Az élelmiszerárstop egy ideig még biztosan marad
2023. április 14. – 08:53
Egyelőre még nem tart ott az infláció, hogy az élelmiszerekre kivetett árstopokat kivezessék, mert „ami eddig történt, az kevés”, mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök ezzel bejelentette, hogy az árstop egy ideig még biztosan marad.
Orbán szerint az jó, hogy van néhány olyan élelmiszer, aminek lecsökkent az ára, a boltosok meg azon versengenek, ki tudja azt a legolcsóbban adni, „de sajnos ennek a spektruma, mezője még szűk”, szóval ez még kevés terméknél van így.
A miniszterelnök mindenesetre abban reménykedik, hogy az infláció csökkenése áprilisban érzékelhetőbb és általánosabb lesz, tehát nem csak egy-egy terméknél, május–június környékén pedig már határozott esésre számít. „Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást.” Márciusban az infláció 25,2 százalék volt (januárban 25,7, februárban 25,4 százalék), erre most Orbán úgy reagált, „biztató a néhány tized százaléknyi csökkenés, de ez sajnos nagyon kevés”.
2022. január 12-én jelentette be a kormány, hogy az élelmiszerek drágulása miatt február elsejétől a 2021. október 15-i áron befagyasztják hat alapvető élelmiszer árát. Ez akkor a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej volt, a listát két nappal később a csirke far-háttal egészítették ki.
A kiskereskedőkre nyomták a problémát
Fontos kitétel volt, hogy nem határoztak meg egy adott maximált árat, hanem minden kiskereskedőnek a saját október 15-i árához kellett visszamennie, ami miatt az árstoppal sem szűntek meg az árkülönbségek. A legalacsonyabb árak értelemszerűen a diszkontoknál voltak, közülük volt olyan, ami még a saját októberi ára alá is lement, hogy magához vonzza a vásárlókat.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi árának korlátozásával viszont nem korlátozták az előállítói és a nagykereskedelmi árakat, ami miatt a boltoknak olcsóbban kellett továbbadniuk ezeket a termékeket, mint amennyiért vették. Ők értelemszerűen nem akarták lenyelni ezt a veszteséget, azt a többi terméken igyekeztek visszahozni, ami miatt viszont minden más drágult meg hirtelen.
Arról, hogy az élelmiszerárstopok összességében növelték vagy csökkentették az inflációt, megoszlanak a vélemények. A kormány szerint azok 2-3 százalékkal mérsékelték a drágulást, míg az MNB, valamint kritikus közgazdászok szerint legalább ugyanannyival növelték azt. Bárhogy is volt, az árstopok bevezetése után kevesebb mint egy évvel, decemberben Magyarországon messze uniós rekord, közel 50 százalék volt az élelmiszer-infláció.
Tavaly novemberben az árstopos termékek listáját kiterjesztették a tojással és a burgonyával is, azok árát a szeptember 30-i szinten fixálták. Ekkor már hónapok óta gyakori volt a boltokban az áruhiány, amit egy rendelettel próbáltak megszüntetni: eszerint idén január közepétől a kiskereskedőknek a korábbinál többet kell raktározni az árstopos termékekből.
Egy ideje lóg a levegőben a megszüntetés
Tavaly év végére egyre elterjedtebb nézet lett, hogy az élelmiszerárstopok nem segítenek eleget, cserébe viszont nagyon nagy kárt okoznak, ami miatt idén év elején a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a Nemzeti Agrárkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is az árstopok kivezetését kérte.
Egy ponton túl fideszes politikusok, köztük Nagy István agrárminiszter is utalgatni kezdtek arra, hogy itt lehet az ideje az árstopok kivezetésének, a hivatalos kommunikáció pedig az lett, hogy majd a drágulás végén megszüntetik a szabályozást. Hogy ez alatt pontosan mit értettek, az viszont nem lett világos.
Az élelmiszerárstopokkal összefüggő másik nagy kérdés az ellátásban részt vevő cégek (kiskereskedők, nagykereskedők, feldolgozók, termelők) profitnövelése volt. Sokan úgy gondolták, hogy tavaly az általános drágulás idején az élelmiszerek ellátási láncában részt vevő cégek közül rengeteg messze a költségei növekedése fölött emelt árat, magyarul elkezdett hirtelen nagyon sokat keresni.
Az ilyen jellegű áremelkedést a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban tartott helyszíni vizsgálatokkal próbálta meg megfékezni, valójában azonban a cégek profitkulcsát nem lehet államilag szabályozni. Az MNB mindenesetre azt írta legutóbbi inflációs jelentésében, hogy a tavaly őszi drágulás egyötödét a cégek profitnövelése okozhatta.