Biden hamar kiradírozza Trump több lépését

2021. január 20. – 14:55

Biden hamar kiradírozza Trump több lépését
Joe Biden egy jegesmedvének öltözött támogatójával egy kampányrendezvényen 2020. február 9-én – Fotó: Justin Sullivan/Getty Images/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Joe Biden már szerdai beiktatása után nem sokkal eltörölheti elődje, Donald Trump számos vitatott intézkedését, és egy sor gyors elnöki rendelettel készül a következő napokra is. Biden nem könnyű helyzetben veszi át az amerikai elnökséget a koronavírus-járvány közepén és a társadalom végletes megosztottsága mellett, de egyesítő alaknak készül, és abban bízik, hogy sikerül megtalálnia a hangot a kongresszus republikánus felével is. Ezen a legfontosabb reformjai múlhatnak, de számos intézkedést a demokraták enélkül is meg tudnak hozni.

Gyors tempóban kezd

Donald Trump négy éve a beiktatása után azonnal elnöki rendeletekkel kezdte darabokra szedni elődje, Barack Obama örökségét, most Joe Biden ígéri azt, hogy már a helyi idő szerint szerda déli esküje után néhány órával visszacsinálja vagy eltörli Trump vitatott lépéseinek egy részét. A leendő kabinetfőnök, Ron Klain munkatársaknak kiküldött szombati feljegyzése alapján Biden már szerdán aláír olyan elnöki rendeleteket, amikkel

  • visszalépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezménybe,
  • feloldja a főként muszlim többségű országokra vonatkozó beutazási tilalmat,
  • felfüggeszti a kilakoltatásokat és a diákhitelek visszafizetését a koronavírus-járvány időszakára,
  • a maszkviselést pedig kötelezővé teszi szövetségi intézmények területen.

A New York Times szerint a tervezett elnöki rendeletek közül vannak, amik jelentős változást jelentenek – a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása például 40 millió embert érinthet a járvány alatt -, mások inkább szimbolikusak, de mindenképpen világosan jelzik, hogy milyen éles irányváltásokra készül Biden.

Szintén egyik első környezetvédelmi intézkedése lehet, hogy leállítja a Keystone XL nevű olajvezeték építését Kanada és az Egyesült Államok között. A már több mint egy évtizede futó projektet Barack Obama 2015-ben megakasztotta, de 2017-ben Trump újból engedélyt adott rá. A John Kerry volt külügyminisztert klímaügyi különmegbízottnak kinevező Biden korábban azt is megígérte, hogy első száz napja alatt összehívja a legnagyobb gazdaságok vezetőit egy klímacsúcsra.

A Trump International Hotel előtt összegyűlt, főleg őslakosokból álló tömeg egy papírból kivágott Trump-figurát ütlegel, tiltakozva a Keystone XL megvalósítása ellen 2017. március 10-én – Fotó: Nicholas Kamm / AFP

Az első hetében arra is utasítaná a kormányát, hogy amerikai árut vásároljanak, valamint elkezdené megreformálni az igazságügyi rendszert, és kidolgozna egy tervet az amerikai-mexikói határon szétválasztott családok újraegyesítésére. Bejelentették, hogy Biden gyorsan felülírja majd Trump hétfői döntését is, amivel január 26-tól feloldotta volna az Európára és Brazíliára vonatkozó beutazási tilalmat, az új kormányzat szerint ugyanis ezt a romló járványhelyzet egyáltalán nem indokolja.

Kabinetfőnöke szerint „nemcsak kijavítják a Trump-adminisztráció legnagyobb hibáit, hanem elkezdik előremozdítani az országot”. A terveik szerint Biden az elnöki hatalmánál fogva további rendeleteket hoz majd, de közben ezzel párhuzamosan a legfontosabb kérdésekben már az első tíz napban a kongresszushoz fordulnak. Azt ugyanis pont a rendeletek könnyű felülírása mutatja, hogy ezek évekkel később múlandónak bizonyulhatnak a törvénybe foglalt intézkedésekhez képest.

Biden-csomag, ellenszélben

Joe Biden elnökségének első fontos törvényhozási lépése egy 1900 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomag benyújtása lesz, amely a beiktatásakor fékezetlenül tomboló koronavírus-járvány hatásait hivatott kezelni. Az Egyesült Államokban több mint 24 millió regisztrált fertőzöttről tudni, az áldozatok száma pedig meghaladta a 400 ezret.

A múlt héten bejelentett terv alapján a kormány jelentős, 400 milliárd dolláros összeget fordítana közvetlenül a járvány kezelésére, ebből 20 milliárdot költenének az oltási program meggyorsítására, 50 milliárdot a tesztelés felpörgetésére, 40 milliárdot a védőfelszerelések és orvosi eszközök beszerzésére. A pénzből jelentősen bővítenék az alacsony jövedelműek egészségügyi ellátásáért felelős, nagyrészt állami pénzből működő közösségi klinikák rendszerét, és százezer fővel növelnék a közegészségügyi dolgozók számát, amely a jelenlegi állomány megháromszorozását jelenti. További 130 milliárdot fordítanának arra, hogy az óvodák és általános iskolák Biden első száz napja alatt biztonságosan újra tudjanak nyitni.

A járványkezelés nagyon nagy része tagállami hatáskör, de Biden azt ígérte, hogy segít sokkal több amerikait beoltatni a koronavírus ellen, oltóközpontok létrehozásában és működtetésében támogatja az államokat, amelyekkel egyébként is jobb és hatékonyabb kommunikációt sürgetett. Az egy kimondott cél volt, hogy 100 millió beadott koronavírus-oltásig jussanak el az első 100 napja alatt.

A gazdasági csomag részeként Biden további 350 milliárdból tömné be az állami és önkormányzati költségvetéseken keletkezett lyukakat, emelné a munkanélküli segélyt, kiterjesztené a fizetett szabadságra jogosultak körét, a családosoknak és szegényebbeknek több adókedvezményt adna, és a lakhatási támogatásra is milliárdokat költene. A kongresszus tavaly már elfogadott több mentőcsomagot a járvány alatt, ezek legnagyobbika, a 2020. márciusi a Biden-tervhez hasonló, 2 ezer milliárdos összegű volt. A Biden-csomagot ugyanakkor vélhetően jóval nehezebb lesz átverni a szenátuson.

Egy kaliforniai középiskolában koronavírus oltást ad be egy nővér 2021. január 15-én, miután Kalifornia állam megkezdte a koronavírus elleni vakcina felajánlását a 65 éves vagy annál idősebb lakosoknak – Fotó: Frederic J. BROWN / AFP

Egyrészt bár Donald Trump alatt ez kevésbé foglalkoztatta őket, a novemberi választási vereség óta a Republikánus Párt ismét aggódni kezdett az államadósság és a költségvetési hiány erős növekedése miatt, ezért decemberben, amikor legutóbb terítékre került a járvány hatásainak ellensúlyozása, már csak egy 900 milliárdos csomagba mentek bele a szenátusban. (Békeidőben, 2019-ben a szövetségi kormány 4,4 ezer milliárd dollárt költött 984 milliárdos deficit mellett, tavaly 6,6 ezer milliárd körül volt a kiadási oldal, a bevételi 3,3 ezer milliárdra csökkent. Egyes félelmek szerint ez több a kelleténél, és a nagy állami pénzeső túlhevítheti az amerikai gazdaságot; a balosabb közgazdászok viszont úgy vélik, a rekordalacsony államkötvény-hozamok és a tartósan alacson infláció miatt nem érdemes a deficittel foglalkozni, a gazdaság talpra állítása égetőbb feladat.)

Biden terve emellett számos olyan lépést tartalmaz, amelyet a jobboldal korábban élesen ellenzett. Vélhetően a legvitatottabb pont az, a párt balszárnyának nyomására a csomagba illesztett rendelkezése lesz, amely munkaóránként 15 dollárra növelné a most 7,25 dolláros szövetségi minimálbért. Ez még úgy is jelentős emelés, hogy a legtöbb helyen az állami és a városi minimálbér ennél jóval magasabb, ezért az effektív minimálbér 2019-ben országosan 11,8 dollár volt. A republikánusok, akik közül sokan alacsonyabb bérszínvonalú és gyengébb gazdaságú államokat és körzeteket képviselnek (a Bidenre szavazó megyék az amerikai GDP 70 százalékát adják, a Trumpra szavazó megyék csak 30 százalékát), régóta ellenzik a minimálbér-emelést, arra hivatkozva, hogy az túl nagy terhet róna a munkáltatókra.

Hasonló ellenkezés kísérte a fizetett szabadság kiterjesztését és az amerikaiaknak adott közvetlen pénzbeli segély kérdését is decemberben. Joe Biden terve 1400 dollárt (kb. 413 ezer forintot) adna mindenkinek, kiegészítve a decemberben megszavazott 600 dolláros (kb. 177 ezer forintos) juttatást. Utóbbi lépésnek az összeg karcsúsága miatt elég rossz sajtója volt, de az akkor még republikánus többségű szenátus nem volt hajlandó többet adni, habár még Trump is ezt kérte tőlük.

Bevándorlási reformba fogna

A gazdasági csomagnál is élesebb jobboldali bírálatokat kapott Biden bevándorlásireform-tervezete. Az elnök korábbi kampányígéreteinek megfelelően öt évre átmeneti védettséget adna az Egyesült Államokban letelepedési engedély nélkül élő embereknek. A tervezet lehetővé tenné számukra, hogy egyes követelmények teljesítése esetén (átvilágítás, adófizetés) zöldkártyát kapjanak. Azok, akik az ötéves, átmeneti védettségi időszak után további három évet élnek az Egyesült Államokban legális keretek között, állampolgárságért folyamodhatnának.

Kormányzati és szakértői becslések szerint jelenleg 11 millió ember él letelepedési papírok nélkül az Egyesült Államokban, kétharmaduk több mint tíz éve, nagy részük munkavállalóként, egy részük adófizetőként. Ez részben annak a lenyomata, hogy 1986 előtt a mostaninál jóval lazább szabályozás és ellenőrzés alá esett a határok átlépése és a munkavállalás, emiatt főként Mexikóból milliók jöttek-mentek a határon, és vállaltak munkát Amerikában. Az évtizedekkel korábban indult folyamatból az 1980-as években kerekedett nagyobb politikai kérdés, az új szabályok betartatása pedig az 1990-es években kezdett szigorodni, amikor az 1986-os törvénymódosítás ellenére milliók érkeztek főként Mexikóból, hogy a gyorsan növekvő amerikai gazdaságban vállaljanak munkát.

A 27 éves Josét fiával, a 6 éves José Daniellel elfogják az amerikai vám- és határőrök 2019. május 16-án a texasi El Pasóban, miután apa és fia egy hónapig tartó utat tett meg Mexikón át Guatemalából – Paul Ratje / AFP

Bár az illegálisan letelepedett emberek száma a 2008-as válság óta csökken, a dolog különösen Donald Trump színre lépése óta rendkívül megosztó téma. A baloldal szerint itt hosszú ideje kvázi letelepedett munkavállalókról van szó, akiket embertelen és gazdaságilag is irracionális dolog lenne kitoloncolni, és ebben még egyes jobbos-libertariánus agytrösztök is egyetértenek velük. A jobbos politikusok és Donald Trump által feltüzelt bevándorlásellenes táboruk szerint ugyanakkor a bevándorlók ellopják az amerikaiak munkáját, és bűnözést hoznak az Egyesült Államokba, dacára annak, hogy az erről szóló kutatások szerint bűnözési hajlandóságuk jóval alacsonyabb az amerikai születésűeknél, és munkájukra is szüksége van az amerikai gazdaságnak.

Barack Obama elnök 2013-ban próbált átvinni egy, a mostaninál kicsit szigorúbb legalizációs programot, de hiába győzött meg több republikánus szenátort is, az akkor jobboldali többségű alsóházban elbukott a terv. Most a törvényhozás mindkét háza demokrata párti irányítás alá került, de Joe Biden helyzetét ebből a szempontból ez sem oldotta meg.

Az alelnök szavazata dönt

A georgiai pótválasztásokon elért demokrata győzelmeken múlt, hogy mekkora mozgástere lesz Bidennek, és a kialakult 50-50-es felállásnál Kamala Harris alelnök voksa dönt majd szavazategyenlőség esetén. A kabinettagok – akiknek a meghallgatása csak a szokásosnál jóval később, kedden kezdődött el, így nem is ért véget Biden beiktatására – és a szövetségi (vagy adott esetben legfelsőbb) bírók kinevezésén túl azért is nagyon fontos ez a szűk többség, mert a demokraták határozhatják meg, hogy mi kerüljön egyáltalán napirendre.

Csakhogy a szenátusi obstrukció intézménye miatt az egyes jogszabályokat ellenző republikánusok meg tudják akasztani a jogalkotási folyamatot, és el tudják érni, hogy a törvénytervezeteket ne bocsáthassák szavazásra. Az obstrukció feloldásához normális esetben 60 voks kell, de tíz republikánus átszavazó egyik megosztó kérdésben sem reális.

A gazdasági csomag vagy annak több elemének elfogadásának esélyét növeli, hogy az obstrukció költségvetési ügyekben felülírható, ezzel a módszerrel éltek 2017-ben Donald Trump drága adócsökkentésekor a republikánusok is. Ez a jogalkotási kiskapu azonban jelentősen lassítaná a csomag elfogadását, és a tervek egy része, például a minimálbér-emelés vélhetően jogilag nem is férne bele, miután ez technikailag nem költségvetési ügy.

A demokraták sem mindenben egységesek

Biden másik problémája, amely a mentőcsomagra, de elnöksége későbbi törekvéseire is mélyen kihathat, az saját pártja megosztottsága. Az utóbbi években feltört balszárny és a centristább demokraták közti ellentétek már évek óta érlelődnek, azonban eddig, republikánus elnök és republikánus többségű szenátus mellett ezeknek kisebb tétjük volt. Kormányon azonban a belviták nagy hatással lehetnek rá, hogy Biden mit képes elérni.

A balosabb, nagyvárosi körzetekben megválasztott képviselők például a napokban azért bírálták Biden élénkítő csomagját, mert ennél is ambiciózusabb szociális intézkedéseket akarnak elérni, korábban pedig a szövetségi idegenrendészeti ügynökség eltörlését követelték. Ezzel szemben egyes centristább demokraták, például a konzervatív Nyugat-Virginiát képviselő Joe Manchin szenátor túl nagyzónak találják a most bejelentett intézkedéseket is, és a bevándorlási reform támogatása vélhetően a 2022-es félidős választáson szoros körzetekben induló demokraták számára is nehéz ügy lesz.

Joe Manchin szenátor Martin Heinrich-kel és Tim Kaine-nel beszél a Capitoliumban 2021. január 19-én – Fotó: Greg Nash-Pool / Getty Images / AFP

Emiatt a mostani csomagot illetően a felsőházban még az 50 demokrata voks sem biztos. A távlati problémát pedig az jelenti, hogy a képviselőházban nehezebbé válhat átvinni az olyan, mérsékeltebb reformterveket, amelyek még át tudnak csúszni a szenátuson; a szenátusban viszont vélhetően nehéz lesz átnyomni azokat a komolyabb szociális intézkedéseket, például az egészségbiztosítás reformját vagy akár a minimálbér-emelést, amelyet a képviselőház balosabb hangadói a zászlójukra tűztek.

A 36 éves szenátusi múlttal bíró Biden sajtóhírek és korábbi nyilatkozatai alapján abban bízik, hogy képes lesz dűlőre jutni nemcsak pártjával, hanem a republikánusokkal is, és a Donald Trump és Barack Obama kormányzását jellemző éles megosztottság után visszatérhet a kétpárti alku intézménye a törvényhozásba. Erre utalva egy republikánus háttérember arról beszélt az AP-nek, hogy Biden törvénytervezeteit „nyitóajánlatnak” lehet tekinteni, amelyből sok mindent ki kell majd operálni a viták során. Általában véve pedig az is nehezíti a kétpárti alku visszatérését, hogy az utóbbi időszakban mindkét oldalon az ideológiai szélek erősödtek, ezért könnyen lehet, hogy a következő hónapokban Biden erre vonatkozó tervei kútba dőlnek.

Ha viszont a demokratákon belül sikerül egységet teremteni, és/vagy egy-két centristább republikánus szenátor is átszavaz bizonyos ügyekben, az új elnök sok fontos ígéretét beválthatja a szenátusi obstrukciót áthidaló költségvetési kibúvóval. Így például a fizetett betegszabadság kiterjesztése, az állami óvodarendszer bővítése, a kiskorú gyermekek után járó évi 3000 dolláros adókedvezmény, de a Biden által korábban bejelentett zöldenergia-fordulat, a lakhatási támogatások növelése és az egészségbiztosítási rendszer távlati bővítésének bizonyos elemei is keresztülvihetők a kongresszuson.

A Trump elleni eljárás folytatódik a szenátusban

Egyelőre azonban az is kérdés, hogyan befolyásolja terveit a Trump ellen az alsóházban megszavazott impeachment. A demokrata többségű képviselőház tíz republikánus kongresszusi képviselő támogatásával egy hete szavazta meg az alkotmányos vádeljárást, azzal vádolva az elnököt, hogy felkelésre bujtott fel a Capitolium két héttel ezelőtti ostroma előtt. Nancy Pelosi házelnök azonban eddig még nem küldte tovább a vádpontot a szenátusba, és egyelőre nem is tudni, mikor fogja ezt megtenni.

A képviselőházi demokrata vezetésben is felmerült, hogy a szenátusi per teljesen háttérbe szoríthatja Biden elképzeléseit, de a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy mielőbb folytatni kell a felelősségre vonási eljárást a felsőházban. Ennek az lehetne a szimbolikus jelentőségén túl a gyakorlati tétje, hogy egy másik szavazással távozása után is megvonhatnák Trumptól a volt elnököknek járó juttatásokat, és eltilthatnák attól, hogy újból induljon az elnökségért.

Donald Trump videón beszél a Fehér Ház Twitterén, miközben a másik monitoron Nancy Pelosi látható, miután aláírta a vádemelésről szóló alsóházi határozatot 2021. január 13-án – Mandel NGAN / AFP

Ehhez kapcsolódik, hogy Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője eddigi legkeményebb kritikáját megfogalmazva kedden kijelentette, hogy „Trump és más befolyásos emberek” provokálták ki az ostromot, amikor a tömeget hazugságokkal etették. A demokratáknak viszont legalább tizenhét republikánus szenátor támogatására szükségük volna az impeachmenteljárás sikeréhez. A háttérben egyelőre arról tárgyalnak a demokraták és a republikánusok, hogyan lehetne megosztani a szenátus idejét, de azt nem tudni, hogy ebben mikorra lehet megegyezés.

Kifelé is hamar figyelnie kell

A Biden-elnökség legelső időszakában a fő külpolitikai kérdést illetően nem várható változás, ez minden bizonnyal Kína marad. Az új elnök kampánya során arról beszélt, hogy Kína megerősödése súlyos kihívás Amerika számára, ígéretei között szerepelt az amerikai ipar védelme, a hazai termékek előnyben részesítése, egy decemberi interjúban pedig azt mondta, nem fogja azonnal visszavonni az elődje által kivetett büntetővámokat.

Ettől függetlenül Biden taktikája nagyon másnak ígérkezik Trumpéhoz képest. Míg az előző elnök kereskedelmi háborúval igyekezett kikényszeríteni céljait Pekinggel szemben, addig Biden külügyi stábja, például Antony Blinken külügyminiszter-jelölt és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó korábban azt hangoztatták, az Egyesült Államoknak rendbe kell tennie a Trump által szétzilált szövetségi rendszerét, és a hasonló elv- és érdekrendszerű partnereivel közösen kell fellépniük az olyan ügyekben, ahol nézeteltéréseik vannak Kínával szemben. Az egy más kérdés, hogy erre mekkora fogadókészség lesz. Az Európai Unió például pár hete gond nélkül kötött egy külön befektetési megállapodást Kínával, amelyet egyesek az európai különutasság jeleként értékeltek.

A Biden beiktatása előtti héten külön is felhívta magára az Egyesült Államok leendő vezetésének figyelmét Kim Dzsongun észak-koreai diktátor, aki a pártkongresszuson az Egyesült Államokat nevezte a fejlődésük legnagyobb gátjának. Hajlandónak mondta magát a Trump alatt megkezdett tárgyalások folytatására, de emellé a szokásos fenyegetésként a hadsereg további erősítéséről, nukleáris elrettentésről beszélt. Végül pedig egy katonai parádén egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát is bemutattak. Biden még októberben kijelentette, csak akkor ül le Kimmel, ha Észak-Korea leszereli az atomfegyvereit. Feltehetően Kim Dzsongun további fenyegetésekkel próbál majd kizsarolni valamilyen konkrétabb reakciót Biden elnökségének legelején.

Trump kormánya pénteken jelentett be újabb szankciókat Iránnal szemben, míg Teherán a hétvégén hajtott végre rakétakísérleteket. Biden azt ígérte, hogy újra tárgyalóasztalhoz ültetné Iránt, aminek már tizenkétszer több dúsított uránja van, mint amit az Obama alatt megkötött, de Trump által felrúgott atomalku megengedne. Biden egy szeptemberi cikkében arról írt, hogy ha Teherán újra tartja magát az atomalku feltételeihez, akkor visszalépteti az Egyesült Államokat, de ő is elismerte, hogy ez csak a kezdete lenne további tárgyalásoknak, mert változott a helyzet Obama idejéhez képest.

Oroszországgal is hamar lesz dolga Biden kormányának: egyrészt két hét múlva lejárna az Obama alatt megkötött Új START Szerződés, ami a Trump által felmondottak után az utolsó megmaradt nukleáris leszerelési egyezmény a két ország között. Trump korábban ragaszkodott hozzá, hogy Kína is lépjen be, de a Foreign Policy szerint Biden és Oroszország enélkül is hajlandónak mutatkozott a megújításra. A decemberben amerikai szövetségi ügynökségeket ért, kiterjedt orosz hekkelés miatt is várható fellépés Bidentől.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!