Indiai vendégmunkás 350 ezer, filippínó 1,2 millió forint – kiszámolták, mennyibe kerül idehozni EU-n kívüli dolgozókat

A következő években elkerülhetetlen a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása Magyarországon, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság – ebben teljesen egyetértenek a Portfolio által megkérdezett munkavállalói és munkaadói szervezetek. Szerintük évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet. Orbán Viktor tavaly azt mondta, a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra.

A Portfoliónak nyilatkozott az ázsiai munkavállalók közvetítésével foglalkozó Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője is, aki egyebek mellett arról beszélt, rendkívül nehéz idehaza munkaerőt találni a tartósan munkanélküliek között. „200-300 emberből egy általános közvetítés során szakképesítés nélküli munkára jó, ha 2-3 ember beválik. Márpedig egy olyan feldolgozóipari cégnél, amelynek két hónapon belül 50 új munkavállalóra lenne szüksége, ez nem egy tervezhető, járható út az óriási fluktuáció miatt.”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a pár százezer fős hazai munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, a „munkaerő-tartalék integrálásához sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a felnőttképzésre.”

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy véli,

az évi 30-40 ezer munkavállaló kiesésének pótlására nincs elegendő munkaerő-tartalék a hazai piacon.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy látja, elég régen világossá vált, hogy igen jelentős a hazai munkaerőhiány mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Ezért „mindenképpen szükség lesz a külföldi munkaerőre.” Majd hozzátette: „hogyha a gazdaság nő, egyre több munkavállalóra lesz szükség.”

Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője szerint „bár az elmúlt időszakban az terjedt el a köztudatban, hogy a fülöp-szigeteki munkaerő a legmegbízhatóbb, jó visszajelzéseink vannak a cégekhez közvetített indiai dolgozókkal is”. Egy indiait harmadannyiért tud szerződtetni egy cég, mint egy fülöp-szigeteki munkást. „Az indiai dolgozók behozatala 350-500 ezer forint, a filippínóké 1,2-1,5 millió forintjába kerül a munkáltató cégnek” – mondta.

A kormány az előző évi üres álláshelyek számában maximalizálja a behozható külföldi dolgozók számát, jelenleg hivatalosan 70-80 ezer betöltetlen pozíciót tartanak nyilván, tehát egyetlen év alatt ennyi EU-n kívüli vendégmunkást hozhatnak be a cégek a kormány jóváhagyásával.

A szakértők szerint azonban ennél valójában két-háromszor több lehet az üres állások száma, vagyis már most több mint 200 ezer új emberre lehet szükség a hazai munkaerőpiacon.

A gyáriparos szövetség komoly problémának tartja, hogy ha lejárt a munkaszerződése és a tartózkodási engedélye egy külföldi munkavállalónak,

a törvény szerint a munkáltató kötelessége, hogy a munkás elhagyja Magyarországot. „A repülőjegyet megveheti a munkáltató, akár ki is viheti volt dolgozóját a repülőtérre, de a munkaadó cég nem egy hatóság, nem kényszeríthet senkit, hogy fel is szálljon a repülőgépre.

Márpedig, ha a külföldi dolgozó nem hagyja el az országot, akkor a kitoloncolás igazgatási és minden más költségét a korábbi munkáltatóra terhelhetik.”

Az MTI mai híre idézi Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, aki úgy fogalmazott: „Tovább kell növelni a foglalkoztatottságot, a gazdaság visszapattanásához ugyanis minden lehetséges munkaerő-tartalékot ki kell használni. Ennek érdekében a kormány célzott programot fog kidolgozni. (…) Ha nincs szabad magyar munkaerő-kapacitás, akkor és csak akkor jöhetnek szóba a vendégmunkások.”

Új vendégmunkástörvény lépett érvénybe

A parlament decemberben elfogadta a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. Ezzel az új idegenrendészeti törvénnyel szeretnék szabályozni a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását. A korábbi vendégmunkástörvényt még az életbe lépése előtt visszavonta a kormány.

És ha már vendégmunka, egy szintén aktuális példa arra, hol tart már a munkaerőhiány bizonyos ágazatokban: mérföldkő lesz a BKK életében, amikor januárban munkába állhat az a huszonhárom fülöp-szigeteki buszsofőr, akiket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződéses partnere, az Arrivabus Kft. vett fel november elején a buszsofőrhiány orvoslására.

A helyi előszűrésen száz alkalmas jelentkező közül választották ki azokat, akik novemberben Magyarországra érkeztek, hogy két hónapig tartó nyelvi, kulturális és szakmai továbbképzésen vegyenek részt, mielőtt munkába állnának.

Az új idegenrendészeti törvény szerint egyébként egyetlen országból származóan nem dolgozhatnak 25 százaléknál többen az összes Magyarországon dolgozó külföldit figyelembe véve.

Orbán szerint félmillió új munkavállaló kell

Tavaly változás indult a bevándorlásellenes narratívákat építő magyar kormány gazdaságpolitikájában. Orbán Viktor tavasszal teljesen világosan kimondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén:

„a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”.

A vendégmunkásokkal kapcsolatban nagyon nagy óvatosságra van szükség – mondta.

A hazai termelővállalatok és toborzóirodák egyre nagyobb számban hoznak Magyarországra külföldi vendégmunkásokat. A hazai munkaerőpiacon érdemi munkanélküliség nincs, sőt, évek óta sok ágazatban fojtogatóan nagy munkaerőhiány van, és ez komoly akadálya az ország gazdasági fejlődésének.

Egyre több országból egyre több külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra. Nincs elég hegesztő, targoncás, kamionsofőr, de egyszerűbb feladatokat ellátó betanított munkás sem. Így aztán jönnek Fülöp-szigetekiek, indonéziaiak, kazahok, indiaiak, kirgizek, mongolok. Itt írtunk arról, hogyan zajlik a toborzás, és mennyire válnak be ezek az emberek.

Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy az Orbán Viktor által említett pár éven belüli 500 ezer új munkavállalót egész biztosan nem lehet csak magyarokból kiállítani. A G7-nek korábban nyilatkozó Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet igazgatója szerint három éven belül optimista becsléssel 200 ezer magyart lehetne beterelni a munkaerőpiacra. Mások szerint is legalább 200-300 ezer külföldi vendégmunkásnak kell a következő pár évben Magyarországra jönnie, hogy ki lehessen szolgálni a sok új beruházás táplálta munkaerőigényeket.

Kérdéses, hogy a hazai lincshangulatba és ellentmondást nem tűrő idegenellenességbe hogyan lehet majd behozni 200-300 ezer idegen embert – akik egyébként minden esetben már meglévő munkára érkeznek, tehát eleve úgy hozzák be őket a cégek, hogy megvan az érvényes munkaszerződésük. Nem itt kezdenének el munkát keresni.

A magyar népesség nem nő vagy stagnál, hanem rohamtempóban csökken. Arányaiban egyre kevesebb dolgozó embernek kell kitermelnie például a nyugdíjakat, amiknek jó lenne folyamatosan növelni az értékét. Az se segítene, ha ebben a pillanatban varázsütésre minden nemzőképes korú magyar nő megtermékenyülne, és legalább három gyereke születne, hiszen ez a többlet csak 20-25 év múlva jelenne meg a munkaerőpiacon.

A valóság az, hogy népesedési katasztrófa vár Magyarországra. Az elmúlt 40 évben több mint egymillió fővel csökkent a népességünk (10,7 millióról 9,59 millióra). A Központi Statisztikai Hivatal kutatói szerint a következő 40 évben pedig még gyorsabb lesz a csökkenés, az optimista forgatókönyvek szerint is 7,5-8 millióan leszünk 2070-ben. Vagyis pár évtized alatt több mint másfél millióval lehetünk kevesebben.

Orbán Viktor szerint az a veszély nem fenyeget, hogy „a vendégmunkások ellakják tőlünk az országot.” Az is kiderült pár hete, Gyurcsány Ferenc betiltatná az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók alkalmazását.

2023 nyarán Hajdúszoboszló mutatta meg kicsiben, milyen őrület vár az egész országra a következő években. A helyiek nem értik, miért érkezett ennyi külföldi vendégmunkás a városba, hiszen korábban azt hallották: egyetlen migráns se teheti be a lábát az országba. A helyiek egymásba hipnotizálják, hogy rabolni, erőszakolni, ölni fognak a külföldiek, de a rendőrséghez eddig egyetlen bejelentés sem érkezett ilyesmiről. Mindez persze erősen következik az elmúlt nyolc év kormányzati kommunikációjából.