II. Erzsébet halála azzal szembesít minket, amivel nem szeretnénk: a saját halandóságunkkal

Legfontosabb

2022. szeptember 18. – 16:45

II. Erzsébet halála azzal szembesít minket, amivel nem szeretnénk: a saját halandóságunkkal
Fotó: Stuart C. Wilson / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

II. Erzsébet királynő halálhírét követően az egész világ megtorpant. Sokaknak az állandóságot, stabilitást jelképezte, míg mások „mindenki nagymamájaként” tekintettek rá, aki vészterhes időkben is állta a sarat. Révész Renáta Liliána gyásztanácsadó és pszichológus szerint azért lehet az egész világ számára megrázó a közismert, ám idegen uralkodó halála, mert más az emberek viszonya a halállal, mint egykor, egyre inkább kikopnak a kultúránkból azok a rítusok és hagyományok, amik segítenek szembenézni saját halandóságunkkal és a minket ért veszteség feldolgozásában is.

96 éves korában, uralkodásának 71. évében meghalt II. Erzsébet brit királynő, akinek hétfőn tartják a temetését. Szerda este óta százezrek állnak sorban akár közel egy napot, hogy a londoni parlament legősibb épületében, a Westminster Hallban felravatalozott koporsónál személyesen is leróhassák tiszteletüket.

A királynő halálhírét követően a Buckingham-palota oldala feketébe borult, gyászszünetet tartottak sportrendezvényeken, a brit közigazgatás londoni főutcáján, a Whitehallon pedig félárbócra engedték a zászlókat. Emberek tízezrei vonultak ki már akkor London utcáira, többen virággal és személyes tárgyakkal érkeztek a Buckingham-palota elé, hogy részvétüket fejezzék ki. „Senkit nem érdekelt, hogy esik, mind csak együtt akartunk lenni. Komor érzés volt, de közben az egységet is éreztem” – mesélte egy fiatal lány a Telex tudósítóinak, akik a királynő halálának másnapján többeket is arról kérdeztek Londonban, számukra mit jelentett a néhai uralkodó személye.

Többen emlegették az állandóságot, a stabilitást, az örök beszédtémát a családi összejöveteleken, míg másoknak a fanyar humorú egykori királynő a modern Nagy-Britannia jelképe volt, aki halk erejével mindig képes volt összetartani családját és a brit nemzetet is. „Szerintem a királynő valami olyasmit jelképez, aminek nagy jelentősége van a brit kultúrában és a brit emberek identitásában. És szerintem ez megmagyarázza, hogy sokakat meglepett, hogyan is érezték magukat, amikor meghallották a híreket a királynő eltávozásáról” – mondta a videóban egy megszólaló.

A királynőt igazán csak kevesen ismerhették, mégis sokan érezhették magukhoz közelinek.

„A királyi házzal kapcsolatos hírek mindenkit érdekelnek, ezek alapján kialakul bennünk egy kép a királyi családról. Ez jelenthet egyfajta kötődést, azt pedig mindenki maga dönti el, hogy a hírek alapján az adott illető szimpatikus neki, vagy sem”

– mondja Révész Renáta Liliána pszichológus és gyásztanácsadó. Sokak fejében élhet II. Erzsébet egy távoli arisztokrataként, a szakértő szerint azonban a királyi család botrányai, amik bár csorbították az uralkodó család hírnevét, csak emberivé tették a brit monarchia élén álló II. Erzsébetet.

Botrányokból valóban nem volt hiány II. Erzsébet uralkodása alatt, gondoljunk csak húga, Margit hercegnő problémás szerelmi életére, a legendás Diana-interjúra, amiben a kicsit sem zökkenőmentes házasságáról vallott Károllyal, vagy Harry hercegre, aki nagy port kavart azzal, hogy feleségével, Meghan Markle amerikai színésznővel közösen úgy döntöttek, szakítanak a családi hagyománnyal, és Amerikába költöznek. A nyilvánosság előtt zajló, zűrös konfliktusok ellenére a királyi család életére mégis sokan irigykedhetnek, akkor is, ha a színfalak mögé csak az újságok hasábjain megjelenő történeteken keresztül nyerhetünk bepillantást. „A hírességek élete már önmagában érdekes. Hát még egy királyi pár gondtalannak tűnő élete, ami a pompáról és fényűzésről is szól, az mindig egy vágyott élet” – mondja a pszichológus.

Ám akár pozitív, akár negatív irányba formálták a II. Erzsébetről kialakított képünket a botrányok, személyének jelentőségét talán senki nem vitatja, és elvesztésének súlyát valamiért mind érezzük. Mivel magyarázható ez? Miért érint meg minket egy híres és köztiszteletnek örvendő, mégis idegen ember halála?

Szembesít minket a saját halandóságunkkal

Révész Renáta Liliána szerint a királynő halála azért rendíthette meg az egész világot, mert az embereknek ma már egészen más a viszonyuk a halállal és a halandósággal, mint egykor, ami a szakértő szerint csak nehezebbé teszi a gyász természetes folyamatát:

„Az euroatlanti kultúrában a halál egy tabutéma. Már nem a klasszikus, az emberiség által gyakorolt rítusok és eszmék szerint élnek a mai emberek, hanem ettől eltávolodtak, és a vallásosság is háttérbe szorul. Mindez azonban növeli a haláltól való lappangó félelmünket.”

Ez ellentétben áll az elmúlt évszázadok társadalmaival, amik olyan hitvilágokban és vallási tanítások mentén élték, ahol elfogadott és tudott dolog volt, hogy az életet a halál követi. A gyásztanácsadó szerint akkoriban a halál utáni élettel is foglalkoztak az emberek, és sokakban élt egy pozitív kép a földöntúli életről. Mindez csökkentette az elmúlástól való félelmet, amit a halál tabusítása azonban csak felnagyít.

A tanácsadó szerint a halál el nem fogadása azt is nehezíti, hogy megfelelő módon tudjuk keretezni a történteket és a veszteséget. Ezért is nyújt ma már kevéssé vigaszt egy idős ember elvesztésekor arra gondolni, hogy milyen hosszú és szép élete volt. Akárcsak II. Erzsébetnek – a királynő generációkon és a világot teljesen megváltoztató eseményeken átívelő életének fontos momentumait ebben a képes összefoglalóban mi is összegyűjtöttük.

„Akár távoli és ismert, akár közeli emberek halála mindig szembesít minket azzal, amivel nem szeretnénk. A saját halandóságunkkal. Ezért is fontos ilyen esetekben foglalkozni az élet és halál viszonyával. És ha korábban nem volt meg bennünk erről egy kialakított kép, akkor muszáj kialakítani, mert nem tud tovább haladni a gyász folyamata”

– magyarázza a gyásztanácsadó, aki azt is hozzáteszi, hogy a királynő halála után a gyász hordereje nagyobb és többeket érint, a veszteség érzése azonban minden esetben hasonló.

„A veszteség megélése, akár egy szerelem, barát elvesztéséről vagy egy halálesetről beszélünk, nagyon hasonló. Hisz a veszteség felborítja az életünket, és meg kell tanulnunk újrakezdeni. Eddig úgy éltünk, hogy II. Erzsébet egy stabil pontként létezik. A királyság és a monarchia persze megmarad, az élet folytatódik, de már II. Erzsébet nélkül. A veszteség feldolgozásához azonban idő kell.”

Egy férfi érkezik a Westminster Hallba, hogy lerója tiszteletét II. Erzsébet királynő koporsója előtt – Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters
Egy férfi érkezik a Westminster Hallba, hogy lerója tiszteletét II. Erzsébet királynő koporsója előtt – Fotó: Clodagh Kilcoyne / Reuters

A protokoll enyhítheti a gyász fájdalmát

Révész Renáta Liliána azt mondja, hogy a munkája során azzal is sokszor találkozik, hogy a halál akkor is váratlanul éri az embereket, ha tudják, hogy elkerülhetetlen. Például ha egy hosszú betegség előzi meg, és míg korábban megvoltak azok a rítusok és cselekedetek, amik segítették az embereket az elbúcsúzásra való felkészülésben, ma már ezek is kivesztek a kultúrából. „Sokan nem hajlandók tudomásul venni, hogy elkerülhetetlen a halál. Pedig pszichológiailag lehet arra készülni, hogy mit fogok tenni, mit fogok mondani, mi lesz a forgatókönyv, ha bekövetkezik” – magyarázza a gyásztanácsadó.

A királynő halála és az azt követő napok szigorú előírások és protokoll szerint zajlanak, amit a királyi család többi tagjának is követni kell. Az, hogy létezik egy forgatókönyv ilyen tragikus események bekövetkeztekor, nem csak azért fontos, mert része a királyi család hagyományainak, és így a világ méltó búcsút vehet a meghalt uralkodótól. Éppúgy azért is, mert ezek az események a régi idők rítusaihoz hasonlóan segítenek enyhíteni a gyász fájdalmát nemcsak a családnak, hanem a világ polgárainak is.

Az uralkodó halálával életbe lépett a London Bridge művelet és annak Unikornis nevű alverziója, amit arra az esetre készítettek, ha a királynő Skóciában halna meg. Az évtizedekkel ezelőtt előkészített tervezet percre pontosan meghatározza, kinek milyen feladatai vannak egészen a királynő temetéséig. A forgatókönyv része volt az új király, III. Károly beszéde is édesanyja, a királynő halálának másnapján.

A tanácsadó szerint az új uralkodó beszédének fontos momentuma volt, mikor köszönetet mondott az elhunyt királynőnek.

„Még egy rossz viszonyban is van, amit meg tudok köszönni, egy jó viszonyban pedig pláne. Sokat kapunk attól, aki eltávozik. Bárki is legyen az, de az biztos, hogy hatással volt az életünkre, tudást és tapasztalatot kaptunk tőle” – magyarázza a tanácsadó.

Nemcsak a léleknek, a testnek is meg kell adni a végtisztességet

II. Erzsébet királynő halála nemcsak gyermekeit, unokáit és a briteket, hanem az egész világot megrázta. Valószínűsíthetően hasonlóan sokan fogják követni a temetését is, mint az egykori hercegnő, Diana esetében tették, akinek a temetését az élő közvetítés során 2,5 milliárd ember nézte. Az utcákon, a tévék és számítógépek képernyői előtt ülve várhatóan ezúttal is emberek milliói gyűlnek majd össze a világ számos pontján, hogy együtt kísérjék végig a királynő utolsó útját.

„Pszichológiailag a temetéssel kezdődik meg a gyász, amikor végképp szembesülünk a visszafordíthatatlannal.”

A temetés és az azt követő halotti tor a szakértő szerint mind-mind fontos részei a gyász feldolgozásának. Ilyenkor van alkalmuk az embereknek nemcsak a halott lelkének, hanem a testének is megadni a végtisztességet. A halotti tor, ami a gyásztanácsadó szerint egyre kevésbé része a gyászszertartásoknak, pedig már a halott családjáról szól, akik ilyenkor egymással is megoszthatják fájdalmukat, így segítve egymást és saját magukat is az előrelépésben.

II. Erzsébet királynőt a hagyományok szerint ólomkoporsóban fogják eltemetni szeptember 19-én. A gyászszertartást a londoni Westminster-apátságban fogják tartani, majd Windsorban helyezik végső nyugalomra az uralkodót. A temetés napja munkaszüneti nap lesz az Egyesült Királyságban, erről még az új király III. Károly hivatalos beiktatásának napján döntöttek szeptember 10-én.

Kövess minket Facebookon is!