Hollywoodban sem írnak megrázóbb tárgyalótermi drámát

2021. április 14. – 17:21

Hollywoodban sem írnak megrázóbb tárgyalótermi drámát
Philonise Floyd testvéréről beszél, Derek Chauvin volt minneapolisi rendőr ügyének tizenegyedik tárgyalási napján, 2021. április 12-én – Fotó: Pool / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • 12 napja tart a fekete George Floyd nyakára rátérdelő, emberöléssel vádolt fehér rendőr, Derek Chauvin ügyében a tárgyalás Minneapolisban. Az első 11 nap a vád adhatott elő, most a védelemé a szó.
  • A vád és a védelem stratégiája hamar kiderült, a jogászok nüanszokkal, szóhasználattal, trükkös fogásokkal igyekeznek hatni az esküdtekre a tévében is közvetített perben.
  • Egyelőre a vád áll jobban, sorra érkeztek a szakértőik, akik szerint Chauvin egyértelműen megölte Floydot. A védelem tanúi bizonytalanabbak.
  • Az ügynek pluszfeszültséget ad, hogy az egyik külvárosban egy fehér rendőr vasárnap lelőtt egy fekete férfit közúti igazoltatás közben.

A védőügyvéd odafordult a mentőtiszt tanúhoz, és megkérdezte tőle, hogy

más túladagolásos hívással is volt-e dolga.

Aztán gyorsan kijavította magát: a „más” szót felejtse el, egyszerűen túladagolásos hívásokra gondolt. Nyelvbotlásnak tűnik, de arra tökéletes, hogy az esküdtek fülébe bogarat ültessen. Túladagolás miatt halt volna meg a fekete férfi, nem pedig a nyakára térdelő fehér rendőr miatt?

A George Floyd-per, vagyis pontosabban a fekete férfi nyakára térdelő rendőr, Derek Chauvin pere, akárcsak egy tárgyalótermi thriller, az ügyészek és az ügyvéd összecsapásáról, apró trükkjeiről, az esküdtek meggyőzéséről szól. Az olyan pillanatokról például, mint a fenti „nyelvbotlás”.

A 46 éves Floyd tavaly májusban halt meg, miután Chauvin közel kilenc percig térdelt a nyakán Minneapolisban. Floyd és egy fekete nő, Breonna Taylor halála miatt új erőre kapott a Black Lives Matter esélyegyenlőségi mozgalom, és tavaly a koronavírus-járvány ellenére komoly tüntetéshullám indult az Egyesült Államokban.

A Chauvin ügyében indult tárgyalássorozatnak most kedden volt a 12. napja, egyben az első olyan, amelyen a védelem kezdhette el előadni a saját álláspontját, és behívni saját tanúit. De kezdjük az ügyészséggel, az első 11 tárgyalási nap az övék volt, és ez is elég volt, hogy világosan megmutassa, kinek mi a stratégiája a perben.

Tizenhárom fős ügyészcsapat

Az ügyet a vádhatóságnál Keith Ellison kapta, ő Minnesota első fekete választott ügyésze. A vádat ugyanakkor nem ő vezeti elő, hanem Matthew Frank, akin kívül van egy másik segédügyész, Erin Eldridge. Őket olyan, ingyen dolgozó, nagy nevű külsősök segítik, mint például Neal Katyal, aki 2010-ben az amerikai kormányt képviselte bizonyos jogi ügyekben az alkotmánybíróságként is működő Legfelsőbb Bíróságon (a magyarban nem létező funkció neve Solicitor General), vagy a 21 éves tapasztalattal bíró volt szövetségi ügyész, Steven Schleier, illetve Jerry Blackwell, a Fekete Ügyvédek Minnesotai Szövetségének alapítója. Ezenfelül több, más állambéli ügyész is tanácsadóként segít, összesen 13-an vannak a csapatban, nagyjából felük teljes munkaidőben dolgozik az ügyön.

A vád a pénzt sem sajnálja az ügyre: Ellison azt nyilatkozta, minden erőforrást kihasználnak majd, hogy igazságot szolgáltassanak.

A tárgyalás ennek megfelelően eddig elég monumentálisra és izgalmasra sikeredett.

Szokatlan módon az ügyészek megosztják egymás között a szereplést. A nyitóbeszédet Blackwell mondta, nem véletlenül: a hozzáértők szerint ő a legalkalmasabb a csapatban arra, hogy bonyolult jogi nyelvezetet köznyelvire ültessen át, hogy az esküdtek rögtön megértsék az információkat. „Angolul beszél, nem pedig jogászul” – mondta róla a helyi jogi egyetem professzora, Joseph Daly.

Jerry Blackwell ügyész nyitóbeszéde közben 2021. március 29-én – Fotó: Pool / Reuters

A két legfiatalabb tanút Erin Elridge kérdezte ki, szintén jogprofesszorok szerint azért, mert a kulturális kód szerint a nők megértőbbek, gondoskodóbbak a gyermekek, fiatalok iránt. Egy nő hatékonyan ki tudja belőlük húzni a vallomást, és az esküdtek felé is szimpatikusnak tudja őket feltüntetni. Amikor például a 18 éves szemtanú, Alyssa Funari sírni kezdett, Elridge zsebkendőt ajánlott neki, és megkérdezte, szüksége van-e egy perc szünetre.

Nyilvánvalóan nem véletlen az sem, hogy utolsó előttiként Floyd testvérét, Philonise Floydot idézték tanúnak, és kérdezték ki arról, milyen ember volt George. A férfi nem volt ott a tragikusan végződött előállításnál, egyszerűen csak a testvéréről kellett beszélnie. Erre az 1985 óta létező úgynevezett „spark of life” elv ad lehetőséget Minnesotában, a lényege, hogy az ügyészségnek lehetőséget ad annak bizonyítására, hogy az áldozat nemcsak egy ismeretlen halott, hanem ő is élő ember volt, ott volt benne „az élet tüze”.

Philonise beszélt arról, hogyan nőttek fel együtt Houstonban szegénységben, mennyire szerette a testvére a sportokat, hogy nem tudott főzni, de a legjobb banános-majonézes szendvicset ő csinálta, és hogyan sújtotta le őt az anyjuk halála. A testvérét nem kérdezték Floyd droghasználatáról, pedig az elhunyt férfi szervezetében metamfetamin és fentanil volt, és ez a tárgyalás egyik fő szála. Ez azért is volt feltűnő, mert egy korábbi tárgyalási napon egy hasonló „spark of life” meghallgatáson Floyd barátnője, Courteney Ross a férfi szerfüggőségéről, leszokásáról majd visszaeséséről is beszélt.

Drog, drog, drog

Amire a vádlott ügyvédje keményen rá is gyúrt, Floyd 2020-as kórházi kezeléséről, valószínűsíthető herointúladagolásáról kérdezgette a nőt, folyamatosan emlékeztetve az esküdteket, hogy a férfi szerhasználó volt.

Nem véletlenül, ez a védelem egyik fő stratégiája: a halál oka nem Chauvin, hanem a drog.

Eric Nelson védőügyvédet nem kell félteni. Okos, ravasz jogásznak tartják. A vádképviselői csapattal ellentétben ő egyedül szerepel a tárgyalóteremben, de őt is egy csapat ügyvéd kolléga segíti a háttérben. A Halberg Criminal Defense nevű ügyvédi cégnél dolgozó Nelson mindent megtesz, hogy az esküdtekben kétségeket ébresszen, hiszen elég egy embert meggyőznie, máris nincs meg az egyhangú döntés. A cikk elején szereplő „nyelvbotlásához” hasonló ravasz eszközökkel operál, a lényeg: mindent megkérdőjelezni, azt is, amiről mindenki azt hitte, hogy megkérdőjelezhetetlen.

„Hogyan volt ön benne Floyd telefonjában?” – tette fel például váratlanul a kérdést Floyd barátnőjének. Ross erre elmosolyodott, majd kis szünet után azt mondta:

„Mama.”

A tanulság? Floyd valójában nem az elhunyt anyjáért könyörgött, amikor Chauvin a nyakán térdelt, mint azt a sajtó írta, hanem a barátnőjéért. Máris egy rés a mindenki által ismert narratíván. És ha egy rés előfordulhat, miért ne lehetne az egész narratíva helytelen?

A 46 éves, a rendőri szakszervezet megbízásából és pénzéből dolgozó ügyvéd lejátszotta az egyik rendőr testkamera-felvételét, amin állítása szerint Floyd azt mondja, hogy „I ate too many drugs” (túl sok gyógyszert/drogot vettem be). A nehezen érthető mondatról aztán kicsit később az ügyészség azt állította, hogy „I ain't do no drugs” (Nem drogozom) volt. Még lassított felvételben is le akarták játszani a teremben, de az ügyvéd tiltakozott. A bíró mindenesetre azzal zárta rövidre, hogy az esküdtekre bízza ennek eldöntését.

Eric Nelson védőügyvéd Derek Chauvin volt minneapolisi rendőr tárgyalásának második napján kérdezi az egyik tanút – Fotó: Pool / Reuters

Amikor az orvosszakértő tanúk a gyógyszerekről beszéltek, Nelson folyamatosan a „tiltott drog” kapcsolatot használta, mondván, nincs rá legális mód, hogy valaki metamfetamint vegyen be, majd megkérdezte egyiküket, alá tudja-e támasztani, hogy emelkedik a meth és fentanil keverése miatti halálesetek száma.

Fenyegető tömeg vagy szörnyülködő járókelők?

A védelmi stratégia másik fontos eleme, hogy Chauvin számára a jelenlévők, az akciót nézők fenyegetést jelentettek, ami hatással lehetett a döntéseire, az alkalmazott kényszerítőerő keménységére.

A védőügyvéd ezért a tárgyaláson az utcán lévőket, figyelőket-videózókat többször is „tömegnek” és „kezelhetetlennek” nevezte. Nem konkrét állítás, csak egy szóhasználattal befészkelődő hátsó gondolat.

A mentőket arról kérdezte, hogy miért vitték pár sarokkal arrébb Floydot, csak ott hozzákezdve az újraélesztésbe, ezzel is azt sugallva, hogy egyrészt késedelmes volt az ellátás, másrészt a fenyegető tömeg miatt nem mertek munkához látni. Ez utóbbit egyébként az egyik mentős is mondta, pontosabban ő „ideges bámészkodókat”, kiáltozásokat, „barátságtalan környezetet”, „mobillal videózó embereket” említett. A vád ezeket visszautasította.

Az ügyvéd a „kameraperspektíva-torzítás” kriminológiai-pszichológiai szakkifejezéssel is előjött, miszerint a testkamera képét nem tudják objektíven értelmezni a nézők, máshová teszik a beavatkozás megfelelőségét, mintha mondjuk térfigyelő kamerát látnának. És azzal is érvelt, hogy Chauvin a protokollnak megfelelően járt el, képeket mutatott nyakratérdelős kiképzésről, amelyek „rosszul néznek ki, mégis jogszerűek”.

Megpróbálkozott az „izgatottdelírium-szindróma” bevetésével is, ami egy orvosszakmailag hivatalosan nem elismert, ugyanakkor egyes szakemberek szerint létező állapot, halálos kimenetelű is tud lenni, sokszor drogfogyasztás az egyik kiváltója, izzadással, remegéssel, agresszióval, bizarr viselkedéssel és – ami a védelemnek fontos –, emberfeletti erőkifejtéssel járhat. Aminek a letörésére, ugyebár, mondja az ügyvéd, nagy erő kell.

A vád egyik tanúja szerint azonban orvosilag a tíz kritériumból egyik sem teljesült Floydnál, pedig minimum hat kell a diagnózishoz.

21. századi technika

A tárgyalás nemcsak az önmagán túlmutató jelentősége vagy az ügyészi csapat mérete miatt különleges, hanem az alkalmazott technika is komolynak és viszonylag ritkának számít. Nagy projektorokra és képernyőkre rakják ki az ügyészek és ügyvédek a mobilos és térfigyelős felvételeket és fotókat, olyanokat is, amelyeket a sajtóban még nem hoztak nyilvánosságra. Kép a képben módszerrel összefűzték a felvételeket, hogy egyszerre lehessen több szögből, több felvételen látni az eseményeket.

A tanú előtt érintőképernyő, ezen kell megmutatniuk vagy bekarikázniuk magukat. A bíró előtt is van egy monitor, és ő tudja irányítani, hogy egy tanú hozzáfűzése mikor látszódjon a tárgyalóteremben. Az ügyészi csapat fülhallgatókkal, mikrofonokkal tud egymással beszélni, az esküdtek három monitoron követik az eseményeket. A videókat azonban nem kérhetik el, nem tekergethetik és kockázhatják ki kedvükre az esküdtek maguknak, ezzel akarják kivédeni, hogy egyes részletekre koncentráljanak, míg mást ne vegyenek figyelembe. Ha kérik, és a bíró engedi, akkor megnézhetik a felvételeket újra, de csak a teremben, úgy, hogy a tárgyalás résztvevői is ott vannak.

A tárgyaláson bemutatott felvételen a minneapolisi rendőrök 2020. május 25-i intézkedése George Floyddal szemben – Fotó: Pool / Reuters

Az egyik tüdőgyógyász orvosszakértő, Martin Tobin – róla később még lesz szó – animációban mutatta meg a térdeplést, hogy hogyan működik a tüdő, mi történik, ha a légcsövet elszorítják. Videón mutatta meg, hogy Floyd hogy próbál a vállizmai megfeszítésével levegőhöz jutni. „Ezt akkor csinálja az ember, amikor minden más csődöt mond” – tette hozzá.

Szintén videón demonstrálta Floyd arcizmainak elernyedését, a láb megfeszülését. Azt mondta, ez arra utal, hogy oxigénhiány miatt agysérülést szenvedett. Videón mutatta meg azt is, hogy normális volt a légzésszáma, mielőtt tudatát vesztette, azaz nem lassította őt fentaniltúladagolás. Fotón mutatott rá, hogy a rendőr felemelte a lábujjait az aszfaltról, azaz minden súlyát a térdelésre helyezte. Tobin szerint oxigénhiány okozta a halált, és 9 percnyi ilyen térdeléstől bárki meghalhatott volna.

Chauvin egyelőre nehéz helyzetben

Egyelőre egyébként nem csak Tobin szakértői tanúvallomása miatt tűnik úgy, hogy a vád áll jobban. A mentősök vallomása szerint Floydnak már nem volt pulzusa, amikor kiérkeztek. A megyei főhalottkém, Andrew Baker vallomása szerint a férfi semmilyen állapota, beleértve a gyógyszerezettséget, magas vérnyomást, beszűkült artériákat, nem volt Floyd halálának oka. A rendőri és jogi szakértők – köztük Minneapolis rendőrfőnöke, Medaria Arrodondo, vagy a város legrégebben szolgáló rendőre, Richard Zimmerman – szerint Chauvin szabálytalanul, indokolatlanul alkalmazta a kényszerintézkedést a megbilincselt Floydon, és hibázott, amikor Floyd elgyengülésénél nem enyhített, és nem fordította másik testhelyzetbe őt.

Egy kardiológus, Jonathan Rich szerint Floyd nem szívrohamban és nem túladagolásban halt meg, a szíve különösen erős volt. A kórház orvosai, akikhez bevitték a mentők Floydot, szintén azt vallották, hogy voltak szívműködés jelei, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy pulzusa legyen, azaz oxigénhiány miatti keringésleállás tüneteit látták. Fél órát küzdöttek az életéért, amikor a szívműködés teljesen megszűnt, halottnak nyilvánították.

A vád további tanúi, főként a per elején meghallgatott szemtanúk is mind úgy nyilatkoztak, sírva, frusztráltan, többen magukat hibáztatva a tárgyalóteremben, hogy „gyilkosságot láttak”, hogy a rendőrök a kérés ellenére sem nézték meg Floyd pulzusát, nem engedtek oda egy tűzoltósági alkalmazottat, aki segíteni akart, illetve, hogy az egyik rendőr is azt mondta Chauvinnak, hogy „a nyakán térdelsz, ember, ez nagyon nincsen rendben”.

A védelemé a szó

Mindezt tehát a vádképviselet tanúi mondták. Aztán kedden volt az első olyan nap, hogy a védelem irányíthatott, és Nelson egyből bele is csapott: egy eddig ismeretlen testkamerás felvételt hozott 2019 májusából. Ezen George Floyd egy közúti ellenőrzésen egy autó utasaként ült, kezét a tarkóján kulcsolta össze, és felszólításra sem tette a műszerfalra a tenyereit, a rendőrnek kellett odahúznia azokat. Aztán a Floydot akkor ellátó és kórházba küldő mentőst hívta tanúként, aki arról beszélt, hogy az incidensben az opiátok milyen szerepet játszhattak, és hogy Floyd akkor nem szedte a vérnyomásgyógyszereit.

Beszélt Floyd ismerőse is, aki a végzetes napon az autó utasa volt, és azt mondta, Floyd hirtelen elaludt az autóban, mielőtt a bolt alkalmazottja kirohant volna, hogy Floyd szerinte hamis húszassal fizetett. Állítása szerint Floyd a rendőrök pisztolyára ébredt, és bepánikolt. Chauvin egyik intézkedő kollégája, Peter Chang is tanúskodott, azt állította, agresszív volt a tömeg a rendőrök felé, féltették a testi épségüket. A vád kérdésére azt is mondta, hogy Floyd nyugodtnak tűnt az elején.

Derek Chauvin rendőr felnéz a George Floyd elleni intézkedés közben. Pillanatkép egy testkamera 2020. május 25-én készült felvételéből, amit a bíróságon bemutattak 2021. március 31-én – Fotó: Pool / Reuters

A védelem behívta Barry Brodd nyugalmazott rendőrt, szakértőt, önvédelmi oktatót, aki az eddigi szakértőkkel szemben azt mondta, Chauvin megfelelően és szükséges mértékben alkalmazott kényszerítőerőt, mivel Floyd fenyegetést jelentett, bármely pillanatban a rendőrök ellen fordulhatott volna. Szerinte nem volt halálos Chauvin akciója, és szerinte a tömeg is fenyegető volt. Aztán a vád keresztkérdéseinek hatására kicsit változtatott a véleményén, és arra jutott, hogy Chauvin akciója testi kényszerítés volt, és irányulhatott fájdalom okozására. Egy fénykép hatására abban is módosított, hogy Floyd hátán volt-e a térd, mint ahogy eleinte mondta, vagy a nyakán. Brodd egyébként 2018-ban is tanúskodott egy feketét megölő chicagói rendőr, Jason van Dyke mellett.

Újabb halál, feszült helyzet

A tárgyalás egyébként is feszült hangulatára még egy lapáttal rátesz, hogy vasárnap délután igazoltatás közben egy fehér rendőr lelőtt egy fekete fiatalt, Daunte Wrightot éppen a pernek helyet adó város, Minneapolis külvárosában, Brooklyn Centerben. Ezután tüntetés, majd zavargás kezdődött a városban. A tüntetésen ott volt Floyd ismerőse is, aki az autóban ült a tragikus napon, és aki a perben is tanúskodott. Minneapolisban és St. Paulban 10 óra utáni kijárási tilalmat vezettek be, Brooklyn Centerben egyelőre nem.

Tim Gannon rendőrfőnök és a halálos lövést leadó rendőrnő, Kim Potter le-, illetve felmondott. Brooklyn Center polgármestere, Mike Elliott erre azt nyilatkozta, hogy értékeli a rendőrfőnök lépését, de nem kérte, és nem fogadta el. Egyelőre nem világos, hogy ez mit jelent, írja az AP hírügynökség. Potter kirúgását viszont már a kilépése előtt elkezdte a város, tette hozzá a polgármester. Hogy a rendőr, Kim Potter ellen emelnek-e vádat, leghamarabb szerdán derül ki.

Jelenlegi információk szerint Potter összekeverte a fegyverét a sokkolóval, a testkamerán ugyanis az hallatszik, hogy azt kiabálja: „Sokkoló! Sokkoló!” Az elhunyt családja szerint viszont nincs bocsánat a tettre, ami újra megmutatta, hogy az igazságszolgáltatás a feketék számára hátrányos, ha egy lejárt forgalminak halál a vége.

A keddi tárgyalási napon a bíróság előtt Wright és Floyd rokonai közösen tartottak sajtótájékoztatót, és beszéltek arról, hogy itt az idő a változásra, és hogy

Minneapolis és a helyiek többé már nem söpörhetik ezt az egészet a szőnyeg alá.

Fő források: a BBC és az AP tudósításai és az AP magyarázó cikksorozata