Jogtalanul szedett be egy csomó áfát az állam a gyógyszergyártóktól, most milliárdokat fizethet vissza egy vesztes per nyomán

2021. október 15. – 04:58

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Sokadik alkalommal bizonyosodik be, hogy a magyar áfatörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ezúttal egy bevett gyógyszerpiaci gyakorlatról derült ki: az állam lehúzza a gyártókat, olyan tétel után is áfát szed be, ami ténylegesen nem is landol a cégek kasszájában.

A magyar államnak és a NAV-nak igen kellemetlen ítéletet hozott nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB). Egy októberben zárult ügy végkifejlete ugyanis az lett, hogy az adóhatóság pert vesztett a Boehringer Ingelheim Pharma gyógyszergyárral szemben, aminek eredményeképpen több mint 350 millió forintot vissza kell fizetnie cégnek.

Ráadásul az ügynek minden bizonnyal önmagán túlmutató következményei lesznek. A gyakorlat ugyanis, amivel a Boehringert „túladóztatták”, az államnak beszállító összes gyógyszergyártót érinti, és más iparágak érintettjei is megpróbálkozhatnak ezek után a befizetett áfájuk egy részének visszakérésével.

A Boehringer kontra NAV ügy onnan indult, hogy a gyógyszertártó cég magyarországi fióktelepe úgynevezett önellenőrzés alapján visszaigényelt az államtól jelentős összegű áfát, mert álláspontja szerint az általa a magyar piacon forgalmazott, tb-támogatott gyógyszerek után ténylegesen kevesebb pénz maradt nála, mint amennyit az állami egészségbiztosító (NEAK) fizetett neki a gyógyszerekért – az áfát viszont a teljes összeg után fizették be az államkasszába.

Árengedmény után adó

Hogyan lehetséges ez? Az állami egészségügyi gyógyszerbeszerzés világa speciális piac, ahol a gyártók úgynevezett támogatásvolumen-szerződéseket kötnek a NEAK-kal. A megállapodás alapján ha bizonyos volument elér a lehívás, akkor a cégeknek visszafizetési kötelezettsége keletkezik. Egy fiktív példával élve: alapesetben 100 Ft/doboz áron veszi át a gyógyszert a biztosító, ám ha a megrendelés eléri az ezer darabot, akkor a szerződés értelmében a gyártónak vissza kell adnia dobozonként 20 forintot (a valóságban természetesen mind árban, mind volumenben nagyobb számokról beszélünk). Ebben a példában tehát a gyógyszergyárnál végső soron lecsapódó bevétel 80 Ft/doboz, az áfát viszont korábban, még a 100 forintos ár alapján fizette.

Az Európai Unió áfairányelve egyértelműen fogalmaz, mi a szabály ilyen esetekben: áfát csak a tényleges vételár után szabad beszedni.

A Boehringer tehát alappal gondolhatta, hogy az uniós jog szerint visszajárna neki az utólagos „árengedmény” (a példánkban 20 forinttal szereplő összeg) után befizetett áfa, perre is ment a NAV-val.

A többi cég is beállhat a sorba

A német gyógyszergyártó ezt a harcot egyébként korábban már megvívta a saját adóhatóságával szemben, és mivel hasonló kérdésben az EUB 2017-ben már a javára ítélt, nem meglepő, hogy a magyar ügyben is felvette kesztyűt, és végül nem kellett csalódnia – értékelte az ítéletet az RSM Hungary adótanácsadó a Telexnek. A mostani ügy először a magyar bíróságon futott, de aztán átkerült az EUB-ra, ahol végül október 6-án meg is született az ítélet. A bíróság a gyógyszergyártóval értett egyet, és az adósemlegesség elvére hivatkozva kimondta, hogy „az adóhatóság által beszedett összeg nem lehet magasabb, mint amelyet a végső fogyasztó megfizetett, azaz a tagállamok kötelesek az adóalap csökkentésre minden olyan esetben, amikor az adóalany az ügylet teljesítését követően az ellenértéket részben vagy egészben nem kapja meg”.

Így a gyógyszergyártónak vissza kell kapnia a perrel érintett időszakra az árengedmény után befizetett áfát. Nem kis összegről van szó, a 2013. október és 2017. december közötti időszakra 354 millió forintot fog visszatéríteni az adóhatóság a cégnek.

De az ítéletből közvetetett módon következő visszatérítési kötelezettség ezt messze felülmúlhatja, ugyanis az adózás rendjéről szóló törvény tartalmaz egy passzust, amely alapján ha az EU bírósága a közösségi joggal ellentétesnek minősít egy szabályt, az érintettek 180 napon belül visszakérhetik a nekik járó összeget. Ebben az esetben az érintetti körbe a nagy, államnak beszállító gyógyszercégek biztosan beletartoznak. Jogi értelemben nem teljesen tiszta, hogy túlnyúlhat-e esetleg a gyógyszeriparon ez a lehetőség, hiszen ehhez hasonló gyakorlatok nem kizárólag ebben a szektorban léteznek. „Az üzleti életet áthatják az utólag adott árengedmények, és eddig ennek csak az uniós áfairányelvhez képest szűkebb szegmense volt, ami alapján vissza lehetett igényelni az áfát” – mondta a Telexnek Bodrogi-Szabó Tímea, a Baker&Mckenzie nemzetközi jogászcég munkatársa.

Az RSM Hungary adószakértője szerint a konkrét ügyben született döntés alapvetően a gyógyszeriparban működő olyan vállalkozásokat érinti, amelyek a NEAK-kal támogatásvolumen-szerződéseket kötöttek, vagy a támogatásvolumen-szerződésekben foglaltakhoz hasonló egyéb befizetések teljesítésére kötelezettek jogszabály vagy akár civiljogi megállapodás alapján. Ezen cégek viszont várhatóan – a behajthatatlan követelések esetében visszajáró áfa és kamatok miatt indított eljárásokhoz hasonlóan – tömegesen kérelmezik majd az utólagos áfa-visszatérítést a következő fél évben. A végösszeg így minden bizonnyal milliárdos nagyságrendű lesz.

Át kéne végre írni

A Baker&Mckenzie álláspontja szerint azt a látszólag egyszerű problémát – az áfa a ténylegesen beszedett vételár után fizetendő – a magyar áfatörvény évtizedek óta nem tudja megfelelően kezelni, amint ezt az ezzel kapcsolatban született, Magyarországot elmarasztalással végződő EUB-ügyek sorozata is jól mutatja. Az elmúlt pár évben több alkalommal születtek olyan, a mostanihoz hasonló ítéletek, amelyek a hazai törvény árengedményre vonatkozó szabályainak EU jogba ütközését mondták ki; mindegyik esetben az volt a kérdés, hogy megfelel-e az EU-s áfaszabályoknak az, hogy a magyar áfatörvény csak igen szigorú feltételek teljesülése esetén engedi csökkenteni a fizetendő áfát azokban az esetekben, amikor az eladó engedményt ad a termék, szolgáltatás árából (vagy más módon ténylegesen kevesebb pénzt kap a vevőtől, például mert a vevő csődbe ment).

A cég szerint mivel az EUB egyértelműen kimondta, hogy semmilyen feltételhez nem lehet kötni az utólagos árengedmények esetén az áfa visszaigénylését, Magyarországnak valójában teljesen újra kellene írnia a törvény árengedményekre vonatkozó részét.

A változtatás szükségességét jól mutatja, hogy amit az áfatörvény jelenleg hosszú paragrafusokon, lényegében több oldalon keresztül szabályoz, azt a jogszabály alapját adó irányelv 90. cikke egyetlen mondatban meg tudta fogalmazni: „Elállás, a teljesítés meghiúsulása, teljes vagy részleges nemfizetés, illetve az értékesítés bekövetkezte utáni árengedmény esetén az adóalapot a tagállamok által meghatározott feltételek szerint megfelelő mértékben csökkenteni kell.”

Ezt az egy mondatot kellene átültetni törvénybe a mostani bonyolult szabályrendszer helyett a Baker&Mckenzie szerint. Az RSM pedig a Telexnek úgy értékelt: az EUB döntése üdvözlendő, mivel az áfadirektíva legfontosabb alapelvéből, az adósemlegesség elvéből kiindulva, tartalmi alapon áttöri a magyar adóellenőrzési gyakorlatra jellemző rendkívül merev és formális megközelítést. Várakozásuk szerint azonban ettől még továbbra sem lesz egyszerű dolguk az érintetteknek. „Hosszú és küzdelmes munka vár mindazokra a társaságokra, amelyek az adóalap utólagos csökkentésére vállalkoznak úgy, hogy az áfaalap csökkentésére előírt szigorú és formális feltételeket nem teljesítik maradéktalanul” – közölték.

Érdeklődtünk a Pénzügyminisztériumnál, mi a magyar kormány reakciója az elmarasztaló ítéletre, terveznek-e faragni az áfatörvényen, hogy összhangba kerüljön az EU-joggal, de nem kaptunk választ.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom