A kínai állam kárvallottjairól kapták új nevüket a Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszát övező utak
2021. június 2. – 13:36
frissítve
„Amikor közterületeket nevezünk el azokról a társadalmi csoportokról és emberekről, akik a kínai állam működésének kárvallottjai, akkor nemcsak mellettük állunk ki, hanem kiállunk a szabadság és a szolidaritás eszménye mellett is” – egyebek mellett erről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester, miután szerdán felavatták az új utcanévtáblákat.
A Telexen kedden elsőként írtunk arról, hogy a Ferencvárosi Önkormányzat átnevezte azokat a környező utakat és utcákat, ahová a kormány tervei szerint a Fudan Egyetemet építenék fel. Így mostantól a környéken
- a Dalai Láma úttal,
- az Ujgur Mártírok útjával,
- a Szabad Hongkong úttal és a
- Hszie Si-kuang püspök úttal
is találkozhatnak az arra közlekedők.
Az ujgurok egy nagyjából 12 millió fős népcsoport, akik a Kína északnyugati részen található Hszincsiang tartományban élnek, amely a 18. században került Kína uralma alá. A kilencvenes években egyre erősödtek a Pekingtől elszakadni vágyó hangok, amelyeket a kínai központi kormányzat igyekezett minden erejével elfojtani. Az utóbbi években Peking arcfelismerő technológiákon és adatelemző alkalmazásokon, valamint központi kamerákon alapuló megfigyelőrendszert épített ki a lakosság teljes körű ellenőrzésére. A tartományban évek óta fokozott rendőri jelenlét is tapasztalható.
Hszie Si-kuang a délkeleti Fucsien tartományban fekvő mingtungi egyházmegye püspöke volt, és összesen 28 évet töltött börtönben a pápával való lojalitása miatt. Először 1955-ben tartóztatták le hitéért, de egy év múlva szabadon engedték. Ezután 1958-tól 1980-ig, 1984-től 1987-ig, majd 1990-től 1992-ig volt börtönben. 1992-ben szabadult, de haláláig rendőri megfigyelés alatt állt.
(Forrás: Magyar Kurír, Portfolio)
Az átnevezés tudatos és szándékos politikai akció volt, „ezzel szerették volna erősíteni, hogy valamennyire látszódjon a választók és vezetők véleménye a Fudan Egyetem beruházás ügyében”, válaszolta a Telex kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere.
Ez péntektől egyébként még inkább látszódhat. Június 4-től indul ugyanis a négynemes konzultáció, melyben „mindent budapesti szavazhat és véleményt nyilváníthat az egyetem megépülésével kapcsolatban. A város húsz helyszínén, sátrakban – a pártok közreműködésével – offline, de online is lehet szavazni tíz napig”, mondta a polgármester.
Az utcatábla-avatón Karácsony arról is beszélt, hogy Magyarországnak és Budapestnek is egy világos és pragmatikus együttműködésre van szüksége Kínával. „Nekünk semmilyen szándékunk nincs arra, hogy a meglévő testvérvárosi kapcsolatainkat felmondjuk, de világossá kell tenni, hogy a két ország együttműködése olyan típusú együttműködés, ahol világossá tesszük, hogy egy világ választ el minket életviteli és politikai értékrendbeli kérdésekben.”
„Ebbe a pragmatikus együttműködésbe nem fér bele az, hogy a magyar adófizetők pénzéből olyan beruházás valósuljon meg, ami Magyarország számára semmilyen hasznot nem hoz”
– fogalmazott a főpolgármester.
Az, hogy a Fudan Egyetem helyett a korábbi megállapodások alapján a Diákváros épüljön meg, a főpolgármester szerint nemcsak a budapestiek, hanem egész Magyarország érdeke. „A fővárosi és a kerületi vezetés azért küzd, hogy a vidéki hallgatók számára is építendő projektet ne húzzanak le egy másik projekt érdekében a megépítendő projektek listájáról” – mondta Karácsony.
Hozzátette, hisznek abban, hogy „az emberek akarata erősebb, mint a hatalom emberei”, ezért a mai akció mellett, amellyel a világnak azt üzenik, hogy Budapest és Ferencváros kiáll az emberi jogok és a szolidaritás mellett, arra kérnek mindenkit, hogy „emelje fel a szavát ezzel a káros tervvel szemben, vegyen részt a konzultáción, és menjen el tüntetni szombaton”.
Az eseményen az újságírokon kívül néhány tibeti is megjelent, ők fehér sálat, úgynevezett khatát akasztottak Karácsony és Baranyi nyakába, amely a tisztaságot és az együttérzést szimbolizálja azokban a kultúrákban, ahol a tibeti buddhizmust gyakorolják. Mint ismert, Kína az ország szerves részének tartja a több mint hatvan éve elfoglalt Tibetet. Peking pedig már jó ideje úgy tekint a dalai lámára, mint egy szeparatistára, akinek a végső célja Tibet elszakítása Kínától.
A szerda reggeli kormányülés előtt megkérdeztük a kormánytagokat, hogy mit szólnak az átnevezéshez, vagy például ahhoz, hogy szombaton egy többezres tüntetést is szerveznek a kínai egyetem ellen. Az új utcanevek nem arattak osztatlan sikert a kormány tagjainak körében. Sőt, Kovács Zoltán szerint az ellenzék elvesztette a józan eszét.
A Fudan építése körül hónapok óta óriási viták zajlanak. A kormányoldalról azt hangsúlyozzák, hogy a világ egyik legjobb egyeteméről van szó, amelynek Budapestre településével Magyarország csak nyerhet. Az ellenzék viszont kritizálta a projektet egyebek mellett azért, mert 500 milliárd forintos kínai hitelből építenék kínai cégek, és mert kezdettől nem volt teljesen tiszta, mennyi helyet venne el a Diákváros elől. De azt is gyakran emlegetik, hogy a kínai felsőoktatási intézmények a kínai kommunista párt közvetlen irányítása alatt állnak, így akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet egy ilyen intézmény, és hogy a magyar kormány ezzel a lépéssel is csak Kínához igyekszik láncolni Magyarországot a nyugati orientáció helyett. Utóbbi miatt az USA is aggodalmát fejezte ki.