Nagy felelőtlenség a lóféreghajtót Covid elleni csodaszerként reklámozni

Szerdán a Nébih kiadott egy közleményt, amiben arra figyelmeztetnek, hogy az emberek ne szedjenek állatoknak szánt, ivermektint tartalmazó gyógyszereket. Ez akár egy Monty Python jelenet alapja is lehetne, de 2020-at írunk, és ebben az őrült évben simán megtörténhet hogy hogy egy állami hatóság arra kényszerül, hogy kihangsúlyozza: egy gyógyszer, ami kifejezetten állatoknak készült és emberen nem volt tesztelve, nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra. Főleg nem csodaszer a Covid-19 ellen. A közleménnyel részletesebben ebben a cikkben foglalkoztunk.

A Nébih azért látta szükségét egy ilyen közlemény kiadásának, mert több állatorvostól is olyan információt kaptak, hogy az emberek megrohanták az állatpatikákat és megcsappantak az ivermektint tartalmazó készítmények készletei. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy egyes orvosok ezt ajánlják a betegeiknek – vagy a rendelőben, vagy újságcikkekben, közösségi médiában keringő posztokban. A másik lehetőség az, hogy minden ménesben most ütötte fel a fejét a férgesség az országban, ugyanis az itthon engedélyezett ivermektin-tartalmú gyógyszerek nagytestű állatok féregtelenítésére szolgálnak.

A hatóanyagról tavasszal jelentek meg az első cikkek, ekkor az említett ausztrál kutatócsoport egészen pontosan azt kapta egy vizsgálat eredményeként, hogy laborkörülmények között, lombikban, sárgahasú szavannacerkófok sejtjein a nagy dózisú ivermektin megállította a SARS-CoV-2 szaporodását.

„Hatásmechanizmusának lényege, hogy a férgek és ízeltlábúak idegrendszerében gátolja az ingerület-átvitelt, ami a célszervezetek bénulásához, majd pusztulásához vezet.”

– áll a tanulmányban. Ezek a gyógyszerek emlősökre nézve nem nagyon veszélyesek, kevéssé toxikusak.

De az, hogy nem nagyon veszélyes, még nem jelenti azt, hogy hatásos, pláne nem, hogy csodaszer.

Türelemre van szükség, és részletes, jól összerakott kutatásokra

A járvány mindenki életét felforgatta, érthető, hogy sokan a Covid-19 elleni szupergyógyszert várják, amivel egyik napról a másikra minden rendbe jön, és olyan lesz az életünk, mint volt. Éppen ezért kell nagyon vigyáznunk az állítólagos csodaszerekkel, elvégre ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz.

Az ivermektin esetében még nem jelenthetjük ki, hogy teljesen haszontalan vagy veszélyes, pont azért, amiért azt sem, hogy ez a SARS-CoV-2 elleni csodafegyver: nem tudunk eleget az anyagról. A WHO adatai szerint április vége óta 33, az ivermektin és a koronavírus kapcsolatát vizsgáló kutatást regisztráltak a világ kutatólaborjaiban. Két szakember, egy virológus és egy gyógyszerész véleményét is kikértük ezekről a kutatásokról (mindketten névtelenséget kértek), és egymástól függetlenül mindketten azt mondták, jó, hogy egyre többen vizsgálják az ivermektin hatását. De sok kutatás módszertana és a levont következtetése sem felel meg a szigorú előírásoknak, amik alapján hatékonynak lehetne nevezni egy hatóanyagot. Ezek a kisebb, 30-40 emberen elvégzett vizsgálatok arra jók, hogy kiderül belőlük, van-e egyáltalán értelme foglalkozni egy szerrel. Ha például az elején a tesztalanyok fele meghal, akkor el lehet engedni a vizsgált anyagot.

Egy másik probléma ezekkel a vizsgálatokkal az, hogy az adagolás néha embereknél kivitelezhetetlen (például mert a szükséges dózis az ember egészségére már veszéllyel lenne), valamint az, hogy néha más kezelésekkel együtt ajánlják. Innentől kezdve ezeknél a néhány résztvevős kutatásoknál nem tudni, hogy

• A, az alany az ivermektin nélkül is jobban lett volna;
• B, valóban az ivermektiné volt a kulcsszerep a javulásban;
• C, egy másik kezelés volt valójában hatásos, nem az ivermektin.

A legjobb eshetőség az, hogy egy-két többhónapos, több ezer résztvevős, különböző régiókban végzett (tehát minél többféle pácienst vizsgáló) tanulmány arra az eredményre jut, hogy az ivermektin hatékony a koronavírus ellen.

Ez nagyon jó lenne, de ilyen tanulmányok egyelőre nem léteznek.

A rosszabbik eset az, hogy most valaki bespájzol szarvasmarháknak szánt ráöntős oldattal, elkezdi fogyasztani, majd egy fent említett nagy tanulmány bebizonyítja, hogy az ivermektin hosszú távon káros az ember szervezetére.

Ez nem egy nagy összeesküvés, pusztán arról van szó, hogy a forgalomba hozatali engedélyeket nem arra adják, hogy „több orvos ismerősöm is mondta, hogy az ivermektin gyógyítja a Covid-19-et”, hanem a hatékonyságot igazoló, alapos és az elfogadott tudományos normáknak megfelelő vizsgálatokra. Az állatoknak szánt gyógyszereknek nem kell olyan szigorú feltételeknek megfelelniük, mint az embergyógyszereknek, a felhasznált alapanyagok tisztasága sem ugyanolyan. Ha valaki állatoknak szánt gyógyszert ajánl embernek, az minimum morálisan megkérdőjelezhető, ugyanis ahogy a Nébih közleményében is olvasható,

„az állatgyógyászati készítmények sehol nem engedélyezettek emberi alkalmazásra. Nem emberek számára lettek fejlesztve, kipróbálásuk kizárólag állatokban történt meg, és semmiféle garancia nincs arra vonatkozóan, hogy kockázati profiljuk az emberekben és az állatokban is megegyezik. Az állatgyógyászatban engedélyezett egyes külsőlegesen alkalmazandó gyógyszerformák (pl. ráöntő oldatok, rácsepegtető oldatok) szájon át történő bevétele a készítményekben jelen lévő segédanyagok miatt különösen veszélyes lehet, akár mérgezést is okozhat.”

Előfordulhat, hogy az ivermektin a remdesivir sorsára jut, ami a járvány kezdete óta volt már potenciális gyógymód, csodaszer, most pedig a WHO épp nem javasolja, hogy koronás betegeknek adják. Ehhez képest az USA-ban már tavasszal megrohanták a patikákat, mikor Donald Trump kijelentette, hogy a remdesivir az egyik legígéretesebb gyógyszer a Covid-19 ellen. Most valami hasonló dolog történik itthon: elkezdett terjedni, hogy létezik egy egyszerű, kézenfekvő és olcsó megoldás a járvány megfékezésére, ezért sokakban feléled a remény és szaladnak az állatpatikába.

A szakértők ezzel szemben azt ajánlják, hogy várjuk meg, mit hoznak ki a kutatások, hogy valóban biztonságosan és hatékonyan kezeljük betegeinket.

Ebben a formában ez így kevés

Bár hazánkban szinte csak állatok gyógyítására használják, az ivermektint több más országban használják embereken is. Az ajánlott beviteli érték Ausztráliában 3-15 mg. Ehhez képest az eddigi kutatások azt mutatják, hogy még ennek a többszöröse, 120 mg is kevés lenne ahhoz, hogy hatásos legyen a vírus ellen.

A túladagolás viszont felerősítheti a hatóanyag mellékhatásait (például émelygés, kiütések), de ha a dózis elég magas, akár az agyba is bejuthat, és látászavart okozhat. Az ivermektin hiába hihetetlenül hasznos gyógyszer élősködők ellen, ez nem jelenti azt, hogy a SARS-CoV-2 ellen is hasonlóan hatékony lesz. Egyelőre érdemes kivárni a nagyobb vizsgálatok eredményét. Az elmúlt hónapok ember próbálóak voltak, de érdemes inkább a továbbiakban is türelmesnek lenni, mint lógyógyszerrel lőni koronavírusra.