Nálunk titkolják a számokat, más országok alaposan elemzik, hányan fertőződnek meg a beoltottak közül

Dávid május 31-én kapta meg a második AstraZeneca-oltását. Négy és fél hónap telt el, amikor októberben a feleségével elmentek egy zárt térben tartott rendezvényre. Sokan voltak, és nem volt rajtuk maszk. Dávidnak három nappal később kezdődtek a tünetei: láz és fáradtság. Éjjel arra ébredt, hogy reszket, rázza a hideg. Lázasan ébredt, és hullámokban, gyógyszerektől függően ment fel és le a hőmérséklete.

„Egy adott ponton az érintésmentes lázmérő 41 fokot mutatott a homlokomon. Akkor elővettük a higanyost, az csak 39,5-et mért, és inkább annak hittünk. Este már megnéztük, hogy mi a 0–24-es kerületi ügyelet száma, de az is átfutott az agyamon, hogy ha ez így folytatódik, akkor mentőt kell hívni. A fura az volt, hogy nem éreztem magam igazán rosszul, csak amikor már másfél-két órája nem ment le a magas láz.”

A láz aztán harmadnapra elmúlt, amikor visszajött, akkor már egy fél adag lázcsillapító is levitte. Akkor ment ki Dávidékhoz a hatósági tesztelő, aki azt mondta: nem is csinálja meg a PCR-t, mert az antigénteszt annyira gyorsan és egyértelműen mutatta a koronavírus-fertőzést jelző csíkot. Dávid onnantól már sokkal jobban volt, köhögött, egy-két nap fekvés után már tudott főzni, tenni-venni. Összességében úgy számol: három napig volt beteg, utána még négy napot pihent, és aztán kicsit nehezen ment neki a munka. Pár nap csúszással ugyanez megismétlődött a feleségénél, akinél azonban az egész egy bakteriális felülfertőződés miatt elhúzódott, és nagyjából kétszer ennyi ideig tartott, kábé ugyanilyen intenzitással.

A betegség után a legfurább az volt, hogy Dávid másként érezte a szagokat és az ízeket. „A kávénak pokoli hamuszaga volt, mintha egy radioaktív senkiföldjén sétálnék, a pirítósnak szintén, a frissen sütött kenyérből csak az orrfacsaró erjedést éreztem. Pár nap után ez is elmúlt, de addig azt hiszi az ember, hogy megbolondult, és mostantól mindennek más lesz a szaga, és úgy kell leélni az életét, hogy egy csésze hideg salakkal indítja a napot.”

Nálunk alig vannak adatok

Dávid egy azok közül, akik az oltás ellenére is megfertőződtek Magyarországon. Elárulom: ő kollégánk a Telexnél, és a szerkesztőségben dolgozó 70 ember közül vele együtt már négyen kapták el a fertőzést annak ellenére, hogy beoltatták magukat.

Azt nem tudhatjuk, hogy hányan járnak hasonló cipőben, mert más országokkal ellentétben Magyarországon eddig nem közöltek friss adatokat az oltás ellenére megfertőződők számáról, sem arról, hogy közülük hányan kerülnek kórházba vagy halnak meg. Ezeket az adatokat folyamatosan kérik szakértők, politikusok, a sajtó, köztük az Országos Kórházi Főigazgatóságnak és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is küldött közérdekű adatigénylés formájában a Telex is, de minden hiába. (Szerda este az Átlátszó közölt néhány elszigetelt adatot, amelyet egy adatigénylésre kapott a Nemzeti Népegészségügyi központtól, de ezek a számok így önmagukban nem értelmezhetők.)

Vajon összezavarná a szinte csak az oltásra épülő magyar kormányzati védelmi stratégiát és propagandát néhány olyan adat, ami szerint oltottak is megfertőződnek? Aligha. Kezdettől tudható volt, hogy az oltás nem csodaszer, nem ad 100 százalékos védelmet, de nélküle aligha tudnánk ilyen viszonylag szabad életet élni a minden eddiginél fertőzőbb delta variáns mellett. Az oltás szinte biztosan (de persze nem minden esetben) megvédi az embert a Covid–19 halálos szövődményeitől. Nagyon jó eséllyel megment minket a kórházba kerüléstől, és nagyrészt, de nem teljesen a megfertőződést és a vírus továbbadását is megakadályozhatja. Az egyén saját magát az oltáson kívül a maszk viselésével, a távolságtartással, kézfertőtlenítéssel védheti meg. Az oltás elsődleges célja eleve az, hogy csökkentse a kórházak túlterhelését és megvédje a társadalmakat az egészségügyi rendszer összeomlásától. Jól látható, hogy Európában most az alacsony átoltottságú országokban igazán nehéz a helyzet.

A hazai adatok azt mutatják, az oltások igenis elérték a kívánt célt. Bár most körülbelül annyi a fertőzött, mint tavaly ilyenkor, arányosan mégis kevesebben kerülnek kórházba. Igaz ugyanakkor, hogy nekik nagyobb százalékban válik súlyossá az állapotuk, de ők döntő többségükben oltatlanok, és a hazai Covid-halálozás ismét erősen emelkedik. Itt ütközünk a következő problémába, mert azt megint csak nem tudhatjuk, hogy a kórházban vagy az intenzív osztályokon lévők hány százaléka kapott oltást. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora annyit osztott meg a nyilvánossággal, hogy a négy egyetemi klinika intenzív osztályán nem fekszik olyan koronavírusos ember, aki korábban oltást kapott volna. Zacher Gábor, a hatvani kórház főorvosa ehhez képest némileg mást tapasztalt: elmondása szerint Hatvanban minden tizedik oltatlanra jut egy oltott a kórházban, az intenzív osztályon pedig minden hetedik oltatlanra egy oltott beteg.

Magyarországon eddig egyetlenegyszer jelentek meg részletesebb adatok arról, hogy a beoltottak közül hányan fertőződtek meg, szorultak kórházi kezelésre vagy haltak meg. A 444.hu egyik olvasója kérte ezeket az adatokat, és az Országos Kórházi Főigazgatóság részletesen tájékoztatást küldött neki. Akkor annyit lehetett tudni, hogy idén júliusban azok körében, akik a második oltás után legalább három héttel voltak (ez akkor 5 315 933 embert jelentett)

• 0,086 százalék (4561) kapta el a vírust,
• 0,013 százalék (709) szorult kórházi ellátásra,
• 0,003 százalék (158) hunyt el koronavírus-fertőzésben.

Az elhunytak 5 ember kivételével mind 60 évnél idősebbek voltak.

Azóta a napi hivatalos koronavírus-tájékoztatókból annyit tudhatunk meg, hogy „a beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb”.

Romániában az oltottak 2 százaléka fertőződött meg

Ha Magyarországon nincsenek is megbízható adatok, más országokban szerencsére találunk ilyeneket. Nem is kell messzire menni. Európában jelenleg Romániában a legsúlyosabb a járványhelyzet, a kórházak Covid-osztályain alig-alig van üres ágy. A lakosságnak eddig csak 34 százalékát sikerült teljesen védetté tenni két oltással (43 százalék kapott egy oltást). A román országos közegészségügyi intézet (INSP) viszont napi szinten közli, hogy mennyire érinti a járvány az oltottakat:

• A két oltást kapott emberek 2,2 százaléka fertőződött meg a vírussal (kb. 140 ezer ember).
• A két oltást kapott emberek 0,02 százaléka halt meg a koronavírussal összefüggésben. Ez 1264 embert jelent.
• Az INSP október 18–24-i Covid–19 jelentése szerint az elhunytak 91,2 százaléka nem volt beoltva.

Romániában eddig 51 483-an haltak meg a koronavírussal összefüggésben, de viszonyítsuk most a számokat csak ahhoz az időponthoz, ahonnan már beszélhetünk egyáltalán oltás által védett emberekről. Szomszédunkban is december 27-én kezdték meg az oltást, innen számolva 21 nappal, tehát 2021. január 17. óta beszélhetünk először az oltás által immunizált emberekről. Ettől az időponttól számítva 34 262-en haltak meg, az első sikeres vakcinálások óta tehát az elhunytak 97 százaléka volt oltatlan.

A román adatokból az is jól látszik, hogy a harmadik oltás még tovább javíthatja ezeket az arányokat. A harmadik oltást is felvevőknek csak 0,5 százaléka fertőződött meg (kb. 4500 ember), és mindössze 0,002 százaléka halt meg (21 ember).

Gyengül a védelem, de nem mindegy, mi ellen

A német Robert Koch Intézet (RKI) tájékoztatója szerint a Moderna-, a Pfizer- és az AstraZeneca-oltások használata esetén 90 százalékkal kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki megbetegszik Covid–19-ben, mintha nem lenne teljesen beoltva. Mit is jelent ez? Tegyük fel, hogy egy 1000 fős faluban mindenkit beoltottak, a szomszéd 1000 fős faluban pedig senkit (és azon a környéken a fertőzési ráta 20/1000 lakos). Ahol senki nem kérte az oltást, ott 20-an fognak megbetegedni, ahol mindenki kérte, ott csak 2-en. Az a 2 ember pedig, aki esetleg megfertőződik, nagy valószínűséggel nem lesz súlyos beteg.

A német intézet közlése szerint az egydózisú Janssen-vakcina esetében valamivel gyengébb ez a védelem. Aki ezt a vakcinát kapta, annál csak 65 százalékkal kisebb az esélye a Covid–19 megbetegedésnek egy nem oltott emberhez képest. Eredetileg erről a vakcináról is azt mutatták a vizsgálatok, hogy közel 100 százalékban képes megakadályozni a súlyos, kórházi kezelést igénylő betegség kialakulását, de az RKI szerint újabb kutatások szerint ez a védelem a többi oltóanyaggal ellentétben a Janssennél csak 70 százalékos.

Az Intézet szerint tudományos evidenciák alapján a következő megállapítások tehetők a mostani helyzetről:

• Az oltások jól védenek a koronavírus alfa és delta variánsa ellen is, de a mostani fertőzések zöméért felelős delta ellen a tünetes megbetegedéssel szemben 10-20 százalékkal gyengébb a védelem, mint az alfa variánsnál.
• A mRNS-alapú oltások és az AstraZeneca oltása jobban véd a súlyos megbetegedés, mint a tünetekkel járó megfertőződés ellen.
• Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az oltások hatásossága az idővel csökken.
• Az oltás jobban védi a fiatalabb korosztályokat, mint az időseket.

Az oltások „gyengüléséről” hasznos információkat találhatunk az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) honlapján is. Az itt következő két grafikon azt mutatja, hogy különböző szempontokat figyelve nem egyformán csökken az idő előrehaladtával a vakcinák hatásossága. A vizsgálatok szerint a beoltás után egy idővel valamivel emelkedik az esélye a megfertőződésnek – ez magyarázhatja azt, hogy akik az év elején viszonylag korán kapták meg az oltást, hat-nyolc hónap elteltével már nagyobb eséllyel kaphatják el a vírust. Sokkal fontosabb azonban, hogy az amerikai vizsgálat szerint

a kórházba kerülés esélye nem, vagy csak alig emelkedik az idővel, azaz a vakcinák tartós védelmet nyújtanak a súlyos betegség ellen.

Izraelben túl hamar oltottak

Hasonló eredményre jutott egy izraeli vizsgálat is. Izrael világelső volt a lakosság tömeges oltásában: 2020 decemberétől három hónap alatt a felnőtt lakosság 50 százalékát sikerült védetté tenni két Pfizer-oltással. Sokakat meglepett, hogy ezek után a nyáron minden eddiginél több fertőzöttet hozott a delta variánssal érkező negyedik hullám, viszont – és ez az igazán fontos bizonyítéka az oltások hatásosságának – a kórházak terhelése és a halálozások jóval alacsonyabbak voltak a korábbinál.

Az izraeli Technion technológiai intézet kutatói több mint 4,7 millió teljesen beoltott izraeli felnőtt esetét vizsgálták meg, akik közül több mint 13 ezren fertőződtek meg (áttöréses fertőzés) 2021. július 11. és 31 között. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a megemelkedett fertőzésszámok mennyire tudhatók be az agresszív delta variánsnak és mennyiben az immunitás gyengülésének. Az izraeli eredmények is egyértelműen igazolták az immunitás lassú, de folyamatos gyengülését – olvasható az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet blogjában:

Izraelben ezer, januárban beoltott 60 évnél idősebb közül 3,3-nál volt igazolt áttöréses fertőzés. A februárban beoltottaknál ezer ember közül már csak 2,2 fertőződött meg, a márciusban beoltottak közül pedig már csak 1,7.

Az adatok hasonló mintázatot mutattak a 40–59 év közöttiek és a 16–39 év közöttiek körében is. Az igazolt áttöréses fertőzések közül több mint 400 esetben alakult ki súlyos betegség. Az izraeli adatok itt is a gyengülő immunitásra utalnak. A súlyos Covid–19 betegek aránya a januárban teljesen beoltott 60 évesnél idősebbeknél rendkívül csekély, 0,34 volt ezer emberre számítva, a februárban beoltottaknál 0,26, a márciusban vakcináltaknál pedig mindössze 0,15. A súlyos Covid–19 megbetegedések száma a fiatal teljesen beoltottak körében annyira alacsony volt, hogy abból nem lehetett levonni következtetéseket.

Veszélyben az idősek

A német hatóságok definíciója szerint áttöréses fertőzésről akkor beszélünk, amikor egy teljesen oltottnak tekinthető embernek a kétdózisú vakcinánál a második, az egydózisú Janssen-vakcinánál pedig maga az oltás beadása után eltelt két hetet követően PCR-teszttel igazolt tünetes Covid–19 megbetegedése lesz (a nem tünetes fertőzést nem tekintik áttöréses fertőzésnek).

A Robert Koch Intézet legutóbbi, november 4-i heti jelentése szerint Németországban 2020 decembere óta 55,8 millió ember kapta meg a teljes védettséget jelentő oltást. Azóta mindössze 145 185 olyan esetet jegyeztek fel (0,2 százalék), amikor oltott embernél tünetes betegséggel járó fertőzés alakult ki. Az RKI honlapján az is olvasható, hogy ebből 96 970 embert a Pfizer–BioNTech, 18 585-öt a Janssen (Johnson & Johnson), 11 494-et az AstraZeneca és 7096-ot a Moderna oltásával, 6996-ot az AstraZeneca–Pfizer kombinációval, 1241 embert pedig az AstraZeneca–Moderna kombinációval oltottak (utóbbi két variációt keresztoltásnak nevezik). További 2803 eset egyéb vakcinákkal való oltásnál történt.

Ezek a számok semmiképpen nem azt mutatják, hogy melyik vakcina jobb vagy rosszabb. Németországban a Pfizer–BioNTech-vakcinából adtak be a legtöbbet (kb. annyit, mint Modernából és AstraZenecából együttvéve), így nem csoda, ha szám szerint a pfizeresek vannak a legtöbben ebben a körben is. Sokkal figyelemre méltóbb, hogy a beadott mennyiséghez képest arányosan jóval magasabb a Janssennel oltottak száma az áttöréses fertőzések között. Az RKI meg is jegyzi:

A Németországban regisztrált áttöréses fertőzések arányosan legnagyobb része olyanoknál következett be, akiket Janssennel oltottak. Az RKI ezért az ő esetükben 4 héttel a vakcina beadása után javasol egy mRNS-alapú vakcinával végzett megerősítő oltást.

Az RKI részletes adatai azt mutatják, hogy az idősebbek jobban ki vannak téve az áttöréses fertőzéseknek:

• A megfertőződöttek között a 18–59 éves korosztályban az emberek 12 százaléka volt beoltva, a 60 év feletti korosztályban 18,9 százalék.
• A kórházba kerültek között a 18–59 éves korosztályban az emberek 5,2 százaléka volt beoltva, a 60 év feletti korosztályban 12,5 százalék.
• A lélegeztetőgépen lévők között: 18–59 éves korosztályban az emberek 3,5 százaléka volt beoltva, a 60 év feletti korosztályban 10,3 százalék.
• Az elhunytak között: a 18–59 éves korosztályban az emberek 1,3 százaléka volt beoltva, a 60 éves korosztályban 10,7 százalék.
  

Miért lesz egyre több oltott a fertőzöttek között?

A RKI prognózisa szerint a becsült oltási védelem továbbra is magas. A kórházba kerüléstől az oltás a 18–59 éves korosztályt 89 százalékban, a 60 év feletti korosztályt 85 százalékban védi. Ugyanez a védelem a 18–59 éves korosztály lélegeztetőgépre kerülése ellen 89 százalék, az idősebbeknél 85 százalék. A halálos végkimenetel ellen a fiatalabbakat az oltás 92 százalékban, az idősebbeket 86 százalékban védi.

Ahogy a számok is mutatják, alapvetően nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy egy teljesen beoltott ember megfertőződjön, pozitív PCR-tesztet produkáljon. Az oltásnak köszönhetően a szervezet hamarabb elpusztítja a vírusokat, így a vírusok esetleges átadására szolgáló idő is rövidül, tehát a továbbfertőzés esélye még kisebb – igaz, erről a Robert Koch Intézet szerint egyelőre nincsenek számszerűsíthető tudományos adatok. Annak esélyét, hogy a vírust észrevétlenül adjuk át másik emberre, a maszk viselésével csökkenthetjük. Ezért is javasolják Németországban az oltás mellett a maszkviselést, a kézfertőtlenítést, a távolságtartást és a szellőztetést.

Az adatok ugyanakkor azt mutatják Németországban, hogy az elmúlt négy hétben az idős korosztály körében jelentősen emelkedett az oltottak aránya a kórházba, a lélegeztetőgépre kerültek és az elhunytak körében is. A 60 éven felüli korosztályban például az elmúlt négy hetet nézve 44 százalék volt az oltottak aránya a kórházba kerültek, 34 százalék az intenzív osztályokon és 43 százalék az elhunytak körében.

Ezeket az adatokat nagyon könnyű félreértelmezni, és az oltásellenes mozgalmak minden bizonnyal alig várják, hogy kihasználhassák ezt: „lám, lám, mi értelme az oltásnak, ha az elhunyt idős emberek 43 százalékáról kiderül, hogy be voltak oltva”. Ez a szám azonban egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy az oltás nem hatásos, csak egyszerűen a matematika és a statisztika törvényszerűsége. Minél több embert oltanak be ugyanis, és minél kevesebb marad az oltatlan, annál több olyan esetről hallhatunk, amikor oltott fog előfordulni a betegek vagy a halottak között.

Gondoljunk csak bele: ha mindenkit beoltanának, és 100 százalékos lenne az átoltottság, akkor a betegek vagy az elhunytak között 100 százalék lenne az oltottak aránya is – még akkor is, ha a számuk nagyon alacsony lenne. Az oltások ettől függetlenül jól védenek, de nem 100 százalékban. Nem tudnak minden fertőzést megakadályozni, de gondoskodnak arról, hogy határozottan kevesebb eset váljon súlyossá.