Baranyi Krisztina: Nem félek nagy médiazajt keltő eszközöket használni

Látom, még nincs teljesen itt az interjún, mondta is egy perce, hogy forognak a fejében a gondolatok. Van valami probléma?

Itt a hivatalban csak reggel 8 és 10 óra között van időm átgondolni a komolyabb ügyeket, mert aztán felbolydul az élet: találkozók, megbeszélések, hivatalos programok. Most ez az időszak van még, és éppen egy nagy felháborodást kiváltó lőtér ügyében mélyedtem el. A lőteret egy volt kormányőr üzemelteti egy kertvárosias övezet mellett, gépkarabélyokkal meg mindenfélével lövöldöznek. A zaj miatt nagy vitában áll a lakókkal, és az önkormányzat kötelezéseire, illetve büntetéseire sem reagál. Pontosabban reagál, de agresszíven.

Csak nem fegyverrel?

Nem. Feljelentett minket a bíróságon, beperelte az önkormányzatot, másrészt meg a tiltakozást szervező lakókra hívta a rendőröket. Szóval ezen az ügyön járt az eszem még az előbb.

Ha már fegyverek és vita: fenyegették már meg polgármesterként?

Csak verbálisan. Hál' istennek eddig még csak úgy.

Mostanában?

Mostanában is. Az elmúlt tíz napban gyakorlatilag folyamatosan jönnek a fenyegetések, elsősorban írásban, üzenetek formájában.

Miért?

A fenyegetőknek két főbb problémájuk van. Az egyik, amiért nem válaszoltam az ATV-ben a Pesti Srácok újságírójának. A másik pedig a Fradiról mondott két mondatom, ami nemrég egy interjúban hangzott el.

Az ATV-s botrányról mindenki hallott, de mit mondott a Fradiról?

Ha jól emlékszem, úgy fogalmaztam, hogy nem kell hasra esni attól, ha egy csapat közpénzcsilliárdokból a nemzetközi középmezőny aljára kerül. Úgy, hogy olyan játékosokból áll, akik mielőtt idejöttek játszani, nemhogy a Fradiról, de valószínűleg még Magyarországról sem hallottak. De hozzátettem, hogy ebben az önkormányzati épületben született a Fradi, és alapvetően hozzátartozik ehhez a közösséghez.

Jár meccsekre is?

A polgármesterségem előtt is voltam, illetve polgármesterként is voltam két Fradi-meccsen. De egyrészt engem elriaszt az a szurkolói közösség, ami ott a kemény magot alkotja, másrészt pedig úgy éreztem, hogy a klubvezetők nem látnak szívesen. De ami ennél fontosabb: nem olyan lenyűgöző a játék sem.

Áttérve a fenyegetéseket kiváltó másik okra, az ATV-s botrányra, amikor is nem válaszolt a Pesti Srácok újságírójának, és propagandaterméknek nevezte a portált: volt valamilyen haszna is az egésznek?

Szerintem volt haszna. Azt gondolom, véget kellene vetni annak, hogy lassan minden politikus és közéleti szereplő úgy kezeli a kormányzati propagandamédiumokat, mintha mind valódi sajtó lenne. Az emberek nem tartják annak. Én azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy igény volt arra, hogy ezt egy politikus is kimondja.

Nem lehet, hogy csak a buborékján belül érzi ezt az igény? Mert a kormányoldal részéről is volt erre reakció bőven, egyik sem ezt támasztotta alá.

A buborékon kívül talán az lett a haszna, hogy sokan először hallhatták: amit ezekben az orgánumokban olvasnak, azok nem biztos, hogy igazak. Szerintem ez nagyon fontos, hiszen kevesen emlékeznek már a rendszerváltás előtti propagandára, és nagyon sokan nem tudják, hogy ez mennyire romboló és pusztító.

De nem mindenkinek ez az üzenet ment át, lásd fenyegetések.

Nincs olyan kérdés, amiben mindenki egyet fog érteni, úgyhogy nem tehetünk mást, mint hogy képviseljük a meggyőződésünket. Fenyegetéseket pedig gyakorlatilag minden úgynevezett megosztó ügyben kapok.

Mit gondol, női politikusként vajon gyakrabban kap fenyegetéseket, mint ha férfi polgármester lenne?

Nem tudom, de ilyen típusúakat nyilván többet. Biztos úgy gondolják, hogy a nők könnyebben megijednek, gyengébbek, meg biztos hiúbbak, meg érzékenyebbek az ilyen gyalázkodásokra, és jobban beléjük lehet rúgni.

És hogy érzi, gyengébbek?

Hát, én biztos nem.

Ön szerint miért szólt ekkorát ez az ATV-s ügy a kormányoldalon?

Fájt nekik. Láthatóan. Engem is meglepett egy kicsit, hogy ennyire fájt, szerintem az ott lévők is érzik azt, hogy amit csinálnak, az minden, csak nem újságírás. Viszont az őket körülvevő politikai és közéleti közeg hatására már kezdték elhinni, hogy mérvadó sajtótermékek. És amikor szembesültek azzal, hogy ez nem így van, akkor azt személyes sértésnek vették.

Egy laptársunk egy egész nagy freskót festett fel a konfliktus mögé, ami szerint sokkal mélyebb okok miatt fáj nagyon a kormányoldalnak ez a botrány és konkrétan az ön polgármestersége: Ferencváros a Fidesz egyik legfontosabb terepe, ahol az ön megválasztása óta gyakori a szembeszegülés a kormányzati akarattal. Így van ez?

Így összefoglalva még nekem is érdekes volt látni, hogy ez valóban mennyire így van, hogy milyen nagyon fontos állami-kormányzati érdekek, beruházások vannak ebben a kerületben. Amikor itt átvettük az önkormányzat vezetését, szinte naponta jöttek hozzánk kormányzati beruházásokkal kapcsolatban, akkor észleltem, hogy te jóisten, a budapesti nagyberuházásoknak legalább a 70 százaléka ebben a kerületben van. És hogy sok, a miniszterelnöknek fontos kormányzati projektet kezdtek el itt korábban előkészíteni, amiket nekem tovább kellene vinnem. Még egy titkos projekt is volt: a Fudan, amiről még a kormányzaton belül is kevesen tudtak, és a Diákvárossal párhuzamosan folyt az előkészítése.

Ezek egy része megakadt az utóbbi időkben, legalábbis ahol a Diákvárost tervezték. Egyetlen, ami ott történt, hogy négy félreeső utca kapott olyan provokatív nevet, ami a kormány kínai kapcsolatainak tett alá. Sőt, beleállt polgármesterként más olyan ügyekbe is, amik a kormánynak nagyon kényesek. Ilyen volt például a BLM-szobor vagy a Tienanmen téri vérengzés áldozatainak állított Szégyen oszlopa másolat. Sokak szerint van egy provokatív vonás a személyiségében, a politikai attitűdjében, egyetért ezzel?

Hát, ezt sokan mondják, és ha sokan mondják, akkor biztos van is benne valami. Én azt gondolom, hogy ha van egy politikai célom, akkor az eléréséhez, minden rendelkezésemre álló eszközt meg kell ragadni. Tehát hogy nem elég kiállni egy sajtótájékoztatóra és elmondani, hogy ez rossz, azt nem lehet, hanem ki kell használni a lehetőségeket. A Fidesz által országosan leuralt nyilvánosságban nagyon erős és nagyon nagy médiazajt keltő eszközök kellenek. Én ezeket nem félek használni. De nem provokációként teszem, hanem ezek az ügyek egyszerűen megtalálnak engem, és mivel eredményt akarok elérni, mindig a legerősebb eszközt használom.

Milyen kormányzati fricskára készül még?

Nem árulom el.

Legutóbb azzal bosszantotta a kormányt, hogy a kerület befogadott egy ukrán segélykoncertet, amit a kormányzat nem akart.

Tovább is lépünk: szeretnénk Bucsával, az oroszok által letarolt ukrán várossal testvérvárosi kapcsolatot létesíteni. Ez lenne Ferencvárosnak az első olyan testvérvárosa, ami nem határon túli magyar település. Ez egy szimbolikus lépés, és amennyire én tudom, most nagyon rá is szorulnának mindenféle külső segítségre az ottaniak.

Annak ellenére, hogy folyamatosan húzogatja az oroszlán bajszát, konkrét, gyakorlati lépésekben mégis meg tudott állapodni a kormánnyal. Az atlétikai stadionról kötött alkura gondolok. Mennyire figyelnek ennek a betartására?

Figyeljük, és mégpedig azért figyeljük, mert azoknak az elemeknek az előkészítése, amiket mi kértünk, nagyrészt meg kell hogy történjen a stadion befejezéséig. A stadion épületében lesz egy 100 fős sportóvoda, illetve lesz a parkhoz tartozó infrastruktúra, egy játszótér, és a Vituki Strand visszaépítése. Ami ennél már sokkal kézzelfoghatóbb, az a hatemeletes szakrendelő-épület, amit most építünk, és a jövő héten lesz az alapkőletétele. Ez egy 5,6 milliárd forintos beruházás, amin kívül még 1 milliárd 260 millió forintot kaptunk két önkormányzati lakóház rehabilitációjára.

Tehát ütem szerint halad minden.

Ez így van.

Azért kérdeztem, mert volt a kormányzatban egy jelentős váltás: a korábban a ferencvárosi fejlesztésekben illetékes Fürjes–Vitézy duót először Palkovics miniszter, majd Lázár János váltotta. Már hallani híreket a fővárosi beruházások lelassításáról, és arról is, hogy a Ferencvárosban sem minden fog úgy alakulni, ahogy tervezték. Ennek van-e már jele?

Megpróbáltam személyes egyeztetést kezdeni Lázár miniszter úrral, de csak az államtitkárig jutottam. Elmondásuk szerint a fővárosi nagyberuházások folytatásáról, szüneteltetéséről vagy teljes leállításáról csak jövő év júniusában lesz végső döntés. Akkorra tudják megmondani, hogy mondjuk a HÉV-beruházás, a híd, az 5-ös metró megvalósul-e. Ha igen, mikor, mennyit csúszik, mikor kezdődhet az adott tervek szerint. Ami ugye nagyon fontos a kerület számára, a Galvani híddal együtt a legfontosabb, sok mindent meghatározó közlekedési beruházás – tényleg szeretnénk tudni, hogy ezzel mi lesz.

Ezek most hogy állnak? Kezdjük az ötös metróval.

Ezek jellemzően uniós támogatásokból, nagy fejlesztési pénzekből megvalósuló beruházások, ha nem is száz százalékban, de nagy részben.

Erre mondta korábban Vitézy Dávid egy interjúban, hogy ha lesz uniós pénz, akkor lesz 5-ös metró is, legalábbis az első szakasza. De úgy néz ki, nem lesz.

Igen. Azért különösen fájó ez, mert a Galvani hídnak már építési engedélye van, bármelyik pillanatban el lehetne kezdeni, ha lenne rá pénz. Az 5-ös metrónál Vitézy Dáviddal, a BFK-val és korábban Fürjes Balázzsal hónapokig tartó egyeztetések zajlottak, véleményeztük a terveket, az valódi partnerség, együttműködés volt. Itt is minden azon múlik, hogy mennyi uniós forrást kap Magyarország, és ehhez kapcsolódik például a Boráros tér teljes felújítása is, amihez nem tudunk és nem is akarunk hozzányúlni a metróépítés elkezdése előtt.

Ehhez kapcsolódik egy környéken lakó kollégám kérdése is, aki azt szeretné tudni, hogy mikor tesznek már valamit a Boráros téren, mert az a tér „már tiszta Mordor”.

Igen, ez így van. Választási ígéretem volt a Boráros tér rendbehozatala, amiből eddig összesen egy darab zebra lett, azt is három év alatt sikerült áthajtani a fővárosi adminisztráción. Szóval ezt a beruházást is el kellene kezdeni, a tervek gyakorlatilag itt is készen vannak, de nem lehet addig nekilátni, amíg az 5-ös metró, azaz a csepeli és a ráckevei HÉV be nem lesz vezetve a Kálvin térig.

Tehát a Boráros tér vár a metróra.

Igen. Az is, meg még délebbre is egy csomó minden.

Például a Diákváros? Aminek a tervét keresztül húzta a Fudan egyetem elhelyezése, de aztán most a Fudan is lekerült a napirendről. Önök mégis népszavazást szeretnének kerületi szinten a Fudanról. Érdemes?

Nagyon sokan akarják azt elhitetni, hogy már biztosan nem lesz Fudan. Ha ez így lenne, akkor a Fudan-törvényt egy tollvonással visszavonták volna, a Fudan Alapítványt megszüntették volna. Nem juttatnának vagyont és – eddig 1 milliárd 600 millió forintnyi – pénzeszközt ennek az alapítványnak. Mivel ez nem így van, nekem az a dolgom kerületvezetőként, aki ebben az ügyben talán a legjobban érintett, hogy annak a 230 ezer embernek az akaratát képviseljem, akik már aláírták, hogy népszavazást akarnak a Fudanról.

Ha lesz helyi népszavazás, és érvényes és eredményes is lesz, az mire tudja kötelezi majd a kormányt?

A magyar szabályozás nem nagyon teszi lehetővé érvényes és eredményes népszavazás megtartását. A Fidesz a menekültellenes, majd a homofób gyűlölet-népszavazásait még úgy sem tudta érvényesre kihozni, hogy korlátlan erőforrásból kampányolt, és a homofób szavazást a választásokkal együtt tartották, ahol garantált a magas részvétel. De ha az eredmény egyértelműen mutatja az akaratot, azt politikailag nagyon jól fel lehet használni valódi ügyekben is, nem csak a kormány kamu, propagandakérdéseihez. Talán a tatai népszavazás volt ilyen, ahol viszonylag sokan és nagyon egy irányba tartóan szavaztak, és ott a városvezetés végül engedett. Ez egy politikai kötelezettség, még a kormány számára is.

Mindenesetre a Fudan helyén most egy pusztaság van. Szemben, a Duna másik partján viszont épül Budapest büszkesége, a Mol-torony. Nem irigyli a XI. kerülettől?

Szerintem túl alacsony.

Lesz magasabb a Ferencvárosban?

Nézze, a toronyház építése az olyan Budapesten, mint a dugódíj. Helyi politikus ezekbe az ügyekbe nem nyúl bele, ha szeretne sokáig a helyén maradni. Ettől függetlenül azért vagyok tényleg egy kicsit szomorú az itteni nagyberuházások leállása miatt, mert nálunk nagyon nagy kiterjedésű rozsdaövezet van. Ahhoz, hogy ezeken a területeken elinduljon bármilyen fejlődés, nagy közlekedési fejlesztések kellenek. Én ezért támogattam a Galvani hidat, ezért támogatom az 5-ös metrót, a déli körvasutat. Ezeken a területeken a városi szövet nem olyan, mint a történelmi belvárosban, ezért simán elférnének magasházak, hogyha jó építészek tervezik azokat, megfelelő koncepció alapján. Ez a véleményem nem illik a mostani trendbe, ami szerint ördögtől való a magasházépítés Budapesten, de hál' istennek ebben most nem nekem kell dönteni.

Említette a dugódíjat mint forró témát, hasonló ügy a parkolás is. Több kerületben elkezdtek hozzányúlni a lakossági kedvezményekhez. Ferencvárosban mi a terv, merre halad majd itt a – dupla idézőjelbe tett – parkolási reform?

A kerületi lakossági parkolási engedélynek kétezer forint az éves díja, ami gyakorlatilag még az adminisztratív költségeket sem fedezi, ellenben arra jogosítja fel az itt lakót, hogy a kerület teljes területén ingyen parkolhat. Én évi 12 ezer forintot javasoltam a 2000 helyett, de simán leszavazta a kerületi közgyűlés. Még a kompromisszumos 6000 forintos javaslatot sem fogadták el. Úgy látom, hogy nagyon félnek ettől a helyi politikusok, nehogy beleilleszkedjen az autósüldözés narratívába.

Nem lehet, hogy cserébe kellene adni valamit, mondjuk kizárólagos lakossági parkolási övezetet? Azt hiszem, itt alakították ki az elsőt Budapesten.

Igen, még a Covid alatt és most állandósítjuk. 4366 parkolóhelyből 991 kizárólag a helyieknek lesz fenntartva. Csak az a baj, hogy itt lassan több a helyi autó, mint amennyi hely van. És egy ilyen világváros belvárosában, mint amilyen Budapest, nem lehet megtenni, hogy elzárunk máshonnan érkező autókat a parkolás lehetősége elől nagyobb területeken.

A Ferencváros pont egy olyan kerület, ami alkalmas lenne nagyobb P+R parkolók kialakítására. Ki is van jelölve már húsz éve például egy nagy terület a Közvágóhíd mellett erre a célra, de időközben befészkelte magát oda a Budapest Park koncerthelyszín. Ez így is marad már örökre?

Azt a területet nagyon régen jelölték ki P+R parkolónak, azóta azt a részt már körbenőtte a város. Szerintem egy P+R parkolónak ott van létjogosultsága, ahol elkezdődik a város. Azaz, akik az agglomerációból jönnek, azok ne jöjjenek be a Budapest Parkig. Azok valahol álljanak meg a Határ út környékén vagy a Könyves Kálmán körúttól délre lévő helyeken, és ott tegyék le az autójukat. De ez megint egy olyan probléma, amiben a Fővárosi Önkormányzat az illetékes. Tehetünk rá természetesen javaslatokat, de erről sem én döntök.

A már említett „autósüldözés” címkét nemcsak a forgalomcsillapításnál, hanem a kerékpársávok kialakításánál is rá szokták ragasztani a politikusokra. Két éve nagy port kavart a nagykörúti bringasáv, most jön az Üllői úti kerékpársáv, ahol mintha nem lenne teljesen egyértelmű az akarat koalíciós szinten sem.

Mire gondol?

A DK korábban meg akarta szüntetni a nagykörúti kerékpársávokat, és úgy hallani, az Üllői út belső részénél sem rajonganak érte.

Igen, a nagykörúti biciklis sávokat meg akarta szüntetni a DK, elég kemény csaták zajlottak ebben az ügyben. Én most a bicikliutakkal kapcsolatos villongásokat nem tapasztalok, de ez semmit nem jelent, mert én nem vagyok frakciótag a fővárosban.

Az Üllői út azonban a kerületben van.

Az Üllői úttal kapcsolatban azt gondolom, hogy az pont az a sugárút, ahol simán el lehet különíteni biciklisávoknak helyet. Sőt, fontosnak tartom, hogy egy kicsit biztonságosabb megoldással legyen kialakítva ez, ne csak egy vonal felfestésével, mert az egy veszélyesebb útszakasz. A három sávból egyet akár oda is lehet erre a célra adni.

Akkor ebből még újabb konfliktus lehet, ha a DK ezt nem támogatja.

Ebben a kerületben az igazán fontos ügyek mindig meg vannak szavazva. Tehát ami a kerületnek kell, és tényleg fontos – például a költségvetés –, és nem ilyen szimbolikus ügy, az működik. Az, hogy egyébként szimbolikus ügyekben vannak súrlódások, meg véleménykülönbségek, az nem szokatlan.

Csak azért kérdezem, mert hallottam már DK-s politikust azt nyilatkozni egy konfliktus után, hogy „Baranyi Krisztinának mindenről a DK jut eszébe”.

Ez a Fudanról szóló fővárosi népszavazási kezdeményezés meghiúsulása után volt, amikor a DK kihátrált, amit kicsit felindultam vettem tudomásul, hiszen mindenki mással együtt kampányoltak egy évig azzal, hogy legyen. A DK azt mondta, hogy nem szavazza meg a népszavazási kezdeményezést a fővárosi közgyűlésben, ha napirendre kerül. Én őszintén nem értem, hogy a DK-nak miért fáj a Fudan-népszavazás, de tudomásul vettem, hogy nem lesz fővárosi szinten. Úgyhogy lesz akkor a Ferencvárosban, ennyit tudok tenni. A kerületben egyetértés van a népszavazásról, a helyi DK-s képviselők is támogatják.

Mennyire számít az ellenzéki pártok támogatására a következő választásokon? Számol azzal, hogy a DK esetleg külön indít polgármesterjelöltet?

Nagyon sok mindent hallani. Elkezdtek a pártok készülődni a 2024-es önkormányzati választásra, amivel egyébként a legborzasztóbb dolog, ami történhetett, az az, hogy egy időben tartják az európai parlamenti választásokkal. Ez nyilván az eddigi kavarásokat is hatványozza. Hogy pontosan milyen felállása lesz a pártoknak, egyelőre nem tudom megmondani, nem vagyok párttag, nem veszek részt ezeken a tárgyalásokon. Annyit tudok, hogy elindulok ezen a választáson, és amennyiben úgy döntenek a pártok, hogy nem támogatnak, akkor nyilván újra előválasztás fog dönteni, mint ahogy 2019-ben is az döntött.