Vidus Gabriella: Önök politizálják át ezt, mi üzleti alapon döntünk

A magyar lakosságnak, a futballrajongóknak legalábbis biztosan, fontos hír volt, hogy az RTL+ lett a Bajnokok Ligája (BL) elsődleges csatornája. Ez egy elég drága befektetés, bejöttek a számításaik?

A Bajnokok Ligája tökéletesen hozza a számokat, fordulóról fordulóra épül a közönség. Nem nulláról indultunk, az RTL+ már kétéves, a BL pedig innentől 3 éves maratonfutás, vagyis nem egyből akarunk elérni a végső célhoz. Az új nézők természetesen leginkább fiatal férfiak, de azért nem csak ők fizetnek elő. Nyilván azt fogja kérdezni, hogy hány előfizetőnél tartunk, de pontos számokat tőzsdei cégként nem teszünk közzé.

Arra sincs szám, hogy mi a cél, mennyi előfizetőt kell elérni?

De, természetesen van ilyen, én tudom is ezt a számot, de nem mondjuk el, hiszen ez már üzleti titok.

Korábban azért közöltek országokra lebontott számokat. (Legutóbb 2023-ban 277 ezer RTL+- és RTL+ Active-előfizetőről volt hivatalos adat – a szerk.)

Csoportszintű döntés volt, hogy az idei márciusi gyorsjelentés óta már nem mondunk számokat az előfizetőkről. Egyébként a Netflix sem tesz közzé országokra lebontott adatokat. De minden meccset gólra játszanak, mi is a növekedésre koncentrálunk, és a streaming egy befektetési fázisban levő, ma még mínuszos termék, amelynek előbb-utóbb nyereséget kell hoznia.

De akkor jól értettük, hogy szinkronban vannak a terveikkel?

Igen, jól állunk. Az eredeti terveinkben egyébként nem is szerepelt a Bajnokok Ligája. Ugyanakkor a nemzetközi streamingben is egyre inkább húzóerő az élő sportközvetítés, a Netflix sem véletlenül közvetítette például Mike Tyson és Jake Paul bokszmeccsét.

Említette már a fiatal férfiak érdeklődését. Milyen a közönség összetétele és milyen eszközökön használnak streaminget?

Látjuk, hogy egy előfizetést egy háztartásban hányan használnak, vagy azt, hogy a barátok hogyan osztják meg azt egymással. Mi még nem korlátoztuk az egy előfizetésre jutó eszközök számát és a jelszómegosztást, de ezt is figyeljük. A streamingnézőink átlagéletkora érdemben alacsonyabb, mint a lineáris tévét nézőké, az eszközök között pedig egyértelműen a nagy képernyő a nyerő. Nem véletlenül tárgyaltunk olyan sokat a Samsunggal, most már az ő készülékeiken is ott vagyunk az RTL+ applikációval.

Európában egyáltalán nem kézenfekvő, hogy a jó meccsek ingyen elérhetők. Számítottak arra a felháborodásra, ami itthon a BL streamingre költözését fogadta a fogyasztók és a kormánysajtó, illetve magának a kormánynak a részéről?

Másfél éve ismert tény, hogy megvásároltuk a BL-t, soha nem titkoltuk, hogy ez egy streamingbefektetés. Tisztában voltunk vele, hogy lesz ellenállás, de a nézői szokások azért Magyarországon sem radikálisan mások, mint Nyugaton, ahol szintén végigmentek korábban ezen az úton. Vagyis a fogyasztók hozzászoknak, hogy a legnagyobb streamingszolgáltatók reklám nélkül, jó minőségben adnak élő tartalmakat. Az a több százezer néző, aki a meccseket nézi, azért azt igazolja vissza, hogy jó úton haladunk. Most arra is figyelni kell, hogy aki a BL-re jön be, annak hogyan tudunk mást is kínálni az RTL+ Premiumon.

A kormányoldal azt kritizálta, hogy nem ingyenes a BL, a független sajtót eközben az izgatta, hogy az RTL Magyarország és a 4iG-csoport stratégiai megállapodást kötött. Hogyan döntöttek arról, hogy független, nemzetközi hátterű kereskedelmi tévéként a magyar kormány által nagyon megtámogatott infokommunikációs csoporttal stratégiai szövetségre lépnek?

A vállalatunknak három fő bevételi lába van. A fő bevételünk a reklám, aztán vannak a csatornáink terjesztéséből származó disztribúciós bevételek is, a harmadik láb pedig a streaming. Ez így együtt egy diverzifikált bevételi struktúra.

Nézzük a második lábat: a disztribúciós bevételek zöme a Magyar Telekomtól és a 4iG-csoporttól érkezik, utóbbi csoport fedi le a háztartások közel felét. Mi nem azt mérlegeltük, hogy ki a tulajdonos, hanem azt, hogy hogyan érjük el a háztartásokat. A piacon amúgy mindenkinek van szerződése a 4iG-vel, vagy ahogy korábban nevezték a szolgáltatókat, a Vodafone-nal és a Digivel. Ha bárki azt várta, hogy ezek a megállapodások majd megszakadnak, az pont azt feltételezi rólunk, hogy nem piaci alapon működünk.

Ez tehát egy piaci megállapodás, amit az is indokolt, hogy a 4iG hamarosan bevezeti a One márkanevet, ami óriási feladat, ehhez kerestek egy megkülönböztető terméket, a BL pedig nagy húzóerő volt a megállapodásban.

Vagyis ők is nagyot akartak dobni, az RTL pedig a legnagyobbal szeretett volna szerződni?

Így is mondhatjuk, de az elmúlt másfél évben több szereplővel is tárgyaltunk.

Formális versenytárgyalás zajlott, vagy ilyenkor mindenkivel beszélgettek?

Minden üzleti szereplőnek megvannak a maga mechanizmusai. Nem gondoltuk, hogy a 4iG-vel könnyű lesz tárgyalni, mert láttuk az ügy komplexitását, és ők is éppen egy integrációs folyamat közepén voltak. De amikor a szándék komollyá vált, készítettünk egy menetrendet. Azt mondtuk, ha azt tudjuk tartani, akkor technológiailag, jogilag lehetséges a szerződéskötés.

Felmérték, hogy ennek lesz egy olyan olvasata, ami a reputációjukba vághat? Azonnal jöttek azok a pletykák, hogy a megállapodás után megváltozik a hírműsorok tartalma. Felmerült bármilyen politikai kérés a 4iG részéről?

A gyors és határozott válaszom az, hogy nem. Nem merült fel, nem is érintettük, nem jött kerülőúton semmilyen kérés felénk. A Tábori Tamás vezette 4iG-s tárgyalócsapat végtelenül professzionális volt, nem éreztünk semmi ilyet. Ezért is lepett meg minket az azonnali vádaskodás. Ez egy fontos megállapodás volt, amire a tulajdonosunk is nagyon büszke. Véleményszabadság van, mindenki azt lát bele egy szerződésbe, amit akar, de mindenkinek azt javaslom, hogy nézze meg a híradónkat.

De volt azért ezzel a gyanúval dolguk? Például a belső csapatnál kellett kezelni a megállapodás megítélését?

Egyféle módon kommunikáltuk ezt, kifelé és befelé azonos narratívával. Ahhoz már hozzá vagyunk szokva, hogy a média mindig érdekes, rólunk mindig lehet elméleteket gyártani. Ha mindig ezeket magyaráznánk, azzal telne a teljes munkaidőm, de én inkább az üzletet szeretném építeni. Az okozott nehézséget, hogy a 4iG-megállapodás és az Rtl.hu ügye időben nagyon egybeesett.

Amikor bejelentették, hogy az Rtl.hu-t átalakítják, és nem híroldal, hanem marketingeszköz lesz, jelezték, hogy a két ügynek nincs köze egymáshoz. Érkezett önökhöz olyan kérés, hogy tekerjék le az Rtl.hu közéleti tartalmait?

Nem érkezett ilyen kérés. Az Rtl.hu élettörténete a kollégák számára publikus volt. Az indulásnál egy videós hírportált szerettünk volna építeni. Azt feltételeztük, hogy a hírszerkesztőség napi működésében sok olyan videós anyag képződik, amikhez kicsit kell csak hozzátenni, hogy ezt egy másik platformon is értékesítsük, monetizáljuk. Erre tettünk tétet, de arra jöttünk rá, hogy a magyar fogyasztó a híreket inkább olvassa és nem feltétlenül a mi videóinkon nézi.

Nem nőtt elég gyorsan a termék?

Elért egy közepes méretet, de veszteséget termelt. Mi pedig üzleti döntéseket szoktunk hozni. A második évben jelezték a kollégák, hogy nem jönnek a számok. Tavaly nyáron, illetve az ősz elején sok megbeszélés zajlott az épületben erről. Arra kerestük a megoldást, hogy miként lehetne legalább nullára kihozni az oldalt, de azt láttuk, hogy ebben a formában erre nincs mód. Két digitális terméket futtattunk párhuzamosan, és arra jutottunk, hogy erőforrást kell optimalizálnunk.

Az Rtl.hu-nál a bérek jelentették a fő költséget?

A hírgyártás humánerőforrás-business elsősorban, de azért az oldal működtetése is pénzbe került. Az év eleje óta már félig nyíltan beszéltünk az Rtl.hu-t érintő terveinkről, de az is igaz, hogy a júniusi önkormányzati választás előtt nem akartunk lépni, megvártuk a júliust. Az Rtl.hu-val kapcsolatos terveink előbb születtek meg a 4iG-s megállapodásnál. Arról nem tehetek, hogy bizonyos véleményvezérek a két dolgot összekötötték.

Az azért meglepő volt, hogy minden újságíró felállt, eléggé elvágólagosnak tűnt a döntés.

Nem így történt, mi már nyár elején jeleztük az érintetteknek, hogy szeptemberben vége. A portál a marketingigazgatóság alá került, a kollégák is átjelentkezhettek. A stáb fele megmaradt, hiszen nem csak újságírók dolgoztak az oldalnál.

Ők azért jobban előtérbe kerülnek ilyenkor a tudósításokban.

Gondolom, önöknél sem csak újságírók dolgoznak, mások is egyenrangú szereplői egy szerkesztőségnek. Mindenkitől méltányosan váltunk el, de megértem a keserűséget, ez nekünk is egy olyan projekt, amit nem tudtunk úgy megvalósítani, ahogy szerettünk volna.

Ahhoz, hogy az oldal profitot termeljen, nagyobb elérés, még több ember, nagyobb erőforrás kellett volna?

Valamilyen nagyobb, portálszerű működés lett volna az ideális. A piacon azt látom, hogy azok a portálok működnek jól, amelyeknek több lábuk van. Nekünk a fő digitális termékünk az RTL+, az Rtl.hu amolyan belépőterméknek számított. Most próbaidőszak van, nincs még meg a végleges csapat az oldalhoz, ez egy átmeneti időszak, sok feszültséggel. A méretet is úgy csökkentettük, hogy marketingeszköz legyen, de nem igaz, hogy hírek egyáltalán nincsenek rajta.

Ha megyünk tovább az átpolitizált eseményeken…

Ezt csak önök politizálják át, mi üzleti alapon dolgozunk.

Szóval folytatva a sort, a 4iG-s megállapodás és az Rtl.hu ügye után jött Dirk Gerkens egykori vezérigazgató hangfelvételeinek esete. Ezeken RTL-es vezetők arról beszélgetnek, hogy a kormány, konkrétan Lázár János, kéréseket fogalmazott meg feléjük. Amikor korábban erről kérdeztem önöket, a központhoz irányítottak. Azt azonban csak öntől tudjuk megkérdezni, hogy az üggyel kapcsolatban milyen a házban a hangulat. Volt erről valamilyen fórum? Hogy viszonyulnak a kollégák az egykori főnök, Dirk Gerkens kitálalásához?

Ez 10 éve történt, mi a jövőről szoktunk gondolkodni. Nem volt ez egy kardinális esemény. Akik ismerték anno a működésünket, le tudják vonni a következtetéseket. Mint az közismert, nemrég itt járt az anyavállalatunk teljes vezetése.

Emiatt?

Nem, rendszeresen jönnek, kiálltak a munkatársak elé, és még csak kérdés sem érkezett erről.

A kollégák közül senki nem kérdezte meg, hogy Lázár János valóban kérhetett a cég vezetésétől?

Az, hogy mi volt 10 éve, arról sokat beszélgettünk akkor. Nem volt titok, hogy egyeztettünk a reklámadóról, de hogy pontosan mi hangzott el, ki találkozott kivel, nem olyan érdekes. Én azt tudom, hogy 10 éve vezetem a céget, és ilyen kéréssel sohasem találkoztam. Úgy érzem, hogy nekem nincs dolgom a 10 évvel ezelőtti eseményekkel.

Az egyik legmeghatározóbb magyar médiacsoport vezetőjeként egyeztet hazai politikusokkal? Úgy képzelem el, hogy biztosan kapcsolatban van politikusokkal.

Természetesen, nem is azt mondtam, hogy nincs ilyen kapcsolat. Minden nagyobb magyar vállalatnak kapcsolatban kell lennie a gazdasági kormányzattal, sok helyen a szervezetnek külön kormányzati kapcsolati vezetője is van. Nálunk nincs, de a mindenkori kormányzattal, az NMHH-val elsősorban szakmai kérdésekben van kapcsolatunk. De ha valaki azt kérdezi, hogy ez befolyásolja-e a híradót, arra az a válaszom, hogy nem. Az RTL Group egyik alapelve, hogy a menedzsment nem szól bele a tartalomba, arra megvannak a szerkesztők, főszerkesztők. Ők garantálják a szerkesztőségi függetlenséget. Szoktam beszélgetni a szerkesztőkkel, hiszen a kollégáink, de befolyásolás nincs. Nyugodtan beszéljenek szerkesztőségi tagokkal, az én időszakomban ilyen biztosan nem történt.

Abban a régi történetben arról volt szó, hogy az egyeztetések a reklámadóval kapcsolatban történtek. Ez ma is téma a kormányzattal?

A kormány erről leginkább a Magyar Reklámszövetséggel tárgyal. De vannak közös témáink, az én érdekem például az, hogy nőjenek az állami költések a csatornáinkon.

Viszont ezek nem nőnek, az utóbbi két évben inkább csökkennek, tavaly is 2 milliárd forint alatt maradt az RTL-nél az állami költés.

Igen, mondhatjuk, hogy ebben nem vagyok elég sikeres, mindenesetre mi vagyunk szinte az egyetlen médiavállalat, ami az állami hirdetések mértékét transzparensen publikálja.

Örülne, ha több lenne a kormányzati hirdetés? Hiszen az is fel szokott merülni kritikaként az RTL-lel szemben, hogy miért fut annyi, sokszor elég durva üzeneteket tartalmazó kormányzati hirdetés a csatornáikon.

Soha nem vizsgáljuk a reklámok tartalmát, de ha azt vesszük, hogy az a célom, hogy nőjön a bevételünk, akkor nekünk az az érdekünk, hogy több kormányzati hirdetés legyen. A kormánynak meg az, hogy eljusson az emberekhez az üzenete. Minden kérdésük a politikára utal, és ezt nekem el kell fogadnom, de mi tényleg nem politikai szemmel nézzük ezeket a helyzeteket. Kereskedelmi tévéként piaci alapon dolgozunk. Természetesen nem lepődöm meg a kérdéseken, de a mi alapvetésünk, hogy normálisan működünk, igyekszünk kívül helyezkedni a napi őrületen. A stratégiai elvonulásainkat is úgy szervezzük a menedzsmenttel, hogy kizökkentsen minket ebből.

És sikerül?

Az nagy szerencse, hogy nemzetközi cégcsoport tagja vagyunk, mert nekünk a kollégáink tényleg mutatnak német, holland, spanyol, brit esettanulmányokat, példákat, trendeket. Amiben más már megbukott, nekünk nem kell. Az adott területi vezetők rendszeresen egyeztetnek a csoportban. Itt helyben dől el a stratégia, de nagyon sok a tudásmegosztás. A magyar buborékban ez meglepő, de mindenkit arra biztatok, hogy nézzen néha egy kicsit kifelé.

Az átlagos magyar fogyasztó miben más a többi európai ország nézőjéhez képest? Többet néz például lineáris tévét?

Ebben a kérdésben megkülönböztetünk nagy képernyő előtt és lineáris tévé előtt eltöltött időt. A nagy képernyős időben, amibe beletartozik a streaming vagy a játék is, nincs igazán nagy különbség a magyar és a többi európai ország fogyasztója között. A lineáris csatornákkal viszont például átlagosan több mint egy órával többet töltenek itthon az emberek a német piachoz képest. Ez azt jelzi nekünk, hogy több időnk van felkészülni arra a helyzetre, amikor az emberek még nagyobb százaléka választ majd streaminget vagy játékot itthon a lineáris csatornák helyett főműsoridőben.

A lineáris tévé közönsége öregszik, az USA-ban az átlagéletkor már közelít a hetvenhez, és mi is közelítünk a hatvanhoz. Jelenleg a lineáris az idősebb, de szélesebb közönség a számunkra, a streaminggel viszont a fiatalabb és aktívabb réteget érjük el. De azt, hogy ez így marad-e 5 év múlva is, nem tudom megjósolni.

Milyen műfajokban maradhat továbbra is uralkodó a lineáris tévé? Én a sportra, a hírekre és a nagy esti show-kra gondolnék.

Soha ne magából induljon ki. A magyar piacon szerintem a néző jár a legjobban a jelenlegi versennyel a tévés szereplők között. Ez ősszel látszik a legjobban, itthon tartalmi túlkínálat van ebben az időszakban. Hogy ez a léptékű műsorgyártás gazdaságilag meddig éri meg, ott már nagyon a határon táncolunk. Mindig meg szoktuk kapni, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalatunk, az M-RTL nem termel nyereséget (2023-ban 325 milliós veszteséggel zárt a cég – a szerk.), itt jön ki azonban az, hogy ezek a műsorok önállóan mennyire hozzák be az árukat. Éppen ezért mi nem csak a lineáris műsorokra és a fő csatornára építünk, több mint tíz éve egy csatornacsaládot jelent az RTL Magyarország.

A lineáris piacon ezért most a stabilitás a cél, ez kell ahhoz, hogy a streaminget jobban tudjuk építeni. A lineárisba is invesztálunk, ezért indítottunk például több kábelcsatornát is nem olyan régen. Ezeknek a csatornáknak az indítása például kifejezetten más, vagy idősebb célcsoportok megszerzésére irányult.

A nézők megtartásában megéri ezeknek a kisebb elérésű kábelcsatornáknak az indítása? Sokáig ez inkább a TV2 Csoport stratégiája volt, miért nyúlt ehhez az eszközhöz az RTL?

A versenytárs stratégiájáról nem nyilatkozom, mert nincs elég információm arról, hogy mi alapján hoznak döntéseket. Az RTL fő csatorna közönségének átlagéletkora mindig is fiatalabb volt a TV2-énél, nekünk tehát a fő csatornát tovább „öregíteni” nem érdemes. A piacon viszont folyamatosan van egy területfoglalós játék, és mi úgy láttuk, hogy néhány célcsoportnál megéri megjelennünk új csatornákkal.

2025-től az RTL Magyarország a 18–49-es célcsoport helyett a 18–59-es célcsoport eredményeiről kommunikál. Szintén fontos változás, hogy 19 óra helyett már 18 órától indul a főműsoridő számítása. A TV2 évekkel ezelőtt átállt ezekre a mutatókra, és az utóbbi időben 18–59-ben a TV2 fő csatorna és a TV2 teljes portfóliója is veri az RTL-t. Nem kockázatos erre a korcsoportra váltani így, nem húzhat el jobban a versenytárs az RTL-től?

A korcsoportváltás oka a magyar korfa. A ‘74–75-ben született generációnál van egy óriási kiugrás a korfában, ez a korosztály jövőre lép át az ötvenes éveibe. A két főcsatorna, az RTL és a TV2 főműsoridejének átlagéletkorában egy évtizednyi különbség van, az RTL portfóliójának nézői fiatalabbak. Ergo az, hogy a TV2 Csoport hamarabb váltott 18–59-re, logikus lépés, de a korfát nézve a mi döntésünk is most logikus.

A nézettség közlése pedig részben kommunikációs kérdés. Gazdasági döntéseket nem az alapján hozunk, hogy ki mit kommunikál a saját hírlevelében a saját nézettségéről. Mindenki el akarja mondani magáról, hogy miben jó, azon meg bevallom, én is jól szórakozom, ha az újságírók azon viccelődnek, hogy itthon többen is piacvezetőként kommunikálnak magukról. Szerintem abban semmi kivetnivaló nincs, hogy mindenki azt a statisztikát emeli ki, amiben a legjobb.

Persze értem a kérdést, teljesen reális az a szcenárió, hogy ez a váltás a TV2-nek kedvezhet. Viszont az, hogy 18–59-ben mi történik, bizonyos ügyfeleinket nem is érdekli. Házon belül minden műsort külön célcsoportra készítünk, egy hirdető húsznál több célcsoportból választhat. Azt is elfelejtjük néha, hogy a kereskedelmi piacon nem csatornákat és csatornacsaládokat, hanem sales house portfóliókat vásárolnak a hirdetők. Az, hogy egy adott este mi történik nézettségben, egy szakmai körnek rendkívül fontos, de az üzleti döntéshozóknak a hosszabb távot kell nézniük.

Régóta problémája a magyar tévés piacnak, hogy alacsonyak a régióhoz képest a reklámhelyek árai. Ezen az elmúlt évek nagyobb áremeléseivel sikerült változtatni?

Menjünk vissza az időben, mert a magyar piac már átélt több nagyobb áremelést. Ha jól emlékszem, 2004-ben vezettük be például a csatornaátlagáras rendszert, ami akkor brutális áremelkedést jelentett. Később a Covid utáni felpattanás adta meg a lehetőséget, hogy újra árat emeljenek a sales house-ok.

De a reklámok ára még mindig olyan alacsony, hogy a törvényi lehetőségekhez mérten tele vannak a reklámblokkok. Közben azt halljuk, hogy a hirdetőknek nem tetszik, hogy ekkora a reklámzaj. Erre mi viszont csak azt tudjuk mondani, hogy akkor lesz kevesebb hirdetés, ha többet fizetnek a reklámhelyért.

Bejelentették korábban, hogy az RTL+-ból lesz olcsóbb és reklámokat tartalmazó verzió is, és az interjúban korábban utalt arra is, hogy a jelszómegosztásra is jobban figyelni fog a cég. Ezek a fejlesztések mikor várhatók, utóbbinál a Netflixéhez hasonló rendszer lesz a megoldás?

A technikai fejlesztés zajlik, a terveink szerint jövő év közepén indulhat a reklámos verzió az RTL+-ból. A jelszómegosztásnál pedig egyelőre vizsgáljuk a lehetőségeket.

A digitális termékeinkkel az a célunk, hogy versenytársai lehessünk helyi szinten a nagy globális szereplőknek is. Ezért is lenne fontos, hogy a magyar szereplők valamilyen formában megosszák egymással az adataikat, mert csak közösen vagyunk képesek felvenni a versenyt a globális szereplőkkel.

Eljöhet például az, mint az amerikai piacon, ahol a műsorok streamingben elért nézettségét méri a Nielsen?

A holland piacon például már megszüntették a másnapi nézettségiadat-közlést, ott hét nap múlva tudja meg az adott csatorna, hogy milyen nézettséget produkált egy-egy műsora. Ennek az az oka, hogy ott ennyire sokan nézik meg a lineáris premierhez képest később az adott tartalmat. A német piacon is vannak már olyan megoldások, ahol követhető, hogy az adott tartalmat lineárisan és streamingben mennyien nézték. Ilyen migrált adatunk jelenleg nincs a piacon. Pedig nagy szükségünk lenne rá a döntéshozatalban, konkrét műsorok esetében is.

Azt is látjuk, hogy a Nielsen épp nemrég jelentette be, hogy mérni fogja a Netflixen futó karácsonyi NFL-meccseket. Ez azt jelzi, hogy a technológia megvan, szóval talán nem állunk olyan messze attól, hogy ezekről a tartalmakról is legyen egységes mérés itthon is.

Az RTL digitális építkezését nézve meglepő volt a hír, hogy az a Grósz Judit távozik a cégtől, aki évek óta ezért a területért felelt. Mi az oka annak, hogy elmegy a cégtől?

Más életszakaszba került a termék. Grósz Judit munkássága nagyon fontos volt a digitális termékeinkben, ebben volt sikeres és kevésbé sikeres vállalkozás is. Kicsit olyan ez, mint egy új céget építeni. Mi is útközben tanultuk meg, és közösen döntöttünk úgy, hogy az RTL+ inkubációs fázisát követően másképp látjuk hatékonynak az RTL+ vezetését. A termék vezetését időszakosan én veszem át, majd jövő év július elsejétől Szabó Balázs irányítja Luxemburgból, aki jelenleg is felel az RTL+ tartalmi kínálatáért.

A Media1 írt arról, hogy az RTL-t több mint félmilliárd forintos kártérítésre kötelezték a Szepesi Ügyvédi Iroda elleni perben szerződésszegés és a munkaerő átcsábítása miatt. (Az iroda munkatársait az RTL jogi osztályára vették át 2018-ban – a szerk.) Ez az összeg elég jelentős, mennyire rázta meg a céget?

Nem tartjuk helyesnek ezt a döntést, de jogkövető cégként elfogadtuk az ítéletet. Ma sem hoznánk más döntést ebben az ügyben, mint akkor.

A Pesti Srácok egykori újságírója, a több ismert embert is bűncselekménnyel vádoló Ábrahám Róbert több, RTL-hez köthető embert is megnevezett a videóiban. Hogyan érinti ez a céget, reagálnak-e ezekre a vádakra cégszinten?

Véleményszabadság van, bárki bármit írhat a Facebookra, vagy mondhat egy videóban, a megnevezettek pedig a jog eszközével védekezhetnek. Egy vezetőnk lett megnevezve Ábrahám Róbert részéről, aki reagált is az elhangzottakra egy közleményben, és jogi lépéseket is tett. Nem akarok a nevében nyilatkozni, nekünk RTL-ként pedig jelenleg nincs ezzel dolgunk, hiszen jelenleg gyakorlatilag nincs ügy.