Nem vagyok függő, én nem a kocsmában iszom

Legfontosabb

2022. november 11. – 20:02

Nem vagyok függő, én nem a kocsmában iszom
Illusztráció: Török Virág / Telex

Másolás

Vágólapra másolva
  • A magasan funkcionáló alkoholisták azzal hárítják a problémát, hogy a sok stressz miatt megérdemelnek egy kis lazítást, nem tekintik függőnek magukat.
  • Előbb-utóbb náluk is jelentkeznek a fizikai tünetek, még ha lassabb is a lecsúszás. A munkahely elvesztése lehet az a pont, amikor belátják, hogy le kell állniuk az ivással.
  • Magyarországon is van arra példa, hogy a munkáltató fizeti a dolgozó józanodását, ami akár többmilliós költség is lehet.

Péter 34 éves volt, amikor először keresett rá, hogy mit is jelent az alkoholizmus. „Pedig akkor már vastagon benne voltam. Először tagadtam a dolgot, hiszen fiatal voltam, volt munkám és családom, az alkoholisták pedig nem ilyenek.” Egy multinál dolgozott jogi területen, megbecsült munkaerőnek számított. Talán ezért sem tették szóvá neki, hogy valami nincs rendben vele, amikor már munka közben is ivott. Lehet, hogy ha kirúgják, akkor előbb jön el nála a józanság. Az alkohol mindig is jelen volt az életében, de úgy igazán hat éve kezdett problémássá válni nála az ivás.

A családi nyaralást is azzal kezdte, hogy bedobott 3-4 pálinkát és sört, hogy kieressze a gőzt.

Hiába jelezte a felesége, hogy ez már sok, ő nem értette, mi ezzel a gond. Így ment még egy ideig, de a függőség utolsó másfél éve már számára is gyötrelmes volt. Elvonási tünetei voltak, ha nem ivott, alkohol nélkül nem tudott összeszedetten gondolkodni, beszélni. Az volt a fordulópont, amikor elkezdett eljárni az Anonim Alkoholisták (AA) gyűléseire. Ott ismerte fel, hogy nincs egyedül a problémával, és hogy képes változtatni. Ennek lassan két éve, azóta munkahelyet váltott, ráadásul sikerült megmentenie a házasságát is, és új hobbit talált.

Hasonló utat járt be Gergő, aki egy multinál volt értékesítési igazgató. Jól keresett, látszólag mindene megvolt. Néhány éve mégis egyre többet és gyakrabban kezdett el inni, ami egy ponton már a családjának is feltűnt. Nem a kocsmában ivott, hanem a kocsiban az otthona előtt vagy a fészerben. Soha nem ment be részegen dolgozni, de visszanézve úgy gondolja, hogy csak idő kérdése lett volna.

Hiába volt sikeres a munkájában, otthon mégis azt élte meg, hogy ez mind nem elég. Nem kapta meg a vágyott elismerést, ezért menekült az ivásba. Akkoriban úgy gondolta, hogy nincs más megoldás a problémáira, csak az alkohol, hiszen a szüleitől is ezt látta. Neki is az AA-gyűlések segítettek, ezek teljesen átformálták a függő gondolkodását. Több mint öt éve nem ivott egy korty alkoholt sem, és bár a házasságának vége lett, a gyerekeivel sokkal jobb lett a kapcsolata, végre minőségi időt tudnak együtt tölteni.

Érthető, hogy isznak, hiszen stresszes a munkájuk

Az alkoholizmust még mindig nagyon erős stigma övezi Magyarországon, holott tömegeket érint a probléma, és akkor még nem beszéltünk a hozzátartozókról, akik ugyanúgy szenvednek a családtagjuk függőségétől. Ez összefügghet azzal, hogy általában mindenki a szegénységgel és a lecsúszással köti össze az alkoholizmust. E szerint azok az alkoholisták, akik a sarki kiskocsmában támasztják a pultot; akik még munka előtt leküldenek egy felest; akik az utcán kéregetnek, hogy legyen pénzük borra – csak hogy a leggyakoribb sztereotípiákat említsük. Ahogy Gergő és Péter története mutatja, ez a kép teljesen hamis: iskolázott, rendezett családi hátterű, sikeres, magas beosztásban dolgozó embereknek is lehetnek súlyos problémáik az alkohollal. Rájuk mondják, hogy magasan funkcionáló alkoholista. De mit is jelent ez a kifejezés?

Lovizer Dániel maga is felépülő függő, évek óta addiktológiai konzultánsként dolgozik a szüleivel közösen alapított családi felépülési központban. Mint elmondta, maga a kifejezés nem egy szakmai terminus technicus, de az igaz, hogy az elmúlt években felkapott lett. Caroline Knapp Pia című könyvéből (eredeti címe Drinking: A Love Story) származik, amiben az amerikai író-újságíró az alkoholizmussal folytatott több évtizedes küzdelmét mutatja be.

Kiemelkedő kognitív képesség, jó családi háttér, kimagasló iskolai végzettség, jól fizető, kiváló presztízsű munka – ezek jellemzik a magasan funkcionáló alkoholbetegeket, sorolta a szakember.

Öt év alatt több mint kétszázan fordultak meg a felépülési központjukban, és a kliensek fele-harmada ebből a körből került ki.

A kifejezés arra is utal, hogy a magasan funkcionáló alkoholisták esetében nem annyira látványos a lecsúszás, hiszen eljárnak dolgozni, gyereket nevelnek stb. Emiatt náluk sokkal rejtettebb a probléma, társadalmi státuszukból adódóan a környezetük is jobban elfogadja az függőségüket. Azzal mentegetik őket, hogy a nagy munkahelyi nyomás és stressz mellett érthető, hogy isznak. Jobb egészségügyi ellátáshoz is jutnak, emiatt fizikai tünetek is később jelentkeznek náluk, kisebb eséllyel és jóval később halnak bele az alkoholizmusba. Kapcsolataiknak, pozíciójuknak köszönhetően pedig könnyebben ússzák meg, ha bajba kerülnek, mondjuk, például ittas vezetésen kapják őket.

Nem a kocsmában isznak, hanem otthon

Bajzáth Sándor szintén felépülő függő, addiktológiai konzultánsként dolgozik. A klienseinek többségére ráillik a magasan funkcionáló alkoholista leírása. Ügyvédek, cégvezetők, vállalkozók is rendszeresen fordulnak hozzá segítségért, Péter és Gergő is őt keresték meg először. Olyanok, akiknek első ránézésre rendezett életük volt, családjuk, és jól fizető munkájuk. Tapasztalata szerint a magasan funkcionáló alkoholisták sokáig nem látják be, hogy gondjuk van az ivással. Azzal hárítanak, hogy ők nem olyanok, mint akik a kocsmában támasztják a pultot.

Függőségtematikájú sorozat a Telexen

Ez a cikk a függőségek témáját feldolgozó sorozatunk harmadik része. Korábbi cikkeinket a témában itt tudja elolvasni:

Nem is úgy kell elképzelni a függőségüket, hogy részegen mennek be dolgozni. Inkább az a jellemző, hogy otthon isznak, „otthon kezdik meg a stresszoldást”. A Covid és a home office csak felerősíthette ezt, mivel sok függő számára megtartó erő volt a munkahelyükre való bejárás, hiszen addig sem ittak. Gyakran használnak valamilyen drogot az alkohol mellé, jellemzően kokaint, hogy kijózanodjanak a lerészegedés után.

Bajzáth Sándor azt látta a klienseinél, hogy általában a család jelzi először, hogy baj van, ők szenvednek leginkább. Tőlük veszi el az időt és az energiát a hozzátartozójuk függősége, nem tudnak úgy jelen lenni a család életében, ahogyan kellene, mert az iváshoz képest minden másodlagossá válik. Ha a munkahelyükön érzékelik is az alkoholproblémát, sokáig elnézik nekik. Például azért, mert fontos pozíciót töltenek be, szükség van a munkájukra, viszont emiatt akár évekig is tarthat a lecsúszás.

Ez az állapot azonban nem maradhat így a végtelenségig. Egyre többet kell hazudozniuk, titkolózniuk, megjelennek a függőség fizikai tünetei is, rosszullétek, alvászavar formájában. Előbb-utóbb a munka rovására megy az ivás, és választás elé állítják őket: leállnak az alkohollal, vagy elveszítik a munkájukat. Sokszor ez az a pont, amikor belátják, hogy valamit kezdeniük kell a dologgal, mert tarthatatlanná vált a helyzet. Tehát a kényszer akár hasznos is lehet, ha maga a függő nem elég motivált ahhoz, hogy leálljon. Lovizer Dániel tapasztalata szerint sokszor az első súlyosabb megbetegedés lesz a fordulópont, amikor a függő belátja, hogy baj van, és változtatnia kell.

Van értelme a címkézésnek, annak, hogy így különböztetjük meg az alkoholbetegeket? Lovizer Dániel szerint mindez árthat is, mert megerősíti a függő egóját. Azt sugallhatja számára, hogy különleges ellátás jár neki. Emiatt lehet, hogy nem jár önsegítő csoportokba, pedig Gergőnek és Péternek is elsősorban az AA segített.

Ugyanazok az okok vezethetnek az alkoholizmus kialakuláshoz, mint bárki másnál: gyerekkori traumák, rossz szülői minta, erős megfelelési és teljesítménykényszer, kötődési problémák.

Gergő és Péter is nagyon hasonló okokról számolt be, amikor erről kérdeztük őket. „Azt éreztem, hogy nem kellek senkinek, nem fogok boldogulni az életben. Rettegtem, hogy elveszítem a munkámat, és nem találok másikat. Ettől az érzéstől menekültem” – mondta Gergő.

Ugyanakkor azt is üzeni ez a kifejezés, hogy az alkoholizmus népbetegség, minden társadalmi réteget érint, nem csupán a szegényeket. Lovizer Dániel szerint a magasan funkcionáló alkoholisták azok, akik példát mutathatnak a környezetüknek, hatásukra más függők is elindulhatnak a felépülésben. Egyik volt kliensük négy éve józan, jól menő vállalkozást visz egy vidéki városban, sokan ismerik helyben. Több megkeresést kaptak már rajta keresztül, egyszerűen híre ment, ő hogyan tudott változtatni.

Amikor a cég fizeti a függő józanodását

Sok szó esett a munkahely szerepéről, illetve a megfelelési és teljesítménykényszerről, ami gyakran a függőség kialakulásának egyik oka. Lovizer Dániel és Bajzáth Sándor is egyre gyakrabban találkozik azzal, hogy a munkáltató aktívan részt vesz az alkoholproblémával küszködő dolgozó felépülésében, akár azzal is, hogy finanszírozza a terápiát. Ilyenkor az adott cég HR-ese keresi meg őket. Nyugaton ez egyáltalán nem új dolog, és arra is van példa, hogy a munkáltató kötelezi a dolgozót a terápiára.

Jellemzően a jól menő multik tehetik ezt meg, Lovizerék felépülési központjában jelenleg 2,1 millió forintba kerül a 28 napos felépülési program, ami tartalmazza a bentlakásos ellátás költségeit (szállás, étkezés), a rendszeres utógondozást, és a hozzátartozóknak szóló pszichoedukációs előadásokat. Más magánintézményeknél még ennél is drágább lehet az ellátás. Rendszeresen vannak olyan klienseik, akik külföldön dolgoznak, de hozzájuk mennek terápiára, és annak költségeit a munkáltatójuk fizeti. Az is gyakori, hogy a munkáltató fizetett szabadságra küldi a dolgozót, aki saját zsebből állja a terápiát, mert telik rá a fizetéséből.

Bajzáth Sándor azt mondta, van egy Magyarországon működő cég, amelynél az egészségbiztosítási csomag része, hogy mehetnek hozzá terápiára. Szerinte a cégek részéről ez egyfajta befektetés, mert még mindig olcsóbb, mint új embert felvenni a nagy tudású, tapasztalt dolgozó helyére. Volt egy kliense, aki a főnökével együtt jött el hozzá az első beszélgetésre. Ez néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, ami szerinte szemléletváltást is jelez. Egyre többen vannak, akik betegségnek, és nem akaratgyengeségnek tekintik a függőséget, mondta a szakember. „Terjed, hogy mi az a felépülés. Hogy nem az a megoldás, hogy beveszem a gyógyszert, és kész” – ezt már Lovizer Dániel tette hozzá. A környezetük is észreveszi a változást, és nem csak azért, mert már nem isznak a céges bulikon. Máshogyan kommunikálnak, képesek bocsánatot kérni vagy köszönetet mondani, elismerni mások sikerét. „Értékesebb munkavállalóvá válik egy felépülő függő.”

Van segítség, ha ön vagy hozzátartozója, ismerőse valamilyen függőséggel küzd. A linkre kattintva szakemberek és rehabilitációs otthonok elérhetőségeit, illetve az Anonim Alkoholisták bárki által ingyenesen látogatható gyűléseinek helyét és időpontjait találja.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!