demográfia
RSS
Az első hullám lecsengése idején fogantak az új csúcsot jelentő bébik, több országban is hasonló trendet regisztráltak.
A népesség gyorsuló öregedése miatt a Kínai Kommunista Párt nemrég bejelentette, hogy hamarosan három gyermeket is vállalhatnak a kínai szülők. Ugyanakkor szakértők szerint a nyugaton is ismert okokból a kínaiak most már egyáltalán nem vágynak nagyobb családra, miközben legutóbb 60 éve, a nagy éhínség idején születtek ilyen kevesen. Milyen hatásai lesznek ennek rövid és hosszabb távon?
Kína lakossága 2010-ről 2020-ra már csak 5,38 százalékkal nőtt. Most 1,41 milliárd.
Az amerikai keresési adatokra alapozott előrejelzés szerint a spanyolnáthához és a nagy válságokhoz hasonló hatása van a születésekre a koronavírusnak.
Tíz éve tart már a kormányzat hadjárata a magyar népességfogyás ellen, brutális összegeket fordítunk családtámogatásra, és ennek több szinten már látszik a hatása. A házasodási kedv évtizedes rekordokat döntöget, a gyerekvállalási kedv is felfelé ível, bár ezen a fronton nagy ziccerek maradnak ki, az intézményrendszer elsorvad a pénzügyi támogatásokhoz képest. Idén az eddiginél biztatóbb adatok jöttek a születésszámról, csakhogy az összes eddigi eredményt évekre zárójelbe teheti a koronavírus.
A KSH friss, megyei bontású adatai megmutatják, hogyan alakultak a koronavírus által durván befolyásolt első fél évben a főbb társadalmi és gazdasági mutatók. Kevesebb halál és több csecsemő mellett fogytunk tovább, kevesebb volt a baleset. Sok lett az álláskereső, de a bérek nőttek tovább, a turizmus gyászos időszakát élte.
40 ezerrel kevesebben élnek Németországban, mint 2020 elején.