Ivermectin: a lóféreghajtóból lett csodaszer, ami sehogy sem akar beválni a koronavírus ellen

Bár sokan egy konkrét gyógyszerként emlegetik, az ivermectin valójában egy hatóanyag, mint például az ibuprofen vagy a diklofenák, és több különböző gyógyszerben is megtalálható. Ezek nagy részét állatoknak szánják. Tavaly novemberben a Nébih állatorvosoktól megtudta, hogy a járvány miatt megugrott az ivermectint tartalmazó készítmények iránti kereslet, mert sokan úgy hallották, hogy hatékonyan lehet ezekkel kezelni a koronavírus okozta betegséget. Ki is adtak egy figyelmeztetést, hogy bár a világ egyes részein valóban használják embereken is az ivermectint, egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy hatékony lenne a koronavírus ellen.

Arról nem is beszélve, hogy hiába van Magyarországon engedélyezve 26 ivermectines készítmény,

Később az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-Egészségügyi Intézet is hasonló figyelmeztetést adott ki.

Az egész egy júniusban megjelent ausztrál kutatással indult, ami kihozta, hogy az ivermectin megállította a SARS-CoV-2 szaporodását. Ez valóban jól hangzik, ezért oltóanyag híján néhány orvos elkezdte ajánlgatni a szert a betegeinek, de természetesen a médiában és közösségi oldalakon is elkezdett terjedni a csodaszer híre.

Ha azonban valaki tovább olvasott a sok felkiáltójeles Facebook-bejegyzéseknél, és belenézett a tanulmányba, egész sok problémás pontot fedezhetett fel. Például azt, hogy nem emberi, hanem sárgahasú szavannacerkóf-sejteken végezték a kutatást, tehát csak laboros-kémcsöves eredményekről van szó. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy értelmetlen lett volna az egész, viszont volt még egy fontos részlet: ahhoz, hogy az emberben is hatásosan legyőzze a koronavírust a szer, irreálisan sok ivermectinre lenne szükség. Az ajánlott beviteli érték Ausztráliában 3–15 mg. Ehhez képest még a szer hatékonysága mellett érvelő kutatások is azt mutatják, hogy még ennek a sokszorosa, 120 mg is kevés ahhoz, hogy hatásos legyen a vírus ellen. Sőt, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint akár az embereknél megengedett dózis 100-szorosára is szükség lehet ahhoz, hogy az ivermectin hatékony legyen.

A Index egyik szerzője – aki azóta már nem dolgozik a lapnál –, tavaly több cikket is szentelt az ivermectinnek. Az egyikben bemutatta az úgynevezett Budapest-Covid-Protokollt (BCP), amit dr. Merényi Attila állított össze. A cikkben leírta, hogy szerinte miért hatékony a szer, és Merényi még a BCP útmutatóját is megadta a cikkhez, ami tulajdonképpen egy adagolási útmutató. Ennek az elején szerepel ugyan, hogy csak orvosi felhasználásra van, de ettől függetlenül az adagolás és a gyógyszerek keverésének pontos megadása nem feltétlenül etikus vagy veszélytelen. A lap azóta törölte ezeket a cikkeket, de a BCP-s itt, egy másik, amiből úgy tűnik, hogy az ivermectin bizonyítottan hatásos, pedig itt elérhető.

A cikkre felfigyelt Sarkadi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. Ő a kutatócsapatával már évtizedek óta vizsgálja az ivermectin hatásmechanizmusát, így az emberi gyógyszerként történő használatának veszélyeit is. Sarkadi az MTA honlapján részletesen elmagyarázta, hogy miért is veszélyes az ivermectint bevetni a koronavírus ellen. Szerinte a BCP ajánlása „kimeríti az emberi életek súlyos veszélyeztetését, (…) a tájékozatlan laikusok egy olyan veszélyes állatgyógyszert alkalmazhatnak, amelyiknek rendkívül súlyos toxikus hatásai vannak, ugyanakkor minden eddigi nemzetközi állásfoglalás szerint alkalmatlan, hatástalan a Covid–19 kezelésére”.

Bármilyen nagy is a baj Indiában, a helyi orvosi kutatási tanács (ICMR) ott is azt javasolta, hogy ne kezeljenek több koronavírusos beteget ivermectinnel. A hatóanyag szószólói gyakran példálóznak ezzel az országgal, de az ICMR vizsgálatai alapján nincs bizonyíték arra, hogy valóban hatásos lenne, ezért inkább azt ajánlják, hogy a továbbiakban csak klinikai vizsgálatokban, kutatási céllal próbálják ki a hatóanyagot.

Hasonló a helyzet egy másik ivermectines bezzegországgal, Brazíliával. Jair Bolsonaro elnök híresen járvány- és oltásszkeptikus, a YouTube törölte is több videóját, mert olyan gyógymódok hatékonyságát bizonygatta, amelyek szembemennek a szakértők ajánlásaival – például a hidroxiklorokint és az ivermectint. Indiához hasonlóan a dél-amerikai országban az emberek jobban ismerik az ivermectintartalmú gyógyszereket, mert az orvosok gyakran írják fel azokat paraziták ellen. Talán ezért Brazíliában gyorsabban és hatékonyabban terjedt a hír, hogy az ivermectinnel lehet kezelni a Covidot. A járvány elején Bolsonaro és a hatóságok a járvány elején egy Covid-védőcsomagot népszerűsítettek, amiben több vitamin mellett volt hidroxiklorokin- és ivermectintabletta is.

Rengetegen szedték a gyógyszereket, de hiába. Januártól augusztusig átlagosan naponta legalább ezren haltak bele a vírus okozta betegségekbe, amelyek áprilisban egy rövid ideig napi több mint négyezer áldozatot szedtek. Volt, akinek a kórházi orvosok nem a normál esetben használt gyógyszereket adták, hanem az említett Covid-védőcsomag elemeit, emiatt többen is meghaltak. Hiába szedtek sokan túl sok ivermectint, nem segített rajtuk. A kormány már elkezdte kidobni a védőcsomagokat, és az új egészségügyi miniszter (aki egy katonai tábornokot váltott) irányítása alatt inkább a védőoltásra koncentrálnak.

Sarkadi Balázs nyílt levelében fejtette ki, hogy is működik a szer. Az ivermectin azért hatásos a paraziták ellen, mert az élősködők idegrendszerét támadja. Önmagában és kis dózisban az emlősökre nem veszélyes, de a megjelent kutatások alapján egyrészt kis dózisban egyáltalán nem hatásos, másrészt ahogy az a BCP-n (az adagolási útmutatón) is látszik, nem önmagában ajánlják, hanem más hatóanyagokkal együtt. Ezzel az a baj, hogy az ivermectin már kis adagban is gátolja az emberi szervezet több gyógyszertranszporterét.

„Az ivermectin felszívódását és az agyba való bejutását meggátló membránfehérjék, elsősorban az úgynevezett P-glikoprotein nevű gyógyszertranszporter biztosítja. Ez a fehérje a bélben és az agyat ellátó vérerekben mintegy »kipumpál«️ számos mérgező anyagot, így az ivermectint is. Ha ez a védőhatás nem érvényesül, például egyes P-glikoprotein-hiányos kutyafajtákban, az ivermectin beadása és felszívódása akár végzetes következményekkel is járhat. A transzporterfehérje hiánya vagy alulműködése emberben is előfordul, így az ivermectin beadása közvetlenül is súlyos neurotoxikus hatást válthat ki”

– írta Sarkadi.

Az ivermectint egyébként a nyolcvanas évek elején dobták piacra, és hatalmas siker volt az állattartók körében: egy év alatt egymilliárd dollár bevételt hozott a Mercknek. Az emberi féreghajtójuk is hatásos volt, a világ több pontján is sikeresen kezeltek vele különböző parazitás betegségeket, például elefantiázist és folyami vakságot. Az utóbbit az ivermectinnek hála több fejlődő országból is sikeresen kiűzték.

A Merck szintén megszólalt a kérdésben, hogy ajánlják-e a saját fejlesztésű hatóanyagukat a koronavírus ellen, vagy sem. A válasz: nem, mert ők is úgy látják, hogy egyelőre semmi nem bizonyítja, hogy az ivermectin hatékony lenne a Covid–19 ellen.

Az egyik visszavont tanulmány, amely Egyiptomban készült, annyira jelentős volt, hogy két nagy metaanalízis is hivatkozott rá. A metaanalízis egy olyan nagy, átfogó tanulmány, ami több tudományos tanulmány eredményeit veti össze, amiből levon egy nagy tanulságot. Az egyiptomi tanulmány több olyan résztvevő adataival is dolgozott, akik a valóságban már a vizsgálat kezdete előtt belehaltak a vírus szövődményeibe. Mivel ebben a tanulmányban az állt, hogy az ivermectin alkalmazása 90 százalékkal csökkenti a halálozás esélyét, ez nagyon elferdíti a metaanalízis eredményét is. Amikor kiderült, hogy hamis adatokkal dolgoztak, ezeket a metaanalíziseket is vissza kellett vonni, pedig az ivermectin nagykövetei gyakran mutogattak bizonyítékként ezekre a tanulmányokra.

A napokban egy független kutatócsapat is átnézte a gyakran emlegetett kutatásokat, amelyek pozitív képet festenek az ivermectin hatékonyságáról, de a nagy egészségügyi hatóságokhoz hasonlóan ők sem perdöntő bizonyítékot találtak, hanem inkább hibás vizsgálati módszereket.

és a maradék sem tud elég erős bizonyítékot felmutatni a hatóanyag koronavírus elleni hatékonyságáról. A kutatás egyik résztvevője, dr. Kyle Sheldrick azt mondta, hogy egyetlen olyan tanulmányt sem találtak azok között, amik azt állítják, hogy az ivermectin javítja a túlélés esélyét, amiben ne lett volna akkora hiba, ami érvényteleníti az eredményeket, vagy egyértelmű jel arra, hogy a szerzők hamis adatokból dolgoztak.

Ilyen hibákkal találkoztak:

• egy páciens adatait több névvel is felhasználták;
• bizonyíthatóan nem véletlenszerűen válogatták a vizsgálat alanyait;
• olyan számok jöttek ki, amik természetben nem valószínű, hogy megjelennek;
• hibás százalékszámítás;
• a helyi egészségügyi hatóságok nem tudtak a kutatásról.

A 26-ból öt tanulmány valószínűleg hamis adatokból dolgozott, ötnél nem jött ki a matek (például rosszul számoltak százalékokat), 14 szerzője pedig nem volt hajlandó bemutatni a kutatása alapjául szolgáló adatokat, ami Sheldrickék szerint a hamisítás egyik jele. Volt néhány jó minőségű tanulmány a csomagban, de minél pozitívabb volt az eredmény, annál rosszabb minőségű volt a kutatás módszertana.

Egy libanoni tanulmányban például 11 beteg adatai újra és újra megjelentek. Egy iráni kutatás adatai alapján a résztvevők vérében egészen természetellenesen változott a vas szintje. Azokról, akik placebót kaptak, kiderült, hogy már a vizsgálat előtt is alacsonyabb volt az oxigénszintjük, mint az ivermectines csoporté, tehát feltételezhető, hogy betegebbek voltak. Ez nemcsak az oxigénszintnél volt jelen, hanem sok más adatnál is. Azok, akik már a vizsgálat előtt rosszabb eredményeket produkáltak, a placebós csoportba kerültek, akik jobban voltak, azok pedig ivermectint kaptak.

Korábban a Cochrane Adatbázis kutatói is átnézték a májusig megjelent kutatásokat, és arra jutottak, hogy „nincs bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy az ivermectinnel lehetne kezelni vagy megelőzni a Covid–19-et”, bár belátták, hogy nem áll rendelkezésre túl sok adat, ezért az eredményüket folyamatosan felülvizsgálják. Az iráni és libanoni kutatásokat nem is vizsgálták, olyan gyenge minőségűnek találták azokat. Az eddigi legnagyobb és legjobb minőségű tanulmány a kanadai McMaster Egyetemről származik, és abban az áll, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az ivermectin bárhogy is segítene a covidos betegeken.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ivermectint teljesen el kellene vetni mint lehetséges gyógymódot, és ne lenne érdemes jobb minőségű vizsgálatokat folytatni vele: Kásler Miklós februárban bejelentette, hogy itthon két nagyobb kutatásban is vizsgálják a szer hatékonyságát a koronavírus ellen, valamint indult ezektől függetlenül egy egyetemi vizsgálat is. Más országokban is indultak hasonló projektek, de ettől függetlenül valószínűleg még ha kijön is, hogy létezik egy hatásos, emberre biztonságos, megfelelően adagolható ivermectines kezelés, valószínűleg akkor sem lesz belőle csodaszer, arról nem is beszélve, hogy a pozitív eredményű kutatások után még hónapokba telhet, mire a gyógyszerügynökségek engedélyeznek egy ilyen kúrát.

Az elmúlt hetekben minden hazai vizsgálat helyzetéről érdeklődtünk, de mivel még folyamatban vannak, eredményeket csak későbbre ígértek.

A történet itt akár véget is érhetett vagy legalább szünetelhetett volna: felmerül az emberekben, hogy az ivermectin hasznos lehet a koronavírus ellen, a kutatók elkezdik vizsgálni, és amíg nincs pozitív eredmény, addig a féreghajtó parkolópályára kerül. Nem így történt.

Főleg tavaly, amikor még nem volt egyértelmű, hogy mikor és milyen védőoltások lesznek majd elérhetők, sokan az ivermectinre tekintettek lehetséges kezelésként. Így tett például egy budapesti egészségügyi dolgozó, aki még tavaly októberben Indiából, saját felhasználásra rendelt két dobozzal. Az érintett férfi alapbetegsége miatt egyre inkább féltette az egészségét, ezért rendelte Indiából a gyógyszert. Akkor „az alapellátásban vakcina és gyógyszer sem állt még rendelkezésre. Otthoni körülmények között az emberek nem tudták gyógyítani magukat. Pedig ennél a betegségnél az időablak kritikus volt, az új törzseknél pedig még kritikusabb” – mondta. Az esetről részletesebben ebben a cikkben írtunk.

Ahogy korábban írtam, Magyarországon egyelőre 26 engedélyezett ivermectintartalmú gyógyszer kapható, ebből 25 kizárólag állati felhasználásra. Az egy humángyógyszer egy bőrkrém. A NAV már a reptéren elkobozta az Indiából érkező csomagot, majd eljárást indítottak az egészségügyi dolgozó ellen „a küldemény országba történő behozatalának jogszerűségének megállapítása érdekében”.

Sokan tehát azért bíztak a szerben, mert még nem nagyon volt választásuk. Ezért lehet például az, hogy hiába nem bizonyított a hatékonysága, leginkább olyan országokban használják a Covid–19 kezelésére, ahol a védőoltás vagy akár a kórházi oxigén is hiánycikknek minősül.

Sokan vannak viszont olyanok, akik azt gondolják, hogy sokkal jobban értenek a gyógyszerészethez, mint a szerintük a gyógyszerlobbi zsebében dagonyázó orvosok, akik mindent el akarnak hallgatni, ezért inkább elvégzik a saját kutatásaikat, és az alapján tájékozódnak – azaz rátalálnak azokra a Facebook-bejegyzésekre és YouTube-videókra, amikben olyanok hangzanak el, amik igazolják a saját elméletüket (például azt, hogy az oltás rossz vagy az ivermectin jó), és arra hivatkozva teljesen ignorálják a tudományos konszenzust.

Tele az internet influenszerekkel, akik a megbízhatóságot jelentő dr. betűkkel a nevük előtt több százezres nézettségű videókban hangoztatják, hogy amit az ilyen bolhacirkuszok, mint a WHO, az EMA vagy az Nébih állítanak (mint például az, hogy járvány van), óriási hazugságok, de ha tényleg lenne vírus, az ellen milyen csodaszerekkel is lehet fellépni.

Persze ez nem csak magyar jelenség. Donald Trump amerikai elnök hivatali ideje alatt még maga is több csodaszert megpróbált felfuttatni, mint például a hidroxiklorokint vagy beinjekciózott fertőtlenítőszereket. Ennek az egyik oka az lehetett, hogy az USA nagyon megszenvedte a járványt, és szigorú korlátozásokra volt szükség. A republikánusok viszont szeretik, ha pörög a gazdaság, és igyekeztek valahogy visszaterelni az embereket a munkahelyükre. Erre remek eszközök a hatásos gyógyszerek.

Decemberben a wisconsini Rohn Johnson szenátor meghívta Pierre Koryt, a St Luke's Aurora Egészségügyi központ akkori orvosát egy szenátusi meghallgatásra, hogy az orvos az ivermectin mellett érvelhessen. Kory egy olyan szervezet alapító tagja és szóvivője, amely frontvonalbeli orvosokat tömörít. Ez a Front Line COVID–19 Critical Care Alliance, amelynek a kutatói továbbra is azt állítják, hogy több tucat tanulmány bizonyítja az ivermectin hatékonyságát, de ezeket a Cochrane kutatói is átnézték, és arra jutottak, hogy ezek a tanulmányok rosszul voltak összerakva, vagy téves párhuzamokat vontak.

Szóval Kory, aki ennek a szervezetnek az egyik vezetője, a meghallgatáson azt állította, hogy az ivermectin hatékonysága csodával egyenértékű, és minden kétséget kizáróan állította, hogy hatékonyan megállítja a vírust.

– állította Kory a szenátus tagjai előtt. Fontos megjegyezni, hogy Kory nem oltásellenes, hanem azok mellé, kiegészítő kezelésként ajánlja az ivermectint.

Ez egy olyan nagy horderejű állítás volt, hogy az AP gyorsan tényellenőrzést végzett rajta, és a tudományos konszenzus alapján arra jutottak, hogy ez egyelőre nem bizonyított. Kory nyilatkozata mégis futótűzként terjedt, az egyik videó a meghallgatásról egymillió megtekintésnél járt. Ezeket végül mind törölte a videómegosztó, mert szerintük nem megfelelő tartalomnak minősült.

Ebből persze az lett, hogy az alternatív gondolkodók azt látták, hogy a véleményük cenzúra áldozatává vált, ami tovább erősítette a nem túl meggyőző bizonyítékok fiktív erejét.

A másik veszélyforrás az, hogy az ivermectinpárti bejegyzések és videók alapján úgy tűnhet, hogy remek alternatívája a védőoltásnak. Persze van, aki egészségügyi okokból nem tudja beoltatni magát, de az oltásellenesek jelentős része különböző összeesküvés-elméletek miatt nem hajlandó elmenni az oltásért. Mivel a közösségi oldalak már változó lelkesedéssel, de megpróbálnak fellépni az oltásellenes csoportok ellen, ezek tagjai átvándoroltak az alternatív gyógymódokat tárgyaló csoportokba, ahol különböző kezeléseket és veszélyes megoldásokat ajánlgatnak egymásnak.

Érdemes megfigyelni ezt a kognitív disszonanciát: van egy védőoltás, amit a tudományos közösség jelentős része (köztük sokak háziorvosa, tehát nem csak egy arctalan, fehér köpenyes massza a távolban) elfogadhatónak, sőt fontosnak tart, na ezt elutasítják. Ezzel szemben hallottak egy gyógyszerről, amiről még nincs bebizonyítva, hogy hatásos – sőt, akár veszélyes is lehet –, viszont egy névtelen-arctalan figura a neten azt állítja, hogy csodaszer, na ez már biztos igaz.

Már látni lehet, hogy az oltások valóban hatékonyak a koronavírus ellen. Az USA-ban a kórházi statisztikákból is kiolvasható, hogy aki be van oltva, jóval kisebb eséllyel kerül kórházba vagy hal bele a koronavírus okozta betegségekbe. Emellett az USA-ban közel megháromszorozódott az ivermectinmérgezések száma, bár ezek általában nem voltak életveszélyesek – a leggyakoribb tünet a hányás, a hasmenés, a hidegrázás és a hallucináció.

Amíg előkerülnek az ivermectinhez hasonló, nem bizonyított alternatív gyógymódok, addig az oltásellenes mozgalmaknak lesz mibe kapaszkodniuk. Ezzel azonban azt érik el, hogy egyrészt nagyobb eséllyel kerülnek kórházba egy koronavírus-fertőzés esetén, másrészt kitolják a járványt, mert amíg nem lesz elég ember védett, addig a vírus sokkal hatékonyabban terjed, és mutálódik – ami persze a járványban elhunytak számának további növekedésével és lehetséges lezárásokkal járna.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy az ivermectin semmiképp sem segíthet a covidos betegeken, ahogy azt sem, hogy mindenki, aki szerint hatásos lehet, az hazudik. Ahogy látható, több országban is vizsgálják a hatékonyságát, de egyelőre semmiképp sem érdemes otthon lóféreghajtóval kísérletezni, mert semmi nem bizonyítja, hogy enyhíti a fertőzés tüneteit.