszter lesz;
  • Cem Özdemir, a Zöldek volt elnöke pedig élelmezési és mezőgazdasági miniszter.

A legtöbb minisztériumot a szociáldemokraták fogják vezetni:

  • Hubertus Heil már az előző Merkel-kormányban is a munka- és szociális ügyi minisztériumot vezette, posztját pedig egyedüliként az új kormányban meg is tarthatja;
  • Nancy Faeser bel- és hazaügyi miniszterként a szélsőjobboldali extrémizmus elleni harcra helyezné a hangsúlyt;
  • Christine Lambrecht honvédelmi miniszter lesz.
  • Karl Lauterbach járványügyi szakértőként az elmúlt hónapokban a német talk-show-k egyik leggyakoribb vendége volt, és védelmébe vette a Merkel-kormány szigorú járványügyi intézkedéseit. Mostantól döntéshozóként irányíthatja a koronavírus-járvány kezelését, mint egészségügyi miniszter.
  • Klara Geywitz az építési minisztériumot vezeti majd;
  • míg Svenja Schulze a gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős tárcát irányíthatja.

Ki is ez az új kancellár?

A technokrata, unalmas stílusa és visszafogottsága miatt Scholzomatnak is gúnyolt Olaf Scholz 1958-ban született a nyugatnémet Osnabrückben, majd Hamburgban nőtt fel. A '70-es évek közepén csatlakozott az SPD-hez még radikális ifjú szocialistaként: kritizálta a NATO-t, az atomfegyvereket és a globális kapitalizmust. Munkajogot tanult, majd ügyvédként folytatta pályafutását, 1998-ban pedig beválasztották a Bundestagba, ahol fontos szövetségese lett az akkor megválasztott szocdem-zöld koalíció kancellárjának, Gerhard Schrödernek. Éppen ekkor nyirbálták meg az Agenda 2000 programmal a német állam szociális kiadásait – ami miatt aztán az SPD népszerűsége is zuhanórepülésnek indult, hogy aztán 2005-ben nagykoalíciót alkossanak az ősi rivális Kereszténydemokrata Unióval (CDU).

Olaf Scholz szövetségi kancellár átveszi a kinevezési oklevelet Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől a Bellevue-palotában – Fotó: Emmanuele Contini / Getty Images
Olaf Scholz szövetségi kancellár átveszi a kinevezési oklevelet Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöktől a Bellevue-palotában – Fotó: Emmanuele Contini / Getty Images

Scholz az első Merkel-kormányban vállalt elsőként kormányzati szerepet: 2007-ben lett munkaügyi és szociális miniszter. 2011-ben Hamburg polgármesterévé választották, majd 2018-ban, Merkel utolsó kormányában alkancellár és pénzügyminiszter lett. Miniszterként érte őt az utóbbi évek két nagy német pénzügyi botránya: a rendszerszintű adóelkerülési módszert feltáró CumEx-akták és a Wirecard-ügy, amiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Ahogyan arról a róla szóló portrénkban írtunk, Scholz munkájában tetten érhető az északnémet hűvössége és a visszafogott stílusa. Centrista politizálása és a Merkellel való sokéves együttműködése miatt sokan a leköszönő kancellárhoz hasonlították őt a választási kampányban – amire rá is játszott bőven, amikor utánozta Merkel híres rombuszkéztartását, és a folytonosság jelöltjeként hirdette magát.

Tizenhat év, tizenhat nap

Egy 16 éves és 16 napos korszak zárult le szerdán véglegesen Németország történetében: Angela Merkel ugyan nem döntötte meg végül párttársa, Helmut Kohl rekordját, de így is csak tíznapnyi hivatali időn múlt, hogy a leghosszabb ideig hivatalban lévő szövetségi kancellár legyen.

Kohllal ellentétben viszont Merkel önként távozott a hivatalából: az idei parlamenti választáson már nem jelöltette magát kancellárnak, utódjelöltje, Armin Laschet viszont még a saját táborát sem tudta meggyőzni arról, hogy alkalmas lenne kormányfőnek. Pártja, a CDU történelmi vereséget szenvedett a szeptemberi Bundestag-választáson, és bár úgy tűnt, hogy még akár egy CDU–CSU–Zöldek–FDP felállás sem lenne elképzelhetetlen, utóbbi két párt végül az SPD-vel állapodott meg.

Nem csoda, hiszen a pártok színei (fekete-zöld-sárga) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett felállással Merkel már megpróbálkozott 2017-ben, hosszú hónapok tárgyalásai után azonban az FDP bedobta a törülközőt. Így 2018 tavaszán újra nagykoalícióban kezdett el kormányozni egymással a CDU–CSU és az SPD – holott hónapokkal azelőtt a szocdemek megígérték, hogy nem lépnek újra kormányra a kereszténydemokratákkal. A kétezres évek eleje óta folyamatosan csökkenő népszerűségük miatt ugyanis a párt odáig jutott, hogy egyre valószínűbbnek tűnt, hogy a Zöldek lesznek a CDU–CSU új kihívói, nem az SPD – végül persze a szeptemberi választás nagyon másként alakult.

Merkel többször is beszélt arról, hogy számára a koronavírus-járvány okozta a legnagyobb kihívást az elmúlt 16 évben – utolsó kancellári videóüzenetében is a drámai járványhelyzetet emelte ki. A járvány ellenére viszont népszerűségi mutatói távozásakor is igen magasak voltak, és Németországon kívül is kedvelt arcként emlékeznek rá, ahogyan arról részletes portrénkban írtunk.

Angela Merkel 2021. december 8-án, Scholz beiktatásának napján – Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images
Angela Merkel 2021. december 8-án, Scholz beiktatásának napján – Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images

Múlt csütörtökön tartották meg a kancellárok és szövetségi elnökök leköszönésekor hagyományos búcsúünnepséget, a Großer Zapfenstreichot, ami a német honvédség legnagyobb tiszteletadási ceremóniája. Ezen egy katonazenekar játszotta el a kancellár által kért dalokat, köztük a keletnémet punk keresztanyjának is becézett Nina Hagen egyik slágerét is. A szintén keletnémet származású Merkel szeptember elején azt mondta a kancellársága utáni napjairól:

„Eldöntöttem, hogy először is, nem fogok csinálni semmit, és csak megvárom, mi adódik. (…) Mivel már 67 éves vagyok, nincs végtelen időm sem. Írni akarok, beszédet mondani, hegyet mászni, otthon lenni, utazni a világban?”

Nyílt sisakos idők, kemény fellépés

Angela Merkel volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik fontos védelmezője az Európai Unióban, azonban ahogy arról Komplex cikkünkben írtunk, Berlin várhatóan nem fog hirtelen hadjáratot indítani a Fidesz-kormány ellen, hiszen több tényező is a konfrontáció ellenében hat. Ennek ellenére Orbán már kvázi bejelentette, hogy kész felvenni a harcot az új német kormánnyal szemben, ami szerinte „bevándorláspárti, genderbarát, föderalista, német Európát” akar.

„Egy dolog biztos, a kétértelműség, a lopakodó politika és a sodródás korszaka Merkellel befejeződött. Új, nyílt sisakos idők jönnek”

– írta hétfői hírlevelében a kormányfő.

A német Zöldek egyik EP-képviselője, a magyar ügyekben igen aktív Daniel Freund pedig nemrég a 24.hu-nak arról beszélt, Magyarországgal szemben keményebben lép majd fel az új német külügyminisztérium, és „egyértelmű szándék van” a jogállamisági mechanizmus bevetésére. Igaz, a kormányprogramban név szerint nem szerepel Magyarország vagy a magyar kormány, és a program tartalomjegyzékében igencsak hátrasorolt külpolitikai részben csak arról írnak, mindenben támogatni fogják az Európai Bizottságot, hogy betartassa a tagállamokkal a jogállamisági kritériumokat.