132 beteg halt meg, 8349 új fertőzöttet regisztráltak

2021. november 11. – 09:11

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva
  • Új fertőzöttek száma: 8394 (az előző napi adatokhoz képest -40)
  • Új halálos áldozatok száma: 132 (az előző napi adatokhoz képest +34)
  • Kórházban kezelt betegek száma: 4990 (az előző napi adatokhoz képest +160)
  • Lélegeztetőgépre szorulók száma: 488 (az előző napi adatokhoz képest +25)
  • Új mintavételek száma: 37 624 (az előző napi adatokhoz képest +7951)
  • Az első dózissal oltottak száma: 5 986 727 (az előző napi adatokhoz képest +4812)
  • A második dózissal is beoltottak száma: 5 764 573 (az előző napi adatokhoz képest +3661)
  • A harmadik dózissal is beoltottak száma: 1 475 000 (az előző napi adatokhoz képest +44 000)

közölte a friss adatokat a koronavírus terjedéséről tájékoztató kormányzati oldal.

Legutóbb ennél több halott egy nap alatt május 4-én volt. A negyedik hullámban először szerdán lépte át a 8 ezret az új fertőzöttek száma, legutóbb április elején regisztráltak ennél több új fertőzöttet. A kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma a május eleji adatokat idézi.

Közölték, hogy augusztus óta az új fertőzöttek között hány oltott van, de ez az adat így nem sokat ér. Látszólag nagyon durva számokat közölt Müller Cecília országos tisztifőorvos, illetve a Nemzeti Népegészségügyi Központ arról, hogy az augusztus 1-je és október 31-e között koronavírussal megfertőződöttek közül hányan kaptak védőoltást. Az adatközléshez azonban az egyszer oltottakat is figyelembe vették, és az sem derült ki, hogy az oltás és a megfertőződés között mennyi idő telt el.

Ezzel szemben érdemes inkább a külföldi példákból következtetéseket levonni, más országok ugyanis alaposan elemzik, hányan fertőződnek meg a beoltottak közül. A romániai, amerikai, izraeli vagy német adatok szerint az oltás ellenére is előfordulnak ugyan fertőzések, de a vakcinák hatékonyságát épp az mutatja, hogy nagyon kevés oltott kerül kórházba. Tény viszont, hogy a vakcina hatása az idővel gyengül – főleg az időseknek és a Janssen-vakcinával oltottaknak kellhet az emlékeztető oltás.

Azokban a megyékben terjed most leginkább a koronavírus, ahol kevesen oltatták be magukat. Az utóbbi egy hétben Jász-Nagykun-Szolnok megyében fertőződtek meg a legtöbben; ott kiugróan magas az adat: a százezer főre vetített regisztrált fertőzésszám 923-ra ugrott, ami közel négyszerese a Komárom-Esztergom megyei adatnak. A cikkünkben megtekinthető térképen jól látható, hogy jelenleg a keleti, délkeleti országrészben terjed a legerősebben a járvány. Budapesten és a Dunántúlon Baranya megye kivételével alacsonyabbak a heti fertőzésszámok. Jól látható, hogy a fertőzésszámok nagyrészt azokban a megyékben magasabbak, ahol sokan nem oltatták be magukat.

Kilenc városban emelkedik a szennyvíz koronavírus-koncentrációja az országban. Tovább nőtt a koronavírus örökítőanyagának átlagkoncentrációja a szennyvízben, ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik – közölte oldalán a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A vizsgált településeken emelkedő tendencia látható a Budapest környéki agglomeráció közös mintájában, valamint Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán és Veszprémben is. A vizsgált települések fele stagnál, csökkenő tendencia egyetlen városban sem tapasztalható. A 44. héten 16 minta emelkedett, 6 település pedig mérsékelt minősítést kapott. A mérések kb. 8-10 nappal jelzik előre a fertőzés alakulását, a vírus terjedésének ütemét.

Kötelező lesz az oltás az Országgyűlésben az alkalmazottaknak. Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, Such György a Telex kérdésére közölte, csak az alkalmazottakat kötelezik a védőoltás felvételére, a képviselőket ugyanis nem kötelezheti erre az Országgyűlés Hivatala. A képviselők ugyanis nincsenek munkaviszonyban az Országgyűléssel, és csak jogszabályban kötelezhetik őket az oltás felvételére.

Érdemes itt megjegyezni, hogy például Horvátországban a képviselők is csak védettségi igazolással mehetnek a parlamentbe. November 15-től lesz kötelező a horvátoknál a Covid-igazolványok használata minden állami és önkormányzati hivatalnál, intézménynél és vállalatnál – így például az oktatási intézményekben is. Aki nem oltatja be magát, és nem esett át a fertőzésen, annak hetente kétszer kell teszteltetnie magát. Ez alól pedig nincs kivétel a képviselőknek sem: csak akkor léphetnek be a parlament épületébe, és vehetnek részt a vitákon, ha van védettségi igazolásuk. Akik elutasítják a tesztelést, azok a házelnök szerint videólinken keresztül kapcsolódhatnak be a parlamenti munkába.

Bár túl vannak a nehezén, mégis új járványcsúcs alakulhat ki Romániában. Romániában az utóbbi napokban hétezerre mérséklődött az újonnan fertőzöttek száma, a kórházban ápoltak száma is csökken, de a halálozás uniós szinten lakosságarányosan még mindig itt követeli a legtöbb áldozatot, naponta 400-500 ember veszíti életét. A halálozást tovább növeli viszont az erre a hétre esedékes intenzív terápiás kezelésre szorulók számának tetőzése. Mindeközben a legsúlyosabb betegek ellátására országosan mindössze négy szabad ágy áll rendelkezésre – a koronavírusos betegek jelenleg 1850 intenzív terápiás ágyat foglalnak el. Ráadásul most hétfőtől újra visszatérhet a jelenléti oktatás az országban.

Bár a magyar kormány még nem hozta nyilvánosságra, az orosz egészségügyi miniszter Magyarországról kapott adatokra hivatkozva számolt be a Szputnyik V hatékonyságáról. Murasko szavai szerint az orosz vakcinával beoltottak 0,4 százaléka betegedett meg a koronavírus miatt. „Ma pedig a többféle vírusvariáns közepette is elmondható, hogy az oltottak megbetegedési aránya nem haladja meg a 3-4 százalékot, ami nagyon jó eredmény.” Nem világos, hogy az idézet végén miért „3-4 százalékról” beszél a miniszter, ha a magyarországi adatok alapján 0,4 százalékos megbetegedési arányt említ meg. A „3-4 százalékot” ezután Oroszországra vonatkoztatva is megismétli a miniszter, ennek alapján ennyien betegednek meg az oltottak között a vírus delta variánsával.

Az átoltottságról közöltek adatok: a legmagasabb az arány Pest megyében (74%), Fejér megyében (70,6%) és Budapesten (70,1%). A Dunántúlon magasabb az átoltottság. A legalacsonyabb átoltottságú megyék: Jász-Nagykun- Szolnok (59,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (61,7%) és Hajdú-Bihar (62,2%).

Az átoltottság adatai – forrás: koronavirus.gov.hu
Az átoltottság adatai – forrás: koronavirus.gov.hu

Kizárólag a Pfizer vakcináját javasolja a harminc év alattiaknak a német oltási bizottság. A német oltási tanácsadó bizottság azt javasolja, hogy a 30 év alattiakat csak a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinájával oltsák be, mert az alacsonyabb számban okoz szívgyulladást a fiatalabbaknál, mint a Moderna vakcinája. Mint korábbi cikkünkben írtuk, az mRNS-vakcinákkal (ilyen a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcina is) kapcsolatba hozták a miokarditiszt vagy szívizomgyulladást, de ez nagyon ritka: egymillió adag beadott oltás után átlagosan 26 esetben várható a fellépése. A vakcinával összefüggésbe hozott szívizomgyulladás sokkal enyhébb, mint a Covid–19 által előidézett változata.

A világon 251 407 386 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 5 072 104 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. A hivatalos adatok szerint a Covid–19 nevű betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 46,7 millió, ott a halálos áldozatok száma 758 916. Indiában 34,3 millió fertőzöttet és 461 849 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 21,9 millió fertőzöttről és 610 036 halálos áldozatról tudni.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.