Részletes adatok jelentek meg arról, hogy milyen sokat számít a többszöri oltás

Alapos cikket és részletes táblázatokat közölt a 444.hu arról, hogy a koronavírus ellen beoltottak hány százaléka betegedett meg, került kórházba és hunyt el. Július 18-án a lap egy olvasója részletes adatokat kért az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, végül augusztus 31-én kapott is egy sok adatot tartalmazó táblázatot.

Az adatokból jól kitűnik, hogy az oltások hatékonysága valamennyire gyengül az idősebbeknél, de az is fontos információ volt, hogy nem lenne ördöngösség egy ilyen adatsort akár rendszeresen is előállítani.

Július közepi adatsor

Az ugyan nem derült ki egészen pontosan, hogy az adatok melyik nap állapotát mutatják, erre a beoltottak összesített számából lehetne következtetni, de az első és a második oltással is rendelkezők száma mintha nem ugyanazt a napot mutatná, mindenesetre július 20. és 25. gyanús. Az adatok viszont mindenképpen érdekesek, kiderül például, hogy miután eltelt legalább három hét az első oltás után a beoltottak

• 0,2 százaléka fertőződött meg;
• 0,05 százaléka került kórházba;
• 0,012 százaléka hunyt el koronavírusban.

A második oltás még erősebb védelmet adott. Itt szintén legalább három héttel a második adag vakcina után

• 0,086 százalék kapta el a vírust;
• 0,013 százalék került kórházba;
• 0,003 százalék hunyt el koronavírusban.

Vagyis a két oltással is rendelkezők közül minden egymillió emberből 30 hunyt el, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden 33 333 beoltottból csak egy hunyt el.

Elég egyértelműen látszik, hogy a második oltások tovább javítják az első oltások amúgy is elég jó hatékonyságát. Ez a Sinopharmnál a leginkább szembeöltő. Emiatt volt veszélyes intézkedés, hogy tavasszal már nyolc nappal az első oltás után kipostázták a védettségi igazolványokat, amikkel lehetett étterembe, moziba, színházba menni, miközben még zajlott a harmadik hullám

– írja a lap.

Különböző adatok oltóanyagonként

Az oltóanyagokat nehezebb egy az egyben összehasonlítani, mert eltérő mennyiségben használták őket, ráadásul különböző korú, egészségi állapotú embereket oltottak vele.

• A Janssennél csak az oltást kapók 17 százaléka volt 60 év feletti.
• A Pfizernél 37 százalék.
• A Modernánál 39 százalék.
• A Sinopharmmal 55 százalék.
• A Szputnyiknál 29 százalék.
• Az Astránál pedig 30 százalék.

A kétszer oltottaknál 21 nap után a fertőzöttségi arány az egyes típusoknál a következő volt:

• AstraZeneca 0,008 százalék;
• Moderna 0,042 százalék;
• Szputnyik 0,052 százalék;
• Pfizer 0,086 százalék;
• Sinopharm 0,182 százalék.

A Janssen egyadagos, itt az oltást követő 21. nap után 0,006 százalék.

Újfajta bontás

A kormány eddigi információival ez az adatsor több szempontból ütközik. Áprilisban megjelent egy sokat kritizált vakcinatáblázat, majd júniusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölt szóban újabb adatokat, akkor mindkét alkalommal sok szakmai kritika érte az önmagukban nehezen értelmezhető adatokat és az adatközlés módját.

Az áprilisi adatok szerint 175, Pfizerrel oltott ember halt meg a második oltás után december 26-a és április 20-a közt, a júniusi adatközlés szerint már összesen 268. Most, hosszabb időtávon is kevesebb, 103 elhunytat tüntettek fel. Hasonló a helyzet a Sinopharmmal is, akkor 78, majd 206 halottról írtak, most 36-ról. A Szputnyiknál akkor még 2, majd 13 halottról volt szó, most egyről. A különbséget valószínűleg az magyarázza, hogy a friss adatsorban csak azok szerepelnek, akik legalább 21 nappal a második adag után haltak meg. Ez így pontosabb is, hiszen az oltások nem alakítják ki a védettséget egyik napról a másikra.

Ez oldhatja fel azt a korábban a szakértők által is értetlenül fogadott jelenséget, hogy az ugyanolyan típusú, gyártmányú vakcinák után a magyar adatok szerint sokkal több megbetegedés és haláleset történt, mint az amerikai adatok alapján. Ezek szerint nem halálesetből volt ennyivel több, hanem az adatok voltak valóban használhatatlanok.