A világ legnagyobb szigete elszakadna Dániától, de lehet, hogy ez természeti katasztrófával járna

2021. február 22. – 04:53

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Egy bányászati projekt újraélesztette Grönland Dániától való függetlenségi törekvéseit, a sziget lakosainak hatalmas pluszbevételt hozna a kitermelt urán és a többféle ritkaföldfém, a környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a kitermelés károsíthatja a hatalmas sziget szinte érintetlen természeti szépségeit.

A grönlandi parlament kedden egy új, április 6-i előrehozott választások kiírása mellett döntött, miután az egyik koalíciós párt kilépett a kormányból. A szövetségben lévő pártok között ugyanis hatalmas vita alakult ki az új bányászati feltárások ügye miatt. Grönland – ami a világ legnagyobb szigete – bár Dániához tartozik, maga rendelkezhet ásványkincsei felett.

Az ott élő emberek egy része évek óta nagyon várja, hogy végre találjanak valami nagy értékű ásványi anyagot, hogy ezáltal erősíteni tudják Dániától való gazdasági függetlenségüket. Grönland a költségvetésének körülbelül harmadát – több mint évi félmilliárd eurót – Dániától kapja.

Nagyon értékes dolgok vannak a földben, de a környezetvédők aggódnak

A sziget déli részén kialakítandó bányák hatalmas bevételeket jelentenének, az ebből származó pénz nagyon jól kiegészítené a legfőbb bevételi forrásnak számító halászatból bejövő pénzeket. Ugyanakkor a klímaváltozás már így is gondokat okoz az ott élő embereknek, a hőmérséklet emelkedése például visszaszorítja a jéggel borított területeket, emiatt pedig csökkennek a vadászterületek.

A földben lévő ásványkincsek mellett a sziget geopolitikai helyzete is okozott már konfliktusokat, Donald Trump 2019-ben például felajánlotta, hogy az USA megveszi Grönlandot. Dánia abszurdnak nevezte a felajánlást,. és gyorsan visszautasította azt, de figyelemreméltó, hogy Kína is jelentős beruházásokat hajtott végre a területen az elmúlt időszakban.

Éppen egy kínai vállalat – az ausztrál Greenland Minerals céggel közösen – kapott kutatási engedélyt 2010-ben a sziget déli részén, ahol aztán nem akármit találtak. A kutatás helyét a világ egyik uránban és néhány ritkaföldfémben leggazdagabb területének tartják, tizenhét féle fémet lehetne kitermelni innen, és ezek olyan anyagok, amelyeket például okostelefonok, síkképernyős tévék, elektromos autók, vagy éppen fegyverek gyártásához lehetne használni.

Grönlandi táj Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP

Halálos fenyegetéseket kaptak

A környezetvédők azonban aggódnak a nagyüzemi bányászat, különösen az esetlegesen velejáró radioaktív hulladék miatt. Három egymást követő elutasítás után azonban tavaly szeptemberben a parlament jóváhagyta a Greenland Minerals környezetvédelmi tervét, amely megnyitotta az utat a kitermelési engedély kiadásához szükséges nyilvános meghallgatások előtt.

A meghallgatások február elején kezdődtek, és júniusig tartanak, de a kezdetektől fogva elképesztően heves viták kísérik az ügyet. Néhány miniszter például halálos fenyegetéseket kapott, ezért úgy döntöttek, kiszállnak az egyeztetésekből. Alig néhány nappal később a grönlandi kormány elvesztette többségét a parlamentben, miután a jobboldali Demokraatit párt kilépett a koalícióból.

A grönlandi külpolitikát és védelmi politikát fennhatósága alatt tartó Dánia egyébként támogatja a sziget minél nagyobb arányú függetlenségét, ezért nem is kommentálta a konfliktust. Gazdasági szakértők szerint ha Grönland tényleg szeretne anyagilag függetlenné válni Dániától, muszáj megnyitni a bányákat. Ugyanakkor jelenleg a bányaprojektet ellenző, ellenzéki baloldali zöld párt, az Inuit Ataqatigiit vezeti a közvélemény-kutatásokat.

(Forrás: Local.dk)