Lakosságarányosan nézve már megint magasak itthon a Covid-halálozási adatok

2021. november 05. – 07:16

Lakosságarányosan nézve már megint magasak itthon a Covid-halálozási adatok
A koronavírus áldozatainak létrehozott, mintegy 30 ezer kavicsból álló emlékhely a Margitszigeten 2021. szeptember 25-én – Fotó: Branstetter Sándor / MTVA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Európában arányosan jelenleg Romániában és Bulgáriában a legmagasabb a Covid miatti halálozás, ebben a két országban a legalacsonyabb az átoltottság is. Bár Magyarországon a lakosság nagyobb részét oltották be, mint Szlovéniában, lakosságarányosan nálunk mégis többen halnak meg, mint ott. Nem a világon leggyorsabban emelkedő hazai fertőzöttszámokra érdemes most figyelni, hanem arra, hogy idén ugyan kevesebben kerültek kórházba, mégis több a súlyos állapotú beteg. Döntő részük oltatlan. Vajon ismét el fogunk veszíteni egy kisvárosnyi magyart?

Az egyéni tapasztalatok alapján és a napi híreket olvasva is mindenki számára nyilvánvaló, hogy Magyarországon erősen felfutóban van a negyedik járványhullám. Az új fertőzöttek száma most itt emelkedik a leggyorsabban a világon, egyre többen vannak kórházban, lélegeztetőgépen. Míg egy hónapja még naponta 10-15 ember hunyt el, most már naponta 40-50 embert veszítünk el ismét a Covid–19-cel összefüggésben. Csütörtökön úgy nézett ki, a halottak száma elérte a 100-as lélektani határt, de aztán Pintér Sándor helyesbített: igazából adattorlódás történt, ezért jelentett az operatív törzs 107 elhunytat – a valóságban a napi halálozás továbbra is 30-nál van.

Az emelkedő halálozás ellenére a mostani helyzet mégis más, mint a tavalyi második és az idén tavaszi harmadik hullám idején. Nem teljesen védtelenül várjuk ugyanis az újabb vírusvariánst: mostanra 5,7 millió ember teljesen beoltottnak számít.

Nehéz helyzetben az alacsony átoltottságú országok

A mostani hullámban nem az egyre magasabb fertőzöttszámok lesznek az irányadók.

Igen, feltehetően az emberek jelentős része meg fog fertőződni, de a szakértők szerint az oltottak viszonylag enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget. Pár napos, influenzához hasonló, felső légúti tünetekre, hőemelkedésre, lázra, átmeneti szaglásvesztésre lehet számítani. Ahogy Rusvai Miklós virológus nemrég fogalmazott: a legjobb az lenne, ha nem lökésszerűen, de szép lassan mindenki átesne a fertőzésen. Csak így számíthatunk valamifajta nyájimmunitásra, így lehet megszakítani hosszabb időre a vírus terjedését és újabb mutációk kialakulását.

Sokkal fontosabb lesz most a kórházba kerültek és az elhunytak számának nyomon követése.

Most fog eldőlni, valóban működik-e az oltás, várhatjuk-e azt, amit reméltünk tőle: az egészségügy vészes túlterhelésének csökkentését. Az eddigi adatok részben megerősítik ezt, mivel most kevesebben kerülnek kórházba, mint korábban. Részben viszont Magyarországra nézve aggasztó jelek is mutatkoznak a lélegeztetőgépen lévők számát és a halálozásokat nézve. Ezen a térképen azt látjuk, hogyan alakulnak Európában lakosságarányosan a Covid-halálozások.

A legsúlyosabb most a helyzet Romániában, Bulgáriában, Lettországban, Ukrajnában, több balkáni országban, illetve Litvániában. Ezen országok dermesztő halálozási arányai csak részben korrelálnak az alacsony átoltottsággal. Nyilvánvaló a magas halálozás Bulgáriában, ahol a lakosság mindössze 22 százaléka, vagy Romániában és Oroszországban, ahol az emberek mindössze 32-32 százaléka van csak beoltva. Szerbiában a lakosság 43 százaléka, Horvátországban 44 százaléka, Szlovéniában 53 százaléka élvez csak teljes védettséget.

A balti államokban viszont szintén magasabb a halálozás, holott ott már közel olyan jó az átoltottság mint nálunk: Lettországban a lakosság 54 százaléka, Észtországban 57 százaléka, Litvániában 64 százaléka kapta már meg mindkét oltást. Különösen érdekes Litvánia helyzete, ahol a magyarországinál is magasabb a vakcinálás aránya, mégis 2,5-szer magasabb arányosan nézve a Covid-halálozás, mint nálunk.

De Magyarország sem áll jól a nemzetközi összehasonlításban. A lakosság közel 60 százaléka kapott legalább két oltást, ehhez képest nálunk 1 millió lakosra vetítve már most 5,1 a halálozás – több, mint a nálunk kevésbé átoltott Szlovéniában.

Nem sikerült megvédeni minden idős embert

Később bemutatjuk, hogy a halálozás több más tényezőtől is függ, nemcsak az oltástól, de maradjunk még egy ideig csak a vakcináknál. A Hvg.hu szerint a súlyos helyzetben lévő Romániában Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltási kampány koordinátora a több mint 90 százalékos átoltottságú Portugália és a 80 százalékot meghaladó Dánia példáját hozta fel: Dániához képest több mint ötvenszer, Portugáliához képest pedig csaknem 70-szer volt magasabb Romániában a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos lakosságarányos halálozási ráta.

A delta variáns elsősorban az oltatlanokat, illetve az idős, legyengült immunrendszerű, több krónikus betegséggel küzdő embereket veszélyezteti. Ha ránézünk a magyar kormányzati koronavírus-oldalon látható halálozási listára, most is nagyrészt 60 vagy 70 évesnél idősebb áldozatokat látunk. Nézzük meg, az idős, veszélyeztetett korosztály hány százaléka van jelenleg beoltva Magyarországon. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) november 3-i adatai szerint

  • a 80 év felettiek 76 százaléka,
  • a 70–79 évesek 87 százaléka,
  • a 60–69 évesek 79 százaléka

kapott legalább egy dózist valamelyik védőoltásból. Ezzel szemben Dániában, Írországban, Izlandon, Spanyolországon, Portugáliában, Finnországban, Ausztriában vagy Norvégiában ugyanennek az idős korosztálynak a 95-100 százalékát sikerült mára beoltani.

A negyedik hullám közeledtével, a hazai oltások leállása idején volt egy próbálkozás Magyarországon is, hogy főként ezeket az oltatlan időseket sikerüljön elérni. A feladatot augusztus elején az amúgy is leterhelt háziorvosokra osztották, és az akció alig javított a helyzeten. A 80 éven felüliek körében augusztus 1. és szeptember 19. között mindössze ötezer fővel sikerült növelni a beoltottak számát. Háziorvosok a Telexnek arról beszéltek: hiába minden, az idős embereket már nehéz meggyőzni. Ennek eredménye az lett, hogy

a negyedik hullámot Magyarország félmillió oltatlan idős emberrel várta.

A súlyos betegek és elhunytak nagy része nem kapott oltást

Hiába kéri folyamatosan a Telex és más sajtóorgánumok, Magyarországon nem közölnek friss adatokat arról, hogy a most lélegeztetőgépen lévők vagy elhunytak hány százaléka nem kapott oltást. Erre vonatkozó adatokat csak elejtett nyilatkozatokból ismerhetünk – nagyrészt olyanokat, amelyek maradéktalanul beleillenek a kormány eddig kizárólag az oltásokra koncentráló védekezési stratégiájába.

Az MTI fotóbankjában sem találunk mást az elmúlt hetekben a koronavírus magyar vonatkozásában, kizárólag vakcinákról és oltásról szóló képeket – Fotó: Komka Péter / MTI
Az MTI fotóbankjában sem találunk mást az elmúlt hetekben a koronavírus magyar vonatkozásában, kizárólag vakcinákról és oltásról szóló képeket – Fotó: Komka Péter / MTI

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora például azt mondta: négy egyetem adatai alapján csak oltatlanok vannak jelenleg lélegeztetőgépen. Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi osztályának orvosa ugyanakkor saját tapasztalatai alapján árnyalta ezt a képet. Ő az ATV Híradónak azt mondta:

  • minden tizedik oltatlanra jut egy oltott, aki a kórházban van;
  • az intenzív osztályra kerülők, illetve a géppel lélegeztettek arányában is picivel rosszabb az arány, ott talán minden hetedik oltatlanra jut egy oltott.

Romániában ezzel szemben napi szinten megismerhetők ezek az adatok.

Az erdélyi Krónika szerint a november 3-án jelentett 451 halálos áldozat közül 411-en nem voltak beoltva (92 százalék), ugyanakkor 417 embernek volt valamilyen társbetegsége.

A 40 beoltott áldozat 50 és 59 év közötti, illetve 80 éven felüli volt, és egy kivételével mind más betegségekben is szenvedtek. Újabb figyelmeztető jel, hogy a koronavírus nemcsak idős áldozatokat szed az oltatlanok körében: Konstanca megyében egy 23 éves fiatalember, Botoşani megyében pedig egy 28 éves fiatalember halt meg. Egyikük sem volt beoltva, és az egyik elhunytnak társbetegsége is volt.

Mint múlt heti összefoglaló cikkünkben megállapítottuk, Magyarországon az oltások hatékonysága annyiban látszik, hogy miközben az igazolt fertőzöttek száma a tavalyi szinten mozog, a kórházi ellátásra szoruló covidosok száma jóval alacsonyabb, mint tavaly ősszel. A lélegeztetőgépre került betegek számában azonban nincs ilyen különbség tavalyhoz képest.

Röviden: arányosan most kevesebben kerülnek kórházba, de azoknak nagyobb százalékban válik súlyossá az állapotuk.

Sokat tanultak az orvosok a gépi lélegeztetésről

Az előző járványhullámok idején sajnos megtanulhattuk, hogy a lélegeztetőgépre kerülés után az emberek többségének jelentősen csökken az esélye a túlélésre. Hivatalos adatok ugyan nem láttak napvilágot erről, de több nyilatkozatból azt lehetett leszűrni, hogy az előző járványhullámok idején egyes helyeken a lélegeztetőgépre kerülők 80-90 százaléka elhunyt. Mindez most is aggodalomra adhat okot, hiszen ismét éppen annyian vannak lélegeztetőgépen, mint egy évvel ezelőtt, amikor a második járványhullám felfutóban volt.

A 2020 szeptemberétől 2021 februárjáig tartó második járványhullámban a hivatalosan közzétett adatok szerint 13 ezren vesztették életüket. Ismét fel kell tehát készülnünk egy kisvárosnyi magyar honfitársunk elvesztésére?

Némi reményre adhat okot, hogy az elmúlt másfél évben nagyon sok új terápiás tapasztalat gyűlt össze, amely javíthatja az intenzív osztályra, mesterséges lélegeztetésre szoruló betegek túlélését.

Nemcsak Magyarországon, az egész világon próbára tette az orvosokat a Covid–19 kiszámíthatatlansága, a váratlan és gyors állapotromlás, a nehezen leküzdhető sokszervi gyulladás. Kezdetben a hagyományos protokollok szerint folyt a kezelés nálunk is, de mostanra már tudható, hogy amíg lehet, a középsúlyos és súlyos Covid–19 tüdőgyulladásban szenvedő betegek lélegeztetésénél lehetőség szerint elkerülik az intubációt (amikor egy tubust vezetnek a légcsőbe, amin keresztül megkezdhető a gépi lélegeztetés). Amíg lehet, minden eszközzel igyekeznek elkerülni a lélegeztetőgépet például a légzőizmok tornáztatásával. Ezután is inkább csak orron vagy szájmaszkon keresztül kapnak oxigént a betegek, akiket hason fektetnek, forgatnak, hogy így javítsák a légzés hatásfokát.

A brit egészségügy adatai szerint őszig a betegek 72 százaléka került lélegeztetőgépre, utána már csak 41 százalékuk, és ezzel párhuzamosan ott az intenzív osztályos halálozás 40 százalék körüli szintről 30 százalék alá csökkent. Fontos a korai orvoshoz fordulás is. Ahogy egyik cikkünkben egy magyar orvos fogalmazott: nagyon későn mennek a betegek kórházba, amikor már szinte fuldokolnak – ilyenkor már nehéz mit tenni, mert a tüdő annyit károsodott (kérdés, hogy mindez mennyire a beteg hibája, és mennyire a kórházak iránti bizalmatlanság miatt van így).

A hazai és a sok hozzánk hasonló posztkommunista ország rossz halálozási adataiban nemcsak az egészségügy felkészületlensége, hanem a lakosság rossz egészségi állapota is jelentős szerepet játszik. Számos nemzetközi felmérés mutatja, hogy a magas Covid-halálozású országokban magas a dohányzással, alkoholizmussal, egészségtelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal összefüggő szív- és érrendszeri, emésztőszervi, daganatos betegségek vagy az elhízás mértéke, amelyek a Covid–19 kiemelt rizikófaktorai között szerepelnek. Ez alól Magyarország sem kivétel.

Hányan haltak meg?

Régóta vita folyik arról, hogy nemzetközi összehasonlításban mennyire magasak a magyar Covid-halálozási mutatók. Mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította: a különböző módszertanú adatgyűjtések miatt eleve nehezen hasonlíthatók össze az egyes országok naponta közölt Covid-halálozási adatai. Bizonyos országok – így Magyarország is – szinte minden halálesetet covidosnak sorolnak be, amelynél a halál idején kimutatható volt a vírus, míg más országok csak azokat számolják ide, akiknél egyértelműen a koronavírus okozta a halált. Mint korábban bemutattuk, ha a korábbi évekhez viszonyított többlethalálozási adatokat nézzük, akkor sem jobb a helyzet: Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban található.

A Központi Statisztikai Hivatal mostanra tisztította le a 2020-as haláloki adatokat. A legsúlyosabb harmadik hullám előtti évben közel 700, korábban a hivatalos koronavírusos halálozási statisztikában szereplő esetről azt állapították meg, hogy azoknál nem a Covid–19 volt az elsődleges halálok. Eszerint 2020-ban a koronavírus első és második hulláma alatt 8981 magyar halt meg a Covid–19 miatt, míg a korábbi hivatalos közlés szerint 9667 áldozata volt a járványnak – írta a Hvg.hu.