Holokauszt
RSS
A 85 éves Mireille Knollt a szomszéd fia ölte meg, akire gyerekként gyakran vigyázott. Zsidógyűlöletre is hivatkozik az ítélet.
Az árverésen a haláltábort ezzel az eszközzel ellátó német cég, az Aesculap használati utasítását is mellékelték gyűjteményhez.
Két koncentrációs tábort is megjárt, megszökött Auschwitzból, mégsem gyűlölt senkit. 100 évesen A világ legboldogabb embere című könyvével vált világhírűvé.
Ágoston Tibor egy 2014-es jobbikos rendezvényen hollókamuként és hollókasztként hivatkozott a holokausztra, a bíróság jogerősen elítélte.
A zsidó megsemmisítő táborokból való hazatérés sok esetben nem volt egyenlő az otthonra találással és a békés, új élet elindulásával. A fogadó országokban – köztük Magyarországon is – az antiszemitizmus, a háború okozta sebek és a szolidaritás hiánya okozta nehézségeket a nemzetközi segélyek enyhíteni tudták, de felülírni nem. Történészek a Holokausztról.
Vladimir Leposavić montenegrói igazságügyi miniszter notóriusan kitartott amellett, hogy Srebrenicában nem történt mészárlás.
A koncentrációs táborokat túlélő emberek a második világháború végén utógondozó gyűjtőtáborokban birkóztak a testi megerősödéssel és az átélt traumával. A csontvázszerű soványságból a „szabadságmenü” női és férfitesteket formált, hazájukba való visszatérés előtt evéssel, erősödéssel, szeretkezéssel telt az idő: a 45 évnél fiatalabb nők harmada esett teherbe. Történész szakértők naplók alapján idézik fel a gyűjtőtáborok életét.
Makszimovics hároméves volt, amikor deportálták.
Babij Jarban 1941-ben közel 34 ezer zsidót gyilkoltak meg a betörő náci katonák.
Bergen-Belsen koncentrációs- és hadifogolytábora 1944 tavaszára valódi „horror táborrá” változott. A hideg, levegőtlen barakkokba zsúfolt, márciustól az éhhalál szélén hagyott tízezreket betegségek és a februárban kitört tífuszjárvány egyaránt sújtotta. Történész szakértőink mutatják be fotókkal és korabeli naplórészletekkel a felszabadítás rémes napjait.
Egy megtalált lágernapló részleteiből kiderül, Gabriella miként vélte 1945-ben a bergen-belseni táborban eleinte csak tífuszos képzelgésnek az angolok bevonulását. Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja.
Arról, hogy a zsidók nem szeretése nem antiszemitizmus, valamint öncenzúráról és a sosem létezett Guszev kapitány nevét viselő utcáról is beszélt a József Attila-díjas író.
Nyiszli Miklós hátborzongató részleteket írt meg könyvében az auschwitzi pokolról, ahová deportálták. A nürnbergi perben tanúskodott, itthon a szemére vetették, hogy beállt a rettegett Mengelét szolgálni, és szégyenében inkább hallgatnia kellett volna. Könyvét kiadták Angliában, az Egyesült Államokban, de ezt már nem élhette, mert 1956-ban Nagyváradon meghalt.
Miért foglalkozik annyit a múlttal a politika, és miért rossz ez nekünk is, és a múltunknak is? Amíg a „Neked a holokauszt vagy Trianon a fontosabb?” kérdés határozza meg a magyar politikai törzsek helyét, senkinek nem lesz jobb. Versengés és bűnbakképzés: amikor lövészárokból írják a történelmet.
Az On The Spot-csapat új dokumentumfilmje egy Auschwitzban született nőről, és az ő gyerekéről szól, és arról, hogyan tud egy ilyen trauma generációkat befolyásolni.
Az ENSZ főtitkára pedig felidézte, hogy a XIV. században a zsidókat vádolták azzal, hogy terjesztik a pestist.
A felperesek azért indították a pert, mert a második világháború alatt ellopott tulajdonaik után szeretnének kártérítést kapni.
Facebook-oldalán azt írta, a gyűlölködő gondolat veszélyesebb vírus, mint a járvány.
„A Holokauszt bármiféle relativizálása és minimalizálása kapcsán zéró toleranciát kell gyakorolni” – írták közleményükben.
A budapesti főpolgármester szerint Demeternek hétfő reggel 8 órától nem lenne szabad semmiféle közhivatalt viselnie.
A náci párhuzam akaratlanul is sértheti az áldozatok emlékét, írta Demeter.
Elutasítják, hogy visszaél a holokauszt emlékével.