A Black Lives Matter-szobor alkotója: Azt hittem, egy napig sem fogja kihúzni

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nem gondolta, hogy le fogják dönteni a Ferenc téri szivárványos BLM-szobrot, de az installáció felállítását utólag sem bánta meg. A ferencvárosi polgármester azután reagált a Telexnek, hogy csütörtökön előbb körbekerítették, majd festékkel leöntötték, végül péntek reggel a jelenlévő rendőrök előtt ledöntötték és összetörték az eredeti tervek szerint két hétre kihelyezett alkotást.

Csalódtam, de persze, hogy újra felállítanánk a szobrot

-mondta Baranyi Krisztina pénteken a Telexnek.

A szivárványszínű Black Lives Matter-szobrot (a mű valódi címe: Prizma) csütörtökön állították fel ideiglenes jelleggel a ferencvárosi Ferenc téren. A ferencvárosi önkormányzat tavaly augusztusban hirdetett pályázatot független köztéri alkotásokra. A szakmai zsűri hat művet választott ki, ezeket állították fel most a kerület különböző pontjain. A legnagyobb visszhangot Szalay Péter Black Lives Matters-re utaló, szivárványos mini Szabadságszobra váltotta ki. Toroczkaiék Mi Hazánk Mozgalma szerint ez egy „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólum”, Bayer Zsolt pedig azt ígérte, hogy a szobrot a felállítása után „már másnap le fogjuk dönteni”.

Bár nem Bayer fizikai közreműködésével, de péntek reggelre ez valóban megtörtént. Az elkövetők a Légió Hungária nevű fajvédő, szélsőjobbos szervezet tagjai voltak. Noha a szobor egy napot sem élt meg, ez néhány óra alatt már a harmadik szimbolikus vagy fizikai támadás volt ellene. Az alig egyméteres művet előbb a Mi Hazánk aktivistái kerítették körbe OSB-lapokkal, majd miután valaki a körbedeszkázott szobor mellé egy kis létrát állított, hogy felülről mégis meg lehessen nézni, este erről a létráról öntötték le fehér zománcfestékkel. A szobor köré ezután rendőrségi szalagot húztak, még fegyveres katonák is megjelentek a téren, és az éjszaka is végig rendőrök voltak a helyszínen. Péntek reggel fél nyolckor a szervezet három embere mégis ledöntötte a kis szobrot.

A szobordöntésről egy (később eltüntetett) videót is kitettek, ezzel a kommentárral:

„Tegnap a baloldali városvezetés felállította, mi pedig ma reggel korábbi ígéreteinkhez híven lebontottuk. Természetesen a rendőrség azonnal cselekedett, a szobrot ledöntő Incze Bélát, Mozgalmunk vezetőségi tagját előállították.”

Azt hitte, egy napig sem húzza a szobor

A szivárványszínű szobor április 14-ig állt volna a Ferenc téren. A 3D-technikával készített mű a New York-i Szabadságszobrot jeleníti meg térdelve, felemelt ököllel, az antirasszista mozgalom jelképére utalva. A szobor Szalay Péter képzőművész alkotása. Ő korábban arról beszélt a sajtóban, hogy a szobor sorsát is a műalkotás részének gondolja, ezért abszolút számol azzal, hogy a szobornak baja esik. Sőt, még örülne is neki, ha ledöntenék.

Miután a szobrot végül valóban ledöntötték, pénteken a Telex is megkereste Szalayt, aki először elismerte, hogy kissé furán hangzik, ha az alkotó azt mondja, örülne, ha megsemmisítenék az alkotását, de arra gondolt, hogy ezzel a fejleménnyel azért végig számolni kellett. Sőt, mint most elmondta, ő azt hitte, még egy napot sem fog kihúzni a szivárványos Szabadságszobor.

Végül érdekesebb lett a történet, mint gondoltam. Kezdettől fogva számoltam vele, hogy indulatokat fog kiváltani. A felállítása utáni története is része a mű jelentésének. A körbekerítés művészi szempontból még tulajdonképpen tetszett is, csak néhány lyuk kellett volna rá, amin meg lehet nézni, miközben egy budi formájú építmény védi

– mondta nekünk Szalay a telefonban.

Nem propaganda akart lenni

Ha azonban az ideológiai mondanivalóról van szó, szerinte téves elképzelés, hogy a szobor egyértelműen a BLM-et, vagy a melegjogi mozgalmat ünnepelné. Az ő véleménye szerint a mű nem tesz semmilyen politikai állásfoglalást, se pro, se kontra, vagyis a közhiedelemmel szemben ez nem egy Black Lives Matter propaganda. „Ez nem egy bármelyik oldal ellen beszélő dolog, Nincs olyan állítás benne, hogy éljen a Black Lives Matter, vagy hogy éljenek a melegek, ahogy olyan sincs benne, hogy pusztuljon a BLM.”

Szalay korábban a Magyar Narancsban hosszabban is beszélt a koncepciójáról, arról, hogy a saját politikai véleményének terjesztése helyet alapvetően játszani kíván az átpolitizált jelképekkel, társadalmi vitát, mélyebb reflexiót kiprovokálni. „…vegyük a módosított nőalakot, a szabadság szimbólumát, aki az én munkámban letérdel. A szabadság térdre kényszerül? Vagy térdet hajt? Ki előtt? A BLM előtt? A férfi elnyomás előtt? A meleg egyenjogúság előtt? A szoftveres manipuláció virtuális fegyvere előtt?” – jelezte a sokféle értelmezési lehetőséget. Szalay szerint neki művészként nincs direkt politikai üzenete, a politikából amúgy is teljesen ki is van ábrándulva.

„Mivel nem akarok, tudok egyik oldalra sem állni, talán pont a politikából való kiábrándultság a politikai üzenet”

– mondta akkor.

Szalay most nekünk arról beszélt, hogy idáig a nyilvános reakciókban és a sajtóban is szinte kizárólag a lebutított politikai nézőpont érvényesült, művészeti kérdések alig kaptak teret. Azt remélte, hogy a miniatűr, színes, 3D-s szobor elősegíti a vitát a köztéri emlékművek problémájáról is, erről a szerinte nagyon kiüresedett műfajról. Igaz, elmondása szerint a szakmában is sok kritikát kapott, többen felszínesnek, üres mondanivalójúnak látták a művet, próbálták lebeszélni is, hogy induljon a ferencvárosi pályázaton. Ennek ellenére beadta ezt a korábbi, de eredetileg kisebb és fekete-fehér művét, ami magángalériában már volt kiállítva, és akkor semmilyen komoly felzúdulást nem keltett. A színes, nagyobb és mindenek előtt köztérre helyezett mű azonban már sokaknál kiverte a biztosítékot. Szalay nem bánta meg, hogy elindult a művel, de szerinte a mű keltette hullámok már legalább annyira a pályázatban döntő zsűri felelősségéről szólnak, mint a szabadon alkotó művészéről.

Most, hogy a szobrot ledöntötték, egyszerre idéződnek meg kifordítva a BLM-mozgalomhoz kötődő amerikai, angliai szobordöntések, és a rendszerváltástól a turulszobor körüli vitákig tartó magyar emlékműháborúk. „Nálunk is nagy hagyománya van a szobordöntéseknek. A köztéri emlékművek nálunk eleve politikai reprezentációs eszközök, mindegyik csapat a sajátját akarja csak elviselni. Ez egy játszmázás, és most én is állítottam egy ilyen szobrot, aminek tanulságos a sorsa, de alapvetően azt tartanám fontosnak, hogy a kortárs műalkotásoknak legyen közege, a köztéren is” – mondta nekünk Szalay Péter.

Baranyi húsvéti párhuzamot lát a szobor sorsában

Bár már amikor januárban kiderült a pályázat eredménye, sajtópolémia lett a BLM-szobor körül, Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester mégsem hitte volna, hogy megrongálják a művet – mondta a Telexnek a kerület vezetője. „Még tegnap is úgy gondoltam, hogy nem fog bántódása esni a szobornak. Úgy gondoltam, hogy Budapest közönsége elég érett ahhoz, hogy egy köztéri szobrot nézzen, és ne bántson. Ezért most kicsit csalódott vagyok” – reagált a péntek reggeli szobordöntésre Baranyi Krisztina.

„Ha egy művészeti alkotást, egy szakmai zsűri által kiválasztott kortárs művet tekintenek a fehér, heteroszexuális, keresztény magyarok ellenségének, ha ez a kis szobor jelenti a támadást, ezt akár még humorosnak is felfoghatjuk. Húsvéti párhuzamot vonva: így teljesedett be a szobor sorsa”

– mondta a Telexnek Baranyi.

A ferencvárosi polgármester azt hangsúlyozta nekünk, hogy ő kerületvezetőként nem akar magánvéleményt formálni a szoborról, neki a véleménye szerint ott befejeződött a szerepe, hogy kiírtak egy szabad pályázatot, ahol szakemberek választják ki a szerintük legizgalmasabb műveket. Ezért még azt sem árulta el, hogy személyesen tetszik-e neki az alkotás: mint mondta, ő akkor látta először, amikor az év elején először botrány lett a sajtóban. „Sem akkor, sem most nem kívánok döntéseket hozni művészeti ügyekben, én komolyan gondolom, hogy a politikának a művészeti alkotások kritikájában nem lehet szerepe.”

A szobordöntés miatt a mostani próbálkozást Baranyi sikertelenségként éli meg, de annak örül, hogy a közfigyelem miatt elindulhat egy vita, és a többi kiállított mű most is látható. A Telex kérdésére a polgármester azt mondta, hogy a jövőben is terveznek hasonló köztéri művészeti pályázatokat, és a BLM-szobor ügyében sem hozna utólag sem más döntést:

„Persze, hogy nem bántam meg, hogy kiállítottuk”

– mondta.

Galériába kerül a megrongált szobor

A ledöntött szobrot a rendőri helyszínelés után a kerületi rendészek vitték el. A kerület nem tervezi, hogy pótolják, újra kiállítsák. Pedig nem ez volt az egyedüli példány: Szalay Péter összesen öt hasonló szobrot készítette, az egyiket nemrég 2,7 millió forintért adta el. Amikor csütörtök este a rongálás után a rendőrségen nyilatkoznia kellett a mű értékéről, a saját költsége alapján 40 ezer forintot mondott, elmondása szerint azért, mert nem akarta, hogy a szabálysértési értékhatárt túllépve komolyabb retorzió fenyegesse a festékes rongálót. A Prizmának azonban a köztéri megsemmisítése után is lehet utóélete:

„Úgy tűnik, hogy ennek a szobornak ezzel véget ért az eredeti története. De jelentkezett egy szombathelyi gyűjtemény tulajdonosa, hogy így törötten szeretné befogadni a ledöntött szobrot – és talán így nyeri el a végső jelentését.”

-mondta a Telexnek Szalay.