Leöntötték festékkel a Black Lives Matter-szobrot, amit már fegyveres katonák őriznek

2021. április 01. – 20:06

frissítve

Leöntötték festékkel a Black Lives Matter-szobrot, amit már fegyveres katonák őriznek
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Ahogy arról beszámoltunk, felállítottak ideiglenesen a ferencvárosi Ferenc téren egy szivárványszínű Black Lives Matter-szobrot. Nem sokkal azután, hogy Baranyi Krisztina polgármester is megnézte a csütörtökön felállított szobrot, a Mi Hazánk OSB-lapokkal kerítette körbe, és kiplakátolta. Rendőrök igazoltatták a résztvevőket. De itt nem állt meg a dolog.

A körbedeszkázott szobor mellé egy kis létrát állítottak korábban, hogy aki mégis meg akarná nézni azt a szobrot, az feláll a létrára, és megnézi felülről. Na, erre a létrára mászott rá egy fekete ruhás ember, és öntötte le a szobrot fehér festékkel:

Fotó: olvasónk, Alex

A rendőrök elfogták a rongálót. A környék jelenleg tele van rendőrökkel, eközben a szobor köré rendőrségi szalagot húztak ki, és már fegyveres katonák is megjelentek a téren. Kollégánk szerette volna lefotózni a leöntött szobrot, de a szalag mögé nem engedték be, mondván,

az már bűnügyi helyszín.

A Ferencvárosi Önkormányzat tavaly augusztusban hirdetett pályázatot, hogy a város utcáin ismét legyenek független köztéri alkotások. Szakmai zsűri választott ki hat alkotást a beküldött pályaművek közül, ma ezeket állítják ki négy helyszínen: a Ferenc, a Markusovszky és a Madaras József téren, illetve a József Attila-lakótelepi nagy játszótér melletti területen.

A legnagyobb visszhangot Szalay Péter Black Lives Matter című szobra váltotta ki. Bayer Zsolt kormánypárti publicista például úgy reagált, hogy „már másnap le fogjuk dönteni”, míg a Mi Hazánk Mozgalom szerint

ez a szobor „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólum”.

Toroczkai László, a párt elnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt ígérte a Mandiner cikke szerint, hogy nem fogják annyiban hagyni, minden eszközt fel fognak használni, hogy megakadályozzák a szobor megmaradását és további hasonló alkotásokat szerte az országban. A Mi Hazánk szerdán már felállított egy keresztet a téren.

A szobor addig a rövid ideig, amíg sem körbefalazva, se leöntve nem volt, így nézett ki a téren:

Fotó: Huszti István / Telex

A szoborral a Guardian és az Euronews is foglalkozott januárban. Utóbbinak Szalay Péter azt mondta, számított rá, hogy belpolitikai ügy lesz a szoborból.

„Nem baj, igazából számítok rá, hogy baltával verik szét”

– válaszolta arra a kérdésre, nem fél-e, hogy valakik megrongálják az alkotását. Ha ez bekövetkezik, akkor a sérült darab utólag is pótolható. Szalay azt mondta, nincs azzal baja, ha szétverik a szobrot, csak azt tartja furcsának, hogy már azelőtt ezzel fenyegetőznek, mielőtt látták volna a kész művet.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere pedig arról beszélt az Euronewsnak, hogy szerinte azért fontos az installáció felállítása Budapesten, mert a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni BLM-célok ugyanolyan relevánsak Magyarországon, mint bárhol másutt. Példaként az Orbán-kormány migránsok és menekültek elleni „könyörtelen kampányát” említette, valamint a magyarországi romák szisztematikus diszkriminációját.

A már körbedeszkázott és -kordonozott szoborra vigyázó fegyveres katonák a Ferenc téren április elsején este.
Fotó: Huszti István / Telex

A Black Lives Matter mozgalom az Egyesült Államokban kezdődött a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak ellen. Tavaly május 25-én egy rendőr 8 perc 46 másodpercig térdelt egy fekete férfi, George Floyd nyakán, aki később meghalt. Felmérések szerint csak május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt mondta egy kormányinfón, hogy a Black Lives Matter az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színes bőrűeket és a nem színes bőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít – mondta Gulyás.