Február elsejétől korlátozzák Magyarországon a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej árát. Ezeknek a termékeknek az árát minden üzletben vissza kell vinni arra a szintre, ahol tavaly október 15-én állt – jelentette be Orbán Viktor szerdán egy Facebookra feltöltött videóban.
A miniszterelnök szerint egész Európában nőnek az árak az energiaárak emelkedése miatt, Magyarországon viszont a kormány védi a családokat, ezért vezetnek be árstopot. A kormány egyébként két nappal azelőtt döntött az árstopról, hogy pénteken megjelennének a decemberi inflációs adatok a KSH-n.
Milyen átlagárak voltak 2021 októberében, mikhez térünk vissza február elsejétől? A KSH adatai szerint
- a sertéscomb kilója 1420 forint,
- a csirkemellfilé (csont és bőr nélkül) kilója 1600 forint,
- a napraforgó-étolaj litere 713 forint,
- a finomliszt kilója 203 forint,
- a kristálycukor kilója 261 forint,
- a 2,8 százalékos tej litere 286 forint volt 2021 októberében.
Több üzletlánctól kértünk reakciót, közülük a Tesco a részletszabályok megjelenéséig nem nyilatkozik, az Auchan pedig azt mondta, kérdéseinkkel keressük meg az Országos Kereskedelmi Szövetséget.
Az elmúlt egy év alatt átlagosan 32,8 százalékkal nőtt az élelmiszerek világpiaci ára, ami évtizedes csúcsot jelent. Az okok összetettek: a koronavírus-járvány, az energiaválság, az időjárási szélsőségek és a klímaváltozás is szerepet játszik ebben. Az élelmiszer-áremelkedés idővel a nemzetgazdasági szintekre is begyűrűzik, Magyarországon 2022-ben még nagyobb áremelkedés várható. A gazdaság poszt-Covid állapotáról ebben a Komplex cikkben írtunk részletesen, a világszinten jelentkező, súlyos élelmiszeripari áremelkedésről pedig itt.
A kormány korábban még azt mondja, hogy „figyelemmel kíséri” azt a Szerbiában már bevezetett intézkedést, amely néhány alapvető élelmiszer árát limitálta. A Telexnek az élelmiszerkereskedelmi szakmából az alapvető élelmiszerek árának befagyasztására korábban azt mondták, ha ársapkát vezet be a kormány, azzal éppen a magyar tulajdonú, kisebb boltokat üzemeltető vállalkozókat hozza nehezebb helyzetbe, hiszen a kisboltokban jellemzően magasabb az ár, mint a nagy diszkontokban. Emellett az üzemanyaggal szemben, az élelmiszerek sokkal kevésbé homogén termékek, rengeteg féle áru van, nehezebb meghatározni, hogy mi az alapvető élelmiszer, és mi nem.
Eközben vannak persze olyan szempontok is, amelyek miatt akár reális is lehet a bevezetés: hiszen jön a választás, és a Fidesz „megvédjük a családok pénztárcáját” üzemmódba kapcsolt. Emellett az élelmiszereknél az energia, a takarmány és a munkabérek emelkedése miatt valóban nagyon erős árnyomás lehet a közeljövőben.
De vajon milyen mértékben fogja vissza az inflációt, ha néhány alapvető élelmiszer ársapkát kap? Nem nagyon, néhány alapvető élelmiszer árkorlátozása Európában nem annyira mérsékli az inflációt, ez a hatás legfeljebb a világ legszegényebb államaiban érdemi.
Az alapvető élelmiszerek árainak befagyasztásáról bővebben itt írtunk.