Fact-check: Tényleg itt a nagy beismerés a védőoltások mellékhatásairól?

Amióta vannak védőoltások a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, azóta van, aki kampányol ellenük. Ilyen például a Mi Hazánk Mozgalom, aminek a képviselői időnként azt állítják, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) diktatórikus világkormányt épít ki, vagy azt, hogy az oltás hatására megugrott a gyerekek halálozása, vagy azt, hogy a vakcina amúgy is sokkal veszélyesebb rájuk nézve, mint maga a Covid. Ezeknek a dolgoknak elég kis átfedésük van a valósággal.

Dúró Dóra azonban nem pihen: most a Magyar Jelen cikkére hivatkozva írja a Facebookon, hogy maradandó károsodást okoz a Covid-oltás, és kártérítést követel a magyar oltáskárosultaknak. A cikk arról szól, hogy Németországban az állam kártérítést fizet azoknak, akik maradandó egészségkárosodást szenvedtek a Covid elleni védőoltás hatására. A cikk azonban úgy keretezi az esetet, mintha valami óriási leleplezésről lenne szó, a gyógyszerlobbi lebukott volna, mert kiderült, hogy méreg a védőoltás. Már a cím is ezt sugallja:

„Itt a beismerés: maradandó károsodást okozott a Covid-oltás”.

Ez alapján úgy tűnhet, mintha eddig az lett volna a konszenzus, hogy a védőoltásoknak nincs mellékhatásuk. Pedig ez nincs így, ahogy azt az AstraZeneca oltóanyagának példáján is láthattuk: Ausztriában az oltás után nem sokkal meghalt egy beteg, amit azonnal bejelentettek és kivizsgáltak. Ebből kiderült, hogy valóban lehet összefüggés az AstraZeneca-vakcina és az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződéses esetek (TTS) között, és ezt mellékhatásként is fel kell tüntetni az oltóanyagnál.

Régóta kérdés, hogy milyen vélt vagy valós mellékhatásai vannak az oltásoknak, de az a statisztikákkal alátámasztott tudományos álláspont, hogy a vakcina haszna továbbra is messze meghaladja az azzal járó kockázatot.

A számok makacs dolgok

A Mi Hazánk online szócsöve, a Magyar Jelen az Economx cikkét szemlézi, csak kihagyott egy fontos részletet. Az a cikk arról szól, hogy Németországban 11 827-en jelentették, hogy szerintük maradandó mellékhatása volt náluk a védőoltásnak. A hatóság eddig a jelentések nagyjából felét dolgozta fel, és szinte mindet el is utasította; eddig 467 esetben mondták azt, hogy igen, valószínűleg volt összefüggés az egészségromlás és az oltás között.

Mi számít vakcinakárnak? A német jogszabályok szerint „az oltási reakció szokásos mértékét meghaladó egészségkárosodás egészségügyi és gazdasági következményeiről” van szó. A jelenségnek legalább hat hónapon át kell fennállnia, és valószínű összefüggésre van szükség az oltás és a tünetek között. Ez egyébként nem csak a koronavírus elleni védőoltásra igaz, minden más vakcinánál is lehet ilyen probléma miatt kártérítésért folyamodni Németországban.

A cikk eredeti forrása egyébként nem a Spiegel, amit a Magyar Jelen ír, hanem a Neue Osnabrücker Zeitung, ami közérdekű adatigényléssel kérte ki a tartományoktól az adatokat. Ezt az Economx említi, de a Magyar Jelen nem, és mivel a cím is szinte majdnem szó szerint ugyanaz, mint amit a másik magyar lap adott, ez azt a látszatot kelti, hogy a német cikkeket már nem olvasták el a részletekért – de ezt persze lehetetlen kívülről biztosra venni.

A Magyar Jelen azt is kihagyja a cikkből, hogy ez a 467 eset hány beoltottból is került ki. A német egészségügyi minisztérium szerint eddig 64,9 millió német kapott legalább egy oltást, és a Robert Koch Intézet heti Covid–19-adatközlése szerint már összesen 196,6 millió védőoltást adtak be az országban. Ez utóbbinak a 467 oltáskárosult a 0,000237‬ százalékát jelenti. Ha a 64,9 millió beoltottat nézzük, akkor is mindössze 0,00072 százalékról beszélhetünk. Ez nagyjából azt jelenti, hogy átlagosan 138 888 beoltottból egy szenvedett egészségkárosodást a vakcina miatt.

Csak összehasonlításként: a népszerű Coldrex tabletta – mint minden paracetamolt tartalmazó szer – a betegtájékoztatója szerint nagyon ritkán, azaz 10 ezerből legfeljebb egy betegnél okozhat súlyos mellékhatásokat. Az aszpirin, amit már vagy 120 éve boldog-boldogtalan szed a világon, és jelenleg évi 40 ezer tonnát fogyaszt belőle az emberiség, szintén nagyon ritkán, de okozhat súlyos vérzést, fekélyt vagy koponyaűri vérzést.

Mindez a Magyar Jelen cikkéből hiányzik, pusztán a 11 827 bejelentést és a 467 elfogadott panaszt említik meg. Fontos azonban olyan szempontból is kontextusba helyezni ezeket a számokat, hogy a Covidhoz képest mennyire lehet veszélyes a védőoltás, amiről a hatóságok eddig sem azt állították, hogy teljesen kockázatmentes, hanem azt, hogy jóval alacsonyabb a kockázata, mint a megbetegedésnek. A Worldometer adatai szerint az eddigi 702 529 440 Covid-fertőzött közül 6 974 972-en haltak meg világszerte, ami a fertőzöttek nagyjából 1 százaléka.

A Neue Osnabrücker Zeitung szerint két akadálya van annak, hogy ezeket a bejelentéseket a hatóságok gyorsan fel tudják dolgozni. Egyrészt túl kevés szakember van a munkaügyi minisztériumnál, aki ezen tudna dolgozni, és ezt rövid távon nem is nagyon lehet orvosolni. A másik probléma az, hogy még egyáltalán nem egyértelmű, hogy egyéni szinten milyen hatásaik lehetnek a Covid–19 elleni oltásoknak.

Rusvai Miklós virológus az Economxnak azt mondta, hogy még szükség van néhány évre ahhoz, hogy statisztikai alapon ki lehessen szűrni az összefüggéseket.

„De vajon ha két és fél éve kaptam oltást, és most kezdett el zúgni a fülem, vagy most lettem cukorbeteg, akkor mondhatom-e, hogy az a Covid elleni oltás következménye?”

– vetette fel Rusvai. Szerinte egyébként erre kapásból nemet lehet mondani, de fontos, hogy az emberek jelentsék a háziorvosuknál, ha úgy gondolják, hogy valamilyen mellékhatást tapasztalnak az oltás után. A magyar kormány azonban a járvány kezdete óta nagyon szűkmarkú az adatokkal, szinte lehetetlen bármit is kideríteni a Covid-fertőzésekkel kapcsolatban. Arról korábban már írtunk, hogy mellékhatások esetén kié a felelősség.

A Covid elleni vakcinákkal kapcsolatban az az aggodalom is rendszeresen felmerül, hogy egyre több miattuk a rákos megbetegedés vagy éppen a szívroham és más hirtelen, rejtélyes halálesetek. Ebben a cikkben mutattuk be, hogy honnan lehet tudni, hogy mindez nem igaz, és milyen statisztikai torzítások keltik az ilyen aggodalmakat.

A bejegyzésekről küldtünk kérdéseket Dúró Dórának és a Mi Hazánk Mozgalomnak. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.