Tankolni már Romániából jönnek, bevásárolni még érdemes átmenni Nagyváradra

Az elmúlt években visszatérő hír volt, hogy Magyarországról, a román–magyar határon lévő Biharkeresztesről bevásárlójárat indul – majd leáll, majd újraindul – a nagyváradi Auchanba. Először 2015-ben írtunk arról, hogy újraindul a két település közötti buszjárat, amit korábban nem, de akkortól már támogatott az Auchan, majd 2020-ban és tavaly is hír volt a rendszeres buszközlekedés újraindítása. A buszok mellett sokan autóval indultak a romániai bevásárlókörútra, hiszen nemcsak a boltokban lehetett sok mindent olcsóbban megkapni, de tankolni is érdemesebb volt a határ túloldalán.

Azóta nagyot fordult a világ. A magyar kormány az elmúlt bő fél évben több hatósági árstopot is bevezetett, így a dolgok mostani állása szerint július 1-jéig maximálta az üzemanyagok árait – a 95-ös benzin és a dízel literenkénti árát 480 forintban –, valamint néhány élelmiszerét (kristálycukor, liszt, étolaj, tej, sertéscomb és bizonyos csirkehúsok). Emiatt

a határ menti bevásárlóturizmus mára két irányú lett:

míg bizonyos termékeket még mindig olcsóbb odaát megvenni, tankolni már Romániából járnak át hozzánk, és az árstop alá vont termékek egy részét is érdemesebb itt megvásárolniuk. Ezt nemcsak azok mondják, akik évek óta átjárnak, és figyelemmel kísérik az árak alakulását, hanem személyes tapasztalatunk is ez.

Május közepén ugyanazon a napon kereste fel a Telex munkatársa a debreceni, míg transtelexes kollégánk a nagyváradi Auchant. A korábbi cikkeinkben már visszatérően vizsgált bevásárlókosár árait igyekeztünk összehasonlítani. Bár az eltérő bolthálózat és a két ország nem egyforma árukínálata – például kiszerelésbeli különbségek – miatt kissé más terméklistával tudtunk dolgozni, az adatok így is beszédesek.

Mint látható, összesen huszonegy termék került a bevásárlókosarunkba, amiből tizenkettő a nagyváradi, míg kilenc a debreceni Auchanban volt olcsóbb. A bevásárlókosárban lévő termékek

a nagyváradi áruházban 14 902 forintnak megfelelő összegbe, míg a debreceniben 15 606 forintba kerültek,

érdemi különbség tehát összességében nem volt a két áruház között.

Viszont ha a részleteket nézzük, a romániai árak százalékos eltérését a magyarországi áraktól, akkor már jócskán vannak kiugróan nagy különbségek. Mint látszik, a nagyváradi boltban a húsok és a mirelit termékek voltak kiugróan drágák, valamint a tonhal és a krumpli is sokkal többe került, mint nálunk.

Értelemszerűen azoknak az árucikkeknek a többsége is olcsóbb nálunk, amelyekre itthon árstop vonatkozik – bár van ez alól is kivétel –, miközben főleg a zöldségek, gyümölcsök, továbbá a tojás, a spagetti, vagy például a nálunk csipszadóval sújtott Coca-Cola jóval olcsóbb volt a nagyváradi áruházban.

A tankolásnál már egyértelműbb a helyzet. Nagyvárad környékén a legolcsóbb kutakon – a cikk megírásának napján – 8,12 lejbe került a 95-ös benzin és 8,79 lejbe a dízel literje. Ez 625 forintos benzin- és 677 forintos dízelár azzal a 77 forintos árfolyammal számolva, amivel az Auchan árait is átváltottuk. És egyben azt is jelenti, hogy

a magyarországi kutak árai 25-30 százalékkal alatta vannak a romániai kutakéinak.

Így aztán miközben az árstop életbe léptetése előtt jellemzően nemcsak a közvetlenül a román határ mellett lévő településekről, hanem Debrecenből is sokan átjártak Romániába tankolni és kisebb-nagyobb bevásárlásra, mára a benzinturizmus egyértelműen megfordult, és a bevásárlóturizmus is lendületet vesztett. Bizonyos termékekért még most is átjárnak Romániába a lapunk által megkérdezettek, de most már sokan jönnek át onnan is hozzánk vásárolni.

A Szatmárnémetiből származó Attila azt mondja: korábban több ismerőse tankolt Romániában, mielőtt visszaindultak volna Debrecenbe, most viszont már a Szatmárnémetiben élő ismerősei is átjárnak Magyarországra tankolni. A szintén romániai születésű, Debrecenben tanuló Roland családja Nyírábrány mellé jár át tankolni, elmondása szerint nálunk a benzin minősége is jobb, mint a romániai kutakon.

Persze nem mindegy, hogy miért is megyünk át a határon. Leginkább a tartós élelmiszereket éri meg beszerezni, mondják a rendszeresen átjárók, így a kávét, sört említik, továbbá a zsugorfóliás kólát, ami a legolcsóbb romániai üzletekben olykor akár 500-600 forinttal is kedvezőbb áron megvehető, mint itthon.

A Nagyváradról Debrecenbe átköltözött György és barátnője családlátogatás miatt havonta egyszer jár haza Nagyváradra, olyankor be is vásárolnak ott. Pusztán vásárlásért azonban már szerintük nem érdemes átautózni a benzinköltség és a Romániában fizetendő útdíj miatt. Romániában ugyanis nemcsak az autópályák, hanem a nemzetközi úthálózatba tartozó főutak használatáért is fizetni kell, személyautóra a legolcsóbb, hétnapos úgynevezett rovinetta 3 euróba kerül.

Ráadásul aki átmegy, annak se feltétlenül az Auchanba érdemes mennie. „Romániában az Auchan nem feltétlenül az áraival tűnik ki, inkább a termékek széles kínálata lehet vonzó. Szerintem kifejezetten nagy bevásárlások alkalmával választják az Auchant, amikor nem csak élelmiszert szeretnének vásárolni. Amúgy a Lidl és a Kaufland áruházláncok népszerűbbek, csak azoknak szerényebb a kínálatuk” – fogalmazott Gál László, a Transtelex munkatársa.

Szerinte Romániában „valószínűleg senki sem jár csak azért az Auchanba, hogy Milka csokit vagy Coca-Colát vásároljon ott. Az említett olcsó termékeket általában az Auchan saját márkája alatt forgalmazzák, és elég silány minőségűek.” Persze van ellenpélda is. Az általunk tesztelt nagyváradi üzletben a 2,5 kilós kiszerelésű, kifejezetten krumplipüré készítésére ajánlott burgonyát 15,99 lejért kínálták, miközben akciósan már 6,5 lejért is lehet krumplit kapni. Transtelexes kollégánk azt is megjegyezte: a nagyváradi Auchannak „ahhoz képest szerényebbnek tűnt a kínálata, mint amit például Kolozsváron tapasztaltam, a zöldséges részleg például nagyjából harmada volt a kolozsvárinak”.

A Kauflandot említették debreceni munkatársunknak Györgyék is. Ők még a háború kitörése előtt, februárban voltak utoljára Nagyváradon a Kauflandban, ahol a magyarországi csipszadó miatt mustárt, ketchupot és majonézt vettek nagyobb mennyiségben. Azok ugyanis átszámítva feleannyiba kerültek ott, mint Magyarországon.

„Itthon egy 420 grammos mustár vagy majonéz ára akár 700 forint fölött is lehet, kint 5 lejért vettük ugyanezt a kiszerelést” (ez az általunk használt 77 forintos árfolyamon 385 forintot jelent),

de emellett kólát, étolajat és Erős Pistát is kintről hoztak. Úgy számoltak, hogy összességében is feleannyiért vásároltak, mintha Debrecenben az Aldiba vagy a Pennybe mentek volna.

Az összehasonlításnál fontos megjegyezni azt is, mondta Gál László, hogy a végső fogyasztói árakban jelentkező különbségben szerepe van a két országban eltérő áfakulcsoknak is (a Transtelex gazdasági kiadványa, a Pénzcsinálók korábban már írt erről). Romániában az élelmiszerekre 9 százalékos áfát alkalmaznak, az általános áfakulcs pedig 19 százalék. Nálunk az általános áfakulcs 27 százalék, igaz, bizonyos alapvető élelmiszereket csak 5 százalékos forgalmi adó terhel.

Lapunk az elmúlt hetekben cikksorozatban foglalkozott az elmúlt hónapokban felpörgött inflációval és annak a hazai élelmiszerek áraira gyakorolt hatásával. Cikksorozatunk első részében a Lidl decemberi és májusi árait hasonlítottuk össze, második részében pedig a Spar tavalyi és idei húsvéti akcióit. A harmadik részben a Tesco elmúlt éves árváltozásait néztük meg hónapról hónapra, amiből kiderült, hogy szeptemberben és januárban két hullámban kezdtek el drágulni az élelmiszerek, majd foglalkoztunk azzal is, hogy érdemes-e a magyarországi áremelkedések miatt itthoni helyett ausztriai Lidlben bevásárolni (alapvetően nem).

Korábban megírtuk, hogy a GKI szerint az emberek 22 százalékosnak érzékelik az inflációt, a KSH szerint viszont ebben „pszichológiai tényezők” játszanak közre. Ettől függetlenül azért a nemzeti bank alelnöke is tartós, elhúzódó inflációval számol. Azt, hogy miért szálltak el az árak a koronavírus-járvány után, ebben a cikkünkben elemeztük, arról pedig, hogy milyen élelmiszerválság jöhet az orosz–ukrán háború miatt, itt írtunk bővebben.