A GVH tömeges helyszíni vizsgálatokkal próbálja megfékezni az élelmiszerek áremelkedését

Több helyszínen is megjelent a GVH február 8-án, hogy azt vizsgálja, mennyire versenyellenes, vagy mennyire összehangolt az élelmiszerár-emelés, vélhetően elsősorban a tejágazat a vizsgálat tárgya – értesült a Telex. Úgy tudjuk, hogy még a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokkal szemben sem volt általános a fellépés, volt ahol járt a versenyhivatal, máshol nem, így pontosan nem tudható, hogy mi a vizsgálat fókusza.

Két ide kapcsolódó bejelentésre is gondolhatunk ugyanis. Január 18-án a GVH azt közölte, hogy hatósági eljárásban vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort. Azt keresik, hogy közrejátszhat-e versenyjogsértés az élelmiszerárak kiugró, 2022 egészében 44,5 százalékos emelkedésében. Ugyanakkor január 20-án egy fókuszáltabb, a tejtermékekre vonatkozó vizsgálatról is érkezett hír Ilyenkor egy olyan eljárásról van szó, amelyben mindössze 30 nap áll a GVH rendelkezésére,

„Itt nincs idő kérdezgetni, levelezni, ki kell menni és személyesen és gyorsan kell haladni"

– magyarázta egy forrásunk, aki elmesélte, hogy két héttel a bejelentés után tömegesen meg is kezdődtek a kiszállások. A Telex információja alapján tejipari, és élelmiszerkereskedő cégek kerültek a vizsgálat fókuszába, de volt, aki a zöldség-gyümölcs ágazatot is említette nekünk.

Megoszlanak a vélemények

A szakma megosztott. A rendkívül drága élelmiszeráraknál már mindenki piaci zavart érez, ez nem is kérdés, ugyanakkor beszéltünk olyan szakemberrel, aki maga is úgy érzi, hogy „mégiscsak botrány, hogy 44,5 százalék volt az élelmiszer-infláció, eszelős, indokolatlan mértékben emelkedtek az árak.” Ám akadt olyan piaci szereplő is, aki szerint „mindig egyszerűbb másra mutogatni, az ársapkák, az adóemelések miatt természetesen elkerülhetetlen a brutális áremelés az ágazatban, de ezt nem a razziák fogják megoldani.”

Kerestük a GVH-t is, a hivatal változtatás nélkül közölt válaszában írta:

“a Gazdasági Versenyhivatal 2023. január 20-án bejelentett, a tej- és tejtermékeket érintő gyorsított ágazati vizsgálata folyamatban van, így erről a GVH nem közölhet információt. A gyorsított ágazati vizsgálat során a GVH a Versenytörvény felhatalmazása alapján helyszíni kutatást (rajtaütést) tarthat. Felhívom a figyelmét, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat eredményei a vizsgálat lezárultával nyilvánosan megismerhetőek lesznek, ezért kérem, hogy a folyamatban lévő hatósági eljárásra vonatkozó információkat felelősséggel kezelje. Ezen információk közzététele, a sajtóban való egyoldalú megjelentetése, befolyásolhatja a nemzeti versenyhatóság eljárásainak eredményességét, a fogyasztók védelme érdekében tett erőfeszítéseit.”

A GVH információi

Természetesen nem szerettünk volna semmilyen egyoldalú közlést megvalósítani, éppen ezért is kerestük a hivatalt. Mivel azonban a GVH több részletet nem árulhatott el, a hivatal honlapján bolyongtunk.

Szokott versenyjogi podcastokat hallgatni? Nem? Itt pótolhatja. Találtunk ugyanis egy olyan, rendkívül érdekes anyagot, ami kifejezetten arról szól, hogy mi a különbség az ágazati vizsgálatok és a gyorsított ágazati vizsgálatok között. Ebben dr. Berezvai Zombor, a GVH vezető közgazdásza elmondja, hogy 2000 óta végez a GVH ágazati vizsgálatokat, amikor be szeretne avatkozni egy szektorba és mélyebben utánajárna a struktúrának és a kapcsolatoknak. Csakhogy egy ilyen vizsgálat időigényes, 1-1,5 éves.

2021 nyara óta azonban a Covid-járvány segített, ugyanis a pandémia miatt a GVH kapott egy mindössze 30 napos lehetőséget (igaz ez meghosszabbítható), amikor gyorsított eljárásban, bírósági felhatalmazás nélkül is kimehet a cégekhez.

Ez egy fókuszáltabb, nem az egész iparágra kiterjedő, csak néhány kérdésre összpontosító vizsgálat, amikor is az a cél, hogy az áru Magyarországra érkezése után a magyar ellátási láncban a hivatal megismerje az árképzést.

Ennek a része a helyszíni kutatás, a helyszíni interjúzás. Alapvetően a gyors adatgyűjtés azt célozza, hogy megállapítsa, hogy indokolt, vagy nem indokolt az ágazatban az áremelés, vagy az valamilyen versenyellenes magatartás következménye. A vizsgálat vége pedig egy jelentés, amely javaslatokat fogalmaz meg a piac összes szereplője számára, vagyis a fogyasztók, az iparági vállalatok, illetve a jogalkotók felé.

Ez már zajlik

Az, hogy ez a fajta vizsgálat már elindult az élelmiszerkereskedelemben, nem új információ. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország ügyvezetője a 24.hu Della című podcastjában beszélt arról, hogy a GVH ágazati vizsgálata során már meg is kapták a kérdéssort. A már fentebb idézett GVH-s vezető közgazdász ugyanakkor azt is elmesélte, hogy az építőanyagiparban, például a kerámia, a fa és a hőszigetelő építőanyagok körében is vizsgálódott már a hivatal. Berezvai Zombor dicsérte a módszert:

„ha nem szállunk ki a helyszínre, csak írásban kérdezünk, a válaszoló félreértheti a kérdést, ha pedig érdekes a válasza, nem tudunk azonnal visszakérdezni, vagyis praktikusabb a helyszínen kérdezni, mint kérdőíveken.

Ugyanakkor van olyan szakember, aki szerint ez inkább csak „látványpékség”. “Senki nem gondolja komolyan, hogy 30 nap, vagy ha meghosszabbítják, 30+30 nap elég ahhoz, hogy egy ágazatot megismerjenek a GVH munkatársai, a kapcsolatokat feltárják, a lefoglalt iratokat feldolgozzák és abból mélyebb megállapításokat tegyenek”.

Egy kis odafigyelés

Ám, ahogy többen is megemlítették, a vizsgálat jó helyen keresgél, arra alkalmas ez a rendszer, hogy egy kicsit nyomassza, óvatosságra intse az iparági szereplőket. Az európai versenyjog-történelemben is állítólag volt néhány példa, amikor egyes nemzeti hivatalok mandátumot kaptak az infláció mérséklésére.

Önmagában tehát ez nem ördögtől való. Ha a hivatal árkartellt talál, azt fel kell számolnia. Ha ez sikerül, nő a verseny, és vélhetően csökkennek az árak, összességében mérséklődik az infláció. Az is látható, hogy Magyarországon tényleg eszelősen megnyomták a ceruzát az élelmiszerszektorban, tényleg megdöbbentő, hogy Nyugaton már olcsóbb sok élelmiszer, ha ez egy összehangolt akció eredménye, akkor van miért megcsörgetni a kardokat.

Ugyanakkor annak a már idézett kereskedőnek is igaza lehet, aki azt mondja:

“az élelmiszer-kereskedelemben a piac segít kordában tartani az árakat. Ha az állam ársapkákkal, kötelező veszteségtermeléssel, költséges készletezési szabályokkal és kiskereskedelmi adókkal torzítja a piacot, akkor utána komikus, ha másban keresi a hibát.”