Mindhárom vádpontban bűnösnek mondta ki az esküdtszék Derek Chauvint a George Floyd-ügyben

Derek Chauvin bűnös azokban a vádpontokban, melyek szerint megölte George Floydot, amikor a nyakára térdelt egy minneapolisi utcán tavaly májusban, a járőrautó mellett.

Összesen három vádpont volt (a pontos jogi részletekről később olvashatnak), ezek közül mindháromban bűnös Chauvin. Sorrendben 40, 25 és 10 évet kaphat ezekért, a büntetések összeadódnak. Az viszont csak két hónap múlva derül ki, hogy a bíró pontosan hány év börtönbüntetést határoz meg.

Chauvin mozdulatlanul ülve, maszkban fogadta az ítéletet, csupán a szeme járt ide-oda idegesen. Utána bilincsben vezették ki a teremből, és őrizetbe vették.

Az esküdtek helyi idő szerint délután kettőkor jutottak döntésre, hétfőn és kedden összesen több mint tíz órát töltöttek el, amíg meghozták a döntést. A bíróság épülete előtt több százan gyűltek össze a bejelentésre várva, de egy egész ország figyelte a tévében a március végén kezdődött tárgyalás végkifejletét. Az ítélet után a bíróság épülete előtt a tömeg többek között azt skandálta, hogy „igazságot szolgáltattak” és „Black Lives Matter”.

Több amerikai városban is rendőri készültséggel vártak az ítélethozatalra és -hirdetésre.

Az esküdtszék döntésének bejelentése után George Floyd barátnője azt mondta a bíróság előtt, hogy „ez nagy nap az egész világnak.” Floyd családja ügyvédjükön keresztül azt írta, hogy az ítélet igazságot szolgáltat a családnak és a minneapolisi közösségnek, de túlmutat ezen, és az egész Egyesült Államok és a világ számára is jelentősége van. Szerintük ez az ügy fordulópont Amerika történetében, és olyan világos üzenetet küld az igazságszolgáltatásban szolgálók elszámolthatóságáról, amit reményeik szerint minden városban és államban meghallanak.

A minnesotai kormányzó, Tim Walz is üdvözölte az ítéletet, amit nagyon fontos lépésnek nevezett, de azt mondta, hogy még van tennivaló. Szerinte rendszerszintű reformmal kell elérni, hogy ne fordulhasson elő többet ehhez hasonló eset.

Joe Biden elnök azt mondta az ítéletről, hogy csapást mértek a rendszerszintű rasszizmusra, ami az egész nemzet lelkén szárad, de még rengeteg dolguk van. Kamala Harris alelnök a törvényhozókat sürgette, hogy mielőbb fogadják el a Floyd nevével fémjelzett rendőrségi reformot, ami március elején szűk többséggel ment át a képviselőházon. Biden, Harris és Jill Biden first lady is beszélt az ítélet után George Floyd testvérével telefonon.

Biden nem sokkal az ítélet előtt, amikor az esküdtek már nem kaphattak impulzust a külvilágból, megtörte a hallgatását az ügyről, és azt nyilatkozta, hogy „imádkozik, hogy helyes ítélet szülessen”. Aztán arra célzott, hogy a bizonyítékok szerinte elsöprőek, és hogy erről nem akart beszélni, amíg az esküdtek még nem voltak elkülönítve.

Az ügy

2020. május 25-én George Floyd, egy 46 éves, magas, kigyúrt fekete férfi egy minneapolisi kisboltban húszdollárossal akart fizetni. Az eladó úgy vélte, hogy a bankjegy hamis, és kihívta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök egy zavart, az autójában ülő, és azonnal pánikolni kezdő Floyddal találkoztak.

A férfit megpróbálták betuszkolni a rendőrautóba, de Floyd ellenállt, és továbbra is zavartan viselkedett. A kiérkező négy rendőr közül Derek Chauvin a földre tepert Floyd nyakára térdelt. Bár a járókelők is, és kollégái is mondták, hogy szálljon le a levegőért könyörgő („I can't breathe”) férfiról, Chauvin ezt mintegy 7-9 percig nem tette meg, még azután sem, hogy Floyd elvesztette az eszméletét. Az első hatósági dokumentumok szerint az összidő 8 perc 46 másodperc volt, ez később szimbolikussá vált, még úgy is, hogy utána több, más időtartam is elhangzott a sajtóban és a bíróságon. A vád a nyitóbeszédében 9 perc 29 másodpercről beszélt.

A rendőri intézkedést a járókelők közül többen is videóra vették, a felvételek végigsöpörtek a médián.

A boncolás során kiderült, hogy Floyd gyógyszertől és kábítószertől volt zavart: metamfetamint és fentanilt találtak a szervezetében. Kiderült, hogy a szíve sem volt teljesen rendben, koszorúér-meszesedése és magas vérnyomás okozta szívproblémája volt.

A következmények

A négy intézkedő rendőrt kirúgták, aztán vádat emeltek ellenük. Chauvintól elvált a felesége, és a nevét is elhagyta.

A haláleset miatt újból fellángoltak az indulatok Amerikában. Az ottani rendőrséget rendszeresen éri az a vád, hogy egyfelől rendszerszintűen rasszista, másrészt túlzottan brutális. Akik ezt a véleményt osztják, azok körében heves, helyenként rongálásba, zavargásba forduló tüntetéshullám indult először Minneapolisban, utána szinte az összes amerikai államban és külföldön is. Újra felerősödött a Black Lives Matter jelszó és mozgalom, főiskolák és egyetemek Floyd nevével indítottak ösztöndíjprogramokat, az Amnesty International egymillió aláírást gyűjtött össze és adott át a főügyésznek igazságot követelve.

Minneapolis bejelentette, hogy felfüggesztik a városi rendőrség finanszírozását, végül aztán ebből visszatáncolt a város. New York és Los Angeles is közölte, hogy csökkenti a rendőrségi költségvetést, hogy a felszabaduló pénzt a feketék helyzetének javítására fordítsa.

Floyd halálát Donald Trump szégyennek nevezte, a térdelést „több mint 8 perc horrornak”, hozzátéve hogy a rendőrség általánosságban nem ilyen, és bírálta a randalírozó tüntetőket.

2021 márciusában Minneapolis 27 millió dollár kártérítést adott peren kívüli egyezségben a város ellen polgári pert indító Floyd családnak.

Az ellenvélemények

A jobboldali véleményformálók kezdettől fogva hangoztatták, hogy Floyd ügye szerintük nem tekinthető szimpla „ártatlan feketét ölt meg a bűnös fehér rendőr” történetnek.

Egyrészt, mint mondják, Floyd ellenállt a rendőri intézkedésnek, ráadásul zavartan viselkedett, ezért szükséges volt a kényszerítés, főleg Floyd testalkatát, erejét elnézve. Másrészt arra is felhívták a figyelmet, hogy Floyd 1997 és 2005 között többször is ült börtönben különböző ügyekért, négy évet például egy fegyveres betöréses rablás miatt húzott le.

Harmadszor – és ez lett később a Chauvin-perben a védelem érvelése is – nem is biztos, hogy a halált a térdelés okozta, abban szerintük nyilvánvaló szerepet játszhatott a drog, illetve Floyd szívének egészségi állapota.

A vád

Bár egy ideig együtt kezelték, végül Derek Chauvin ügyét elválasztották három kollégájától. A 45 éves rendőrt három, emberöléshez kapcsolódó bűncselekménnyel vádolták:

• 1. Ezek közül a legsúlyosabb a „second degree murder”, azaz szó szerinti, de nemigen használt fordításban „második szintű emberölés”. Az amerikai jogrendben több szintje van az emberölésnek, a második a legtöbb államban azt jelenti, hogy halált okozott, de nincs nagyon komoly súlyosbító tényező, azaz nem állt szándékában ölni, és nem egyéb súlyos, erőszakos bűncselekmény (rablás, nemi erőszak) folyománya a haláleset. Chauvinnál ez a vádpont úgy szól, hogy nem szándékosan, gondatlanságból embert ölt, miközben szándékosan súlyos testi sértést követett el az áldozat ellen.
  A második és harmadik vádpont is emberöléssel kapcsolatos, és magyar jogrendre nem lehet őket egy az egyben átfordítani, a lényegük, hogy
• 2.: Chauvin szándékosan olyat tett, amiről tudta, hogy veszélyes másokra (Floydra), és ennek végeredménye halál lett (third-degree murder).
• 3.: Chauvin testi épségre nagymértékben veszélyesen viselkedett indokolatlanul, és nem érdekelte közben az sem, hogy az alany akár bele is halhat (second-degree manslaughter).

A legerősebb vádpontért 40, a további kettőért 25 és 10 évet kaphat, de Minnesotában van egy olyan ítélkezési irányelv is, hogy egy büntetlen előéletű embernél minden gyilkossági vádpontért 12,5 év börtön, míg a fent 3. számmal jelölt vádpontért 4 év járjon.

A tárgyalás

Az esküdteket a kiválasztásuk során kikérdezték a rendőrségről, igazságszolgáltatásról, Black Lives Matterről alkotott nézeteikről. Végül a 12 tag úgy állt össze, hogy

• négy fehér nő
• két fehér férfi
• három fekete férfi
• egy fekete nő
• két, többféle bőrszínű felmenőkkel bíró nő.

A hi-tech eszközökkel zajló, a tévében is egyenes adásban közvetített tárgyalás 2021. március 29-én kezdődött, és először a vádnak adott terepet. Gyorsan kiderültek a stratégiák, a vád az esküdtek lelkére is próbált hatni különböző eszközökkel, például a gyilkosságnál nem ott lévő családtagok tanúként behívásával.

Floyd testvére, Philonise Floyd arról beszélt, milyen ember volt George. A férfi nem volt ott a tragikusan végződött előállításnál, meghallgatására az 1985 óta létező úgynevezett „spark of life” elv ad lehetőséget Minnesotában, a lényege, hogy az ügyészségnek lehetőséget ad annak bizonyítására, hogy az áldozat nemcsak egy ismeretlen halott, hanem egykor ő is élő ember volt, ott volt benne „az élet tüze”.

Philonise beszélt arról, hogyan nőttek fel együtt Houstonban szegénységben, mennyire szerette a testvére a sportokat, hogy nem tudott főzni, de a legjobb banános-majonézes szendvicset ő csinálta, és hogyan sújtotta le őt az anyjuk halála. Egy korábbi tárgyalási napon egy hasonló „spark of life” meghallgatáson Floyd barátnője, Courteney Ross a férfi szerfüggőségéről, leszokásáról, majd visszaeséséről is beszélt.

Emellett sorra sorakoztatta fel a szakértőket is. Orvos, rendőr, szakértői tanúkat hívtak be, akik arról beszéltek, hogy

• Floyd halála oxigénhiány miatt fellépő keringésösszeomlás volt, ami független volt a szervezetében lévő anyagoktól és a szíve állapotától is, egy ilyen térdelésbe mindenki belehalhat
• Illetve, hogy Chauvin nem a megfelelő kényszerítőerőt használta, azaz túl sok ideig, feleslegesen térdelt Floyd nyakán, főleg, hogy még annak eszméletvesztése után sem szállt le róla, nem fordította át másik pozícióba.

A védelem képviselője, vagyis Chauvin ügyvédje közben igyekezett kétségbe vonni gyakorlatilag minden narratívát, amit a közvélemény addig ismert. Az anyját, vagy a barátnőjét hívta Floyd? Miért nem látták el a helyszínen a mentők a férfit? A stratégia egyértelmű volt, a védelem szerint

• Chauvin észszerűen járt el, akármilyen keménynek is tűnt a térdelés, Floyd előéletét, testalkatát ismerve akkor, ott szükséges volt
• Floyd valójában a kábítószer és a gyógyszer miatt vesztette életét
• Chauvin munkáját nagyban nehezítette az ott lévő, a védelem szerint ellenséges tömeg, a döntéseit úgy kellett meghoznia, hogy fenyegetve érezte magát.

38 tanúja volt a vádnak, aztán a szót a védelem kapta meg. Ők is sorakoztatták a tanúkat, összesen hetet. Exrendőrt, aki egy korábbi esetről mesélt, amikor Floyd furcsán viselkedett egy igazoltatásnál, mentőst, aki Floyd szerhasználatáról és egészségügyi problémáiról beszélt, volt rendőrt, aki szerint rendben volt Chauvin akciója, nyugalmazott patológust, aki szerint a szíve és a drog, sőt, akár a belélegzett kipufogógáz miatt halhatott meg Floyd.

Chauvin az alkotmányban foglalt jogára hivatkozva nem tanúskodott. A záróbeszédek április 19-én, hétfőn voltak. Chauvin három kollégája ellen bűnpártolás miatt emeltek vádat, a perük augusztus 23-án kezdődik.

Miközben folyt a tárgyalás, április 11-én igazoltatás közben egy fehér rendőr lelőtt egy fekete fiatalt, Daunte Wrightot Minneapolis külvárosában, Brooklyn Centerben. Ezután tüntetés, majd zavargás kezdődött. A tüntetésen ott volt Floyd ismerőse is, aki az autóban ült a tragikus napon, és aki a perben is tanúskodott.

Tim Gannon rendőrfőnök és a halálos lövést leadó rendőrnő, Kim Potter le-, illetve felmondott. Jelenlegi információk szerint Potter összekeverte a fegyverét a sokkolóval, a testkamerán ugyanis az hallatszik, hogy azt kiabálja: „Sokkoló! Sokkoló!” Az elhunyt családja szerint viszont nincs bocsánat a tettre, ami újra megmutatta, hogy az igazságszolgáltatás a feketék számára hátrányos, ha egy lejárt forgalminak halál a vége.

Az egyik Brooklyn Centerben tartott tüntetésen a hétvégén felszólalt Maxine Waters demokrata párti kaliforniai képviselő is, aki azt mondta, ha nem találnák bűnösnek Chauvint, akkor a tüntetőknek aktívabbaknak és konfrontatívabbaknak kellene lenniük. Chauvin ügyvédje a hétfői záróbeszédek után többek között erre is hivatkozva az esküdtek befolyásolásáról beszélt. A bíró ezt elutasította, de ő is elítélte Waters kijelentéseit, és elismerte, hogy ezeket is felhasználhatja majd a védelem egy esetleges fellebbezéshez.