Döntött az Európai Unió Bírósága: ellentétes az uniós joggal a szén-dioxid-kvóta-adó

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletében megállapította, hogy a Magyarország által kivetett szén-dioxid-kvóta-adó ellentétes az uniós joggal.

„A kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló irányelv fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, biztosítva egyúttal a gazdasági fejlődésnek és a munkalehetőségeknek, valamint a belső piac egységességének és a versenyfeltételeknek a megőrzését” – olvasható az EUB közleményében. Mint írták, a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztásának az a célja, hogy elkerüljék az uniós iparágak versenyképességének csökkenését és a kibocsátásáthelyezést.

A 2023-as adórendelet arról szólt, hogy a nagy szennyezők hiába kapnak elvileg pénzt a zöld átállásra ingyenes kvóták formájában, ezt a támogatást a magyar kormány egy adóval gyakorlatilag elvonta.

Az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading System – ETS) úgy képzelte el ennek a célnak az elérését, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű szennyezésre feljogosító kvótát kapnak. Ha pedig e felett szennyeznének, azt aukción vásárolt kvótákkal kell fedezniük. A megkapható kvóták száma fokozatosan csökken, hogy a cégek érdekeltek legyenek a zöld átállásban.

Bige László cége, a Nitrogénművek a magyar bíróságok előtt vitatja szén-dioxid-kvóta-adó uniós joggal való összeegyeztethetőségét. Az ügyben eljáró Veszprémi Törvényszék azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy ellentétes-e az adó az irányelvvel. Az már tavaly kiderült, hogy az EUB horvát főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint a magyar szén-dioxid-kvóta-adó ütközik az uniós joggal, mostanra viszont ítélet született az ügyben.

Az Európai Unió Bírósága szerint „az ilyen adó ellentétes az irányelvvel, amennyiben az semlegesíti a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának kompenzációs hatását, és ellentétes a versenyképesség megőrzésére és a kibocsátásáthelyezés elkerülésére irányuló célokkal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata”.

A bíróság szerint az ETS megfelelő működésének biztosítása érdekében a magyar intézkedés nem foghatja vissza olyan mértékben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló ösztönző erőt, hogy azt teljes mértékben megszünteti. Mint írták, a térítésmentes kibocsátási egységekre kivetett adó a fizetendő adó összegének erejéig felszámolja a piaci szereplők arra való ösztönzését, hogy befektessenek a kibocsátásaik csökkentésére irányuló intézkedésekbe. „Egy ilyen adó a kibocsátási egységek gazdasági értékének jelentős részét is kioltja, és kiüresíti az ezen egységek kereskedelmi rendszerének alapjául szolgáló ösztönző mechanizmusokat” – tették hozzá.

Ahogy a G7 is írta, a kormány 2023-ban az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Ez több iparág (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette itthon, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt két évben.