Európai Unió Bírósága
RSS
Az Európai Unió Bírósága kedden hozott ítéletet arról, hogy megsértette az uniós jogot Polt Péter és a Kúria eljárása.
Az uniós jog elsőbbsége alapján figyelmen kívül kell hagyni minden olyan nemzeti bírósági gyakorlatot, amely sérti az EU-s bírósághoz fordulás lehetőségét, mondta ki keddi ítéletében a luxembourgi testület.
Az igazságügyi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elképesztőnek nevezte az Európai Unió Bíróságának ítéletét, miszerint Magyarország megsértette az uniós jogot.
A bíróság szerint a menekülteket segítő szervezeteket nem kriminalizálhatja a magyar kormány a törvénnyel.
Több ponton is rendezetlen a magyar menekültügyi eljárás, ezért az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását kérte a bíróságtól. Két új kötelezettségszegési eljárás is indult, egy harmadik pedig új szakaszba lépett pénteken.
Szijjártó arról is beszélt, hogy szerinte elfogadhatatlan módon zsarolják a magyarokat és a lengyeleket.
Ezt egy nappal azután mondta, hogy az EU legfelsőbb bírósága napi egymillió euró megfizetésére kötelezte Varsót, amiért nem függesztette fel a fegyelmi kamara működését.
A lengyel kormány nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.
Több hónapba is telhet, mire dönt a bíróság, addig az Európai Bizottság információkat és kérdéseket küld Magyarországnak és Lengyelországnak.
Magyarország és Lengyelország azzal a feltétellel fogadta el a költségvetést, hogy bíróság elé vihetik a jogállamisági mechanizmust.
Az Európai Unió Bírósága a NAV ellen ítélt egy olyan ügyben, ami az összes nagy, a NEAK-nak beszállító gyógyszercéget érinti. A magyar áfatörvényt át kéne írni, nincs összhangban az EU-joggal.
Hónapokig tarthat az eljárás, de ha elutasítja az EU Bírósága a két kormány keresetét, már a jövő év elején beindíthatják a jogállamisági mechanizmust.
Az Unió történetében először perelte be környezetvédelmi ügyben az egyik tagállam a másikat. A lengyelek nem fogadták el az Európai Bíróság döntését, pedig ha a cseheken múlt volna, tízszer ennyit fizethetnének.
Ez az utolsó lépés azelőtt, hogy az EU bíróságára vinnék az ügyet.
A testület szerint jogosan hagyták figyelmen kívül a tartózkodások számát a Sargentini-jelentés szavazásakor, így érvényes volt a kétharmados többség.
A legfőbb ügyész és a magyar legfelsőbb bírósági fórum is az uniós joggal szemben járt el egy bíróval kapcsolatban, aki az Európai Unió Bíróságától kért jogi állásfoglalást egy büntetőügyben – mondta ki az uniós bíróság főtanácsnoka. Az uniós ítéletnek még a jogállamisági mechanizmus esetleges megindításában is szerepe lehet.
A brüsszeli képviselők több mint háromnegyede szavazott Cseh Katalinék javaslata mellett.
Állásfoglalásban üzenné meg az EP az Európai Bizottságnak: ha nem büntetik a jogsértéseket, az uniós bírósághoz fordulnak. A szélsőbaltól a Néppártig mindenki támogatja a javaslatot – egyedül a jobboldal széle áll ki a magyar és a lengyel kormány mellett.
Az Európai Parlament képviselői szerint már rég alkalmazni kellene: „Amíg a mechanizmus nem él, addig a fideszesek sorra nyerik az uniós forrásokat” – mondja Cseh Katalin.
Az igazságügyi miniszter továbbra is szoros kapcsolatban áll Trócsányi László kollégáival, Csehi Zoltán jelölésének politikai mozgatórugói is lehettek. Pedig az uniós bírók nem tarthatnak kapcsolatot a tagállamok kormányával.
Kampány és háttéralkuk sora kövezi majd ki az új uniós jogállamisági mechanizmus útját, egy azonban biztos: Orbán Viktor nem dőlhet hátra, éppen ezért újraszervezi uniós csapatát is. Noha a jogállamisági mechanizmus évekig húzódó procedúra lehet, a magyar ügy biztosan napirenden marad idén: a menetrend még bírósági eljárással is feszes, a tét pedig már 2021-ben is legalább 11 milliárd euró.
A módosított szabályozás nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Az indítványa szerint a tartózkódó szavazatokat nem kellett figyelembe venni a Sargentini-jelentés elfogadásánál a kétharmados többséghez.
Nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem törvényes kötelezettsége is, hogy éljen ezzel a jogával, ha úgy látja, hogy a magyarok érdekei sérülnének egy uniós döntéshozatal során – jelentette ki a kormányfő a Magyarországra érkezett lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel folytatatott tárgyalását követően. A lengyel és a magyar kormány nem enged.
A magyar nemzeti felsőoktatási törvény 2017-es módosítása az uniós joggal összeegyeztethetetlen, ezért ezeket a rendelkezéseket meg kell semmisíteni.