Ledeszkázták a szivárványszínű Black Lives Matter-szobrot Ferencvárosban

A Ferencvárosi Önkormányzat tavaly augusztusban hirdetett pályázatot, hogy a város utcáin ismét legyenek független köztéri alkotások. Szakmai zsűri választott ki hat alkotást a beküldött pályaművek közül, ma ezeket állítják ki négy helyszínen: a Ferenc, a Markusovszky és a Madaras József téren, illetve a József Attila-lakótelepi nagy játszótér melletti területen.

A legnagyobb visszhangot Szalay Péter Black Lives Matter című szobra váltotta ki. Bayer Zsolt kormánypárti publicista például úgy reagált, hogy „már másnap le fogjuk dönteni”, míg a Mi Hazánk Mozgalom szerint

ez a szobor „európai, fehér, heteroszexuális és keresztényellenes szimbólum”.

Toroczkai László, a párt elnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt ígérte a Mandiner cikke szerint, hogy nem fogják annyiban hagyni, minden eszközt fel fognak használni, hogy megakadályozzák a szobor megmaradását és további hasonló alkotásokat szerte az országban. A Mi Hazánk szerdán már felállított egy keresztet a téren.

Nem sokkal a szobor felállítása után pedig megjelentek a párt aktivistái, és négy oldalról OSB-lapokkal vették körbe a szobrot. A tetejére pedig négy fakeresztet helyeztek, míg a lapokra a párt plakátjait ragasztották ki.

Helyszíni tudósítónk szerint hamarosan közel tíz rendőrautó érkezett a Ferenc térre, és igazoltatták a résztvevőket – köztük Toroczkai Lászlót, a párt elnökét is. Kisebb konfliktus alakult ki, amikor két ember tiltakozott a mi hazánkos akció ellen.

Frissítés 14:55: „A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei igazoltatták a jelenlévőket, és figyelmeztették őket a járványügyi szabályok betartására. A helyszínen jogsértést nem tapasztaltak, válaszadásunkig eljárás nem indult” – válaszolta a BRFK sajtóosztálya kérdésünkre.

A szivárványszínű szobor a tervek szerint április 14-ig áll a Ferenc téren. Egy méter magas, és 3D printtechnológiával készítette az alkotó. Az önkormányzat közleménye szerint a szoborparafrázis a New York-i Szabadságszobrot jeleníti meg térdelő pózban, felemelt ököllel, visszautalva Colin Kaepernick amerikai futballista gesztusára, amely a mű címében is szereplő antirasszista mozgalom jelképe lett.

Szalay Péter munkáját a szakmai zsűri így értékelte: „Egy olyan köztéri emlékműszobor parafrázis, amely jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint és hoz játékba: Black Lives Matter, az LMBTQ-val kapcsolatos, a társadalomban élő előítéletek. A szobor térdelő gesztusa a köztéri szobordöntési mozgalmakra is utal, a műalkotás mindenkori helyzetéről is elgondolkodtat. Az utcáról egyszerű befogadó számára is jól dekódolható nyelve a public art elvárásoknak a felirattal kiegészülve jól megfelel.”

A pályázat ötletgazdája Döme Zsuzsanna, Suzi, a kerület alpolgármestere volt. Az MKKP-s alpolgármester véget akart vetni annak a gyakorlatnak, hogy csak politikai megrendelésre készüljenek szobrok és más köztéri alkotások Magyarországon. Szerinte szükség van emlékművekre, és nem feltétlen csak olyanokra, amelyekre az emlékezetpolitika rányomja a bélyegét.

A szoborral a Guardian és az Euronews is foglalkozott januárban. Utóbbinak Szalay Péter azt mondta, számított rá, hogy belpolitikai ügy lesz a szoborból.

„Nem baj, igazából számítok rá, hogy baltával verik szét”

– válaszolta arra a kérdésre, nem fél-e, hogy valakik megrongálják az alkotását. Ha ez bekövetkezik, akkor a sérült darab utólag is pótolható. Szalay azt mondta, nincs azzal baja, ha szétverik a szobrot, csak azt tartja furcsának, hogy már azelőtt ezzel fenyegetőznek, mielőtt látták volna a kész művet.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere pedig arról beszélt az Euronewsnak, hogy szerinte azért fontos az installáció felállítása Budapesten, mert a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni BLM-célok ugyanolyan relevánsak Magyarországon, mint bárhol másutt. Példaként az Orbán-kormány migránsok és menekültek elleni „könyörtelen kampányát” említette, valamint a magyarországi romák szisztematikus diszkriminációját.

A Black Lives Matter mozgalom az Egyesült Államokban kezdődött a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak ellen. Tavaly május 25-én egy rendőr 8 perc 46 másodpercig térdelt egy fekete férfi, George Floyd nyakán, aki később meghalt. Felmérések szerint csak május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt mondta egy kormányinfón, hogy a Black Lives Matter az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színes bőrűeket és a nem színes bőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít – mondta Gulyás.