Európai munkanélküliség: a fő szám szépen javul, de a fiataloknak nem könnyű munkát találni
Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a májusi európai uniós munkanélküliségi adatokat. A fő trend az, hogy éves bázishoz viszonyítva enyhén csökken a munkanélküliség, míg az idei évben alapvetően stabil a mutató. Ugyanakkor az ifjúsági munkanélküliség aggasztóan magas, és még növekszik is.
Az EU munkanélküliségi rátája átlagosan 5,9 százalék volt 2026 májusában, ami enyhe csökkenést jelent a 2025. májusi 6 százalékhoz képest. Az euróövezet munkanélküliségi rátája 6,2 százalék volt, ami idén stabil, és csökkenést jelent a 2025. májusi 6,3 százalékhoz képest. Az Eurostat becslése szerint 2026 májusában az EU-ban 13,163 millió ember volt munkanélküli. 2026 áprilisához képest az EU-ban 40 ezerrel csökkent a munkanélküliség, 2025 májusához képest pedig 82 ezerrel.
Ha ilyen szépen apadt a munkanélküliek száma, akkor miért nem csökkent a munkanélküliek aránya? Sajnos az egész Európára jellemző népességcsökkenés miatt a kevesebb munkanélküli a kevesebb munkaképes korú emberre vetítve ugyanazt az arányt hozta ki.
Miközben Európa voltaképpen munkaerőhiánnyal küzd, és számos országban a válaszként megjelenő vendégmunkások ellen is sok a lakossági vagy politikai felzúdulás, a pályakezdőknek nem is olyan könnyű elhelyezkednie.
2026 májusában 2,918 millió fiatal (25 év alatti) volt munkanélküli az EU-ban, ezzel az ifjúsági munkanélküliségi ráta 15,2 százalék volt, ami emelkedést mutat az előző havi 15,1 százalékhoz képest.
A munkanélküliségi ráta Csehországban, Lengyelországban, illetve Máltán a legalacsonyabb, 3 százalék körüli, Finnországban és Spanyolországban pedig talán meglepő módon két számjegyű értékkel a legmagasabb – ezek viszonylag sikeres európai gazdaságok. Különösen a finn munkaerőkereslet drasztikus romlása sokkoló, amit a finnek a sok felmerülő ok között az orosz–ukrán háború közelségével is magyaráznak.
A hazai munkanélküliségi ráta (4,4 százalék) az európai átlagnál alacsonyabb, és az Eurostat kimutatásai szerint stagnál, a különböző havi értékek egy szűk, 4,2-4,8 százalék közötti sávban mozogtak az elmúlt hónapokban. Ha hosszabb trendeket nézünk, Ausztriában és Spanyolországban javuló, Észtországban és Litvániában romló a munkanélküliségi ráta, itt is felmerülhet az, hogy a hosszú háború megfogja a gazdaságot, a beruházásokat, a legtöbb további országban viszonylag változatlan volt mostanában a mutató.
