Akkora az infláció, hogy megéri Ausztriába járni bevásárolni? Nagyon nem!

Hétről hétre dráguló élelmiszerek, hó végén kihagyott bevásárlások – egyre többen érzik azt, hogy az élelmiszerárak az egekbe szállnak, és nem engedhetik már meg maguknak azokat az ételeket, amiket korábban vettek. A KSH legfrissebb adatai szerint „csak” 9,5 százalék az infláció, de az élelmiszerárak csaknem 16 százalékkal nőttek (míg a téma kutatói legújabban 22 százalékos érzékelt drágulásról beszélnek). Könnyen jön tehát az ötlet, hogy ha Magyarországon minden ilyen drága, akkor jobb lenne külföldre menni bevásárolni.

Régi legenda, hogy a nagy diszkontláncok Magyarországon nemcsak rosszabb minőségű termékeket árulnak, mint Nyugat-Európában, de sok terméküket drágábban is adják itthon, mint kint. Az üggyel a G7 foglalkozott először, ők októberben közel 25 százalékkal találták drágábbnak az ausztriai Lidlt az itthoninál, megjegyezve azért, hogy 29-ből 12 termék mégis olcsóbb volt. Később hasonló vizsgálatot mi is csináltunk, decemberben az olaszországi Lidl árait hasonlítottuk össze az itthonival, és a kinti 30 százalékkal bizonyult drágábbnak a magyarországinál.

Máshol is hasít az infláció

A most elszálló árak kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy az infláció speciálisan magyar, vagy az egész kontinensre kiterjedő jelenség-e. Az orosz–ukrán háború közelsége és a világrekord 27 százalékos áfa miatt logikus gondolat, hogy minket ez a jelenség jobban érinthet, mint a többi országot, mindamellett a maximált árú termékek részben ellensúlyozzák ezeket a hátrányokat. Nézzük tehát meg termékről termékre, mekkora a különbség a magyar és az osztrák Lidl árai között!

Az általunk vizsgált termékek közül hagyományosan mindig a húsok szoktak a legdrágábbak lenni, és ez most sem volt másképp. A többek között a sertéspestis miatt dráguló karajban ha nem is kiugró, de jelentős különbség van a két ország között. Ennél látványosabb viszont a nálunk hatósági áras, Ausztriában viszont szabadon árazott csirkemellfilé, ami az itteni 1649 forinttal szemben kint több mint 4000 forintnak megfelelő euróba kerül.

Az olcsóbb termékeknél szintén elég nagy különbségek vannak, esetenként mindkét irányba. A legtöbb árucikk 10–30 százalékkal drágább kint, de közülük is kiemelkedik a narancs, a mirelit zöldségmix, a Coca-Cola és a 100 százalékos almalé. A két termék, ami jelentősen olcsóbb Ausztriában, az a csokoládéfagylalt és a durumspagetti.

Vásárlói kosár

Az idén berobbanó inflációról szóló cikksorozatunk első részében azt hasonlítottuk össze, hogy a Telex vásárlói kosara mennyit drágult a tavaly december és az idén május közötti öt hónapban. Akkor arra jutottunk, hogy nem egészen 5 hónapon belül közel 20 százalékkal lett drágább a vásárlói kosarunk, ezen pedig nem sokat segített a hatósági árazás.

Most megnéztük, hogy ugyanez a vásárlói kosár mennyibe kerül Ausztriában, és mennyibe itthon. A G7 októberben közel 25 százalékos különbséget mért a diszkontlánc két országban lévő üzletei között, kíváncsiak voltunk, hogy a háború és az infláció után ez milyen irányba változott idén májusra úgy, hogy a hivatalos áprilisi infláció nálunk 9,5, Ausztriában pedig 7,2 százalék volt.

Bár a G7-től enyhén különböző vásárlói kosarat használunk, ráadásul egyes termékek kivonása és bevezetése miatt mi is szoktunk apró változtatásokat végezni az összehasonlítandó termékek listáján, a különbség egyértelműen látszik. A most használt, 22 termékből álló vásárlói kosarunk Magyarországon 17 893 forintra jött ki, ugyanezekért a termékekért Ausztriában 23 452 forintot fizetnénk.

Ez 31 százalékos különbség, ami egyrészt nagyobb az októberben – kicsit különböző kosárral – megállapított 25 százalékos különbségnél, másrészt azt jelenti, hogy továbbra is egyértelmű: általánosságban nem éri meg Ausztriába járni bevásárolni.

Na de mit jelent ez termékenként? Ahogy az a korábbi, olasz Lidllel összehasonlító cikkünkből is kiderült, a különbségek mindkét irányba elég extrémek tudnak lenni, ez pedig most sincs másképp. A nagyobb árkülönbségű áruk között most ott vannak ráadásul a maximált árú termékek is, amiket világoskékkel jeleztünk a következő grafikonon.

A legnagyobb árkülönbséget, 157 százalékkal, a maximált árú csirkemellfilé produkálta, amit száz százalék körüli eredménnyel követett a Coca-Cola, a narancs és az almalé. A hatósági áras termékek közül a búzaliszt 67 százalékkal drágább kint, a napraforgóolaj 50, míg a cukor csak 16 százalékkal.

Az Ausztriában jóval olcsóbb termékek közül is kiemelkedik a csokoládéfagylalt (43 százalék), a paradicsom (43 százalék) a durumspagetti (37 százalék), a WC-papír (23 százalék) és a pálcikás fagylalt (20 százalék). Megkérdeztük a magyarországi Lidlt arról, miért lehetnek a jóval magasabb bérköltségű osztrák üzletekben olcsóbbak ezek a termékek.

A Lidl válasza szerint a fő ok a Magyarországon az élelmiszerek nagy részére vonatkozó 27 százalékos áfa, ami Ausztriában a legtöbb termékre 10 százalék. De itthon ezen felül jelentős még az egészségtelennek besorolt termékekre kivetett úgynevezett „népegészségügyi termékadó”, ami a fagylaltokat például kilónként további 160 forinttal drágítja meg.

Szegény osztrákok? Azért nem

Az osztrák Lidl magasabb árai ellenére természetesen nem lehet okuk panaszra azoknak, akik Ausztriában dolgoznak, vagy onnan kapják a fizetésüket. A legutóbbi, 2020-as adatok szerint a háztartások medián nettó jövedelme Ausztriában évi 26 555 euró volt, szemben a magyarországi 6494 euróval, ami átszámolva forintra és hónapra nagyjából 852 000 forintot jelent a 212 000 magyar értékkel szemben.

A mi mostani vásárlói kosarunk tehát Magyarországon egy medián háztartás teljes havi bevételének 8,46 százalékát emészti fel, szemben Ausztriával, ahol ugyanazoknak a termékeknek a megvásárlása csak a medián háztartási bevétel 2,75 százalékát teszi ki.

Elszálló infláció

Május elején indítottunk cikksorozatot az élelmiszerek drágulásáról, ennek első részében a Lidl decemberi és májusi árait hasonlítottuk össze, második részében pedig a Spar tavalyi és idei húsvéti akcióit. A harmadik részben azután a Tesco elmúlt éves árváltozásait néztük meg hónapról hónapra, amiből kiderült, hogy szeptemberben és januárban két hullámban kezdtek el drágulni az élelmiszerek.

Korábban megírtuk, hogy a GKI szerint az emberek 22 százalékosnak érzékelik az inflációt, a KSH szerint viszont ebben „pszichológiai tényezők” játszanak közre. Ettől függetlenül azért a nemzeti bank alelnöke is tartós, elhúzódó inflációval számol. Azt, hogy miért szálltak el az árak a koronavírus-járvány után, ebben a cikkünkben elemeztük, arról pedig, hogy milyen élelmiszerválság jöhet az orosz–ukrán háború miatt, itt írtunk bővebben.