A Tisza-frakció egyhangúlag a legalkalmasabb jelöltnek tartja Polgár Juditot az államfői posztra

A következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű, egy átmeneti időszakban kell vállalnia ezt a nehéz feladatot. Olyan államfő kell, aki szereti a hazát, aki érti a kimondott szó súlyát, képes higgadtan mérlegelni, meghallgatja az eltérő véleményeket és felelősséget vállal a döntéseiért. Most nem egyik vagy másik párt egykori vagy mostani politikusát kell megválasztani szerinte, és közös felelőssége minden magyarnak, hogy a napi vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve találjanak egy megfelelő jelöltet, és bölcs, méltányos döntést kell hozniuk.

„Akkor döntünk jól, ha olyan jelöltet választunk, aki az egész ország elnöke akar lenni, és az is lesz. Ha nem így döntünk, nem ilyen államfőt választunk, semmivel sem lennénk különbek a régi gárda különböző színű tagjainál” – mondta a kormányfő. Szerinte most tiszta lappal indulunk, végre nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek, sőt, jogásznak sem kell lennie, Göncz Árpádot sem az évtizedekkel korábban szerzett jogi diplomája miatt, hanem a műfordítói zsenije miatt és embersége miatt szerették az emberek.

A miniszterelnök szerint nem igaz, hogy csak egy volt, gyakorlott politikus lehet köztársasági elnök, akik ezt mondják, azok nem értik, miről szólt ez a rendszerváltás. A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött, pont. A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész és jogász is, ha el lehet hinni róla, hogy el tudja végezni ezt a munkát. Mindegy, hogy honnan származik, a lényeg, hogy szeresse a hazát.

A nemzet biztonsága és a kiszámítható nemzetközi helyzet, ez a magyar érdek ötödik feltétele. Az ország erejét saját védelmi képességei, európai és atlanti szövetségei, józan diplomáciája és az adja, hogy a döntéseit magyar szempontok alapján, szövetségeseivel együttműködve a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg, mondta a miniszterelnök.

A határon túli magyarok boldogulása közös ügyünk, és nem szolgálhatnak senkinek kampányeszközként, mondta Magyar. A magyar érdek hatodik feltétele a nemzeti egység, tette hozzá, aminek a lényege a közös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, és a másik ember méltóságának tiszteletben tartása. A nemzeti egységhez mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége, mert a közös ügyeket nem lehet kizárólag a saját tábor ügyeként kezelni.

Arra kérte a többi pártképviselőt, hogy a köztársasági elnöki széket tekintsék olyan ügynek, amiben a pártpolitikai érdek alárendelendő a közös érdeknek.

Magyar az elmúlt hét köztársasági elnökről beszélt, azt boncolgatta, hogy kit hogyan, milyen paktumokkal jelöltek, és ez milyen hatással volt az elfogadottságukra. Ezután a miniszterelnök elmondta, hogy az alkotmányozási folyamat végéig átmeneti köztársasági elnököt kaptak, egyébként pedig most először megvan a lehetőség, hogy pártokon felül álló, a pártpolitikai megosztottságon felül álló jelöltet válasszanak. Szerinte ez történelmi lehetőség, amiben közösen kell részt venni.

Ezért nemcsak a parlamenti pártokat, hanem a civileket is arra kérte, hogy mondják el, kit szeretnének. Szerinte lesznek viták, nem lesz olyan jelölt, aki mindenkinek megfelel, de ez természetes, a társadalmi vita szerinte igazából hatalmas érték, hogy ezekről a dolgokról lehet beszélni, minden közös gondolkodás, vita hatalmas érték, három hónapja el sem lehetett képzelni, hogy ez lehetséges lesz szerinte.

A Fidesz korábbi frakcióvezetője, Gulyás Gergely nem jelent meg hétfőn a Parlamentben. Gulyás egy héttel korábban, július 13-án jelentette be, hogy lemond a párt parlamenti frakciójának vezetéséről. Kedden választhat majd új frakcióvezetőt a Fidesz.

A BYD után Magyar az oktatásról beszélt, pontosabban a tudásról, szerinte ebben van Magyarország jövője. A miniszterelnök azt mondta, egyetlen gyermek jövője sem függhet a családja vagyoni helyzetétől, ezért is van a parlament előtt az iskolakezdési támogatás, ami az egyenlő esélyeket garantálná. Szerinte kármentésre és gyógyításra van még szükség az oktatásban, de ez a támogatás önmagában szerinte nem lehet vita tárgya.

Arról is beszélt, hogy a biztonságos, emberhez méltó életet sem garantálta az Orbán-kormány, majd hosszan sorolta, hogy mi mindent tettek tönkre a közszolgáltatástól a gyermekvédelmen és az idősellátáson át a postai szolgáltatásokig, többek közt. Szerinte óriási munka lesz ezt helyretenni, de azért kell dolgozniuk, hogy javuljon az egészségügy, közszolgáltatások, gyermekvédelem, lakhatás, közlekedés, önkormányzatok.

A miniszterelnök hosszasan sorolta, hogy milyen gazdasági intézkedéseket hoztak az elmúlt hetekben, és ennek mi a célja, a kis- és középvállalkozások védelmétől a kisebb adóformák eltörlésén át a szennyező cégek kemény szabályozásáig. Szerinte a beruházásokhoz társadalmi egyeztetésre lesz szükség, amit az Orbán-kormány nem tett meg. Itt kötött át Szijjártó Péter egykori külügyminiszterre, aki alig két hónappal az elbukott választás után a kínai BYD-hez ment el dolgozni, amit az előző kormány közpénz milliárdokkal segített. Mint mondta, meg fogják vizsgálni az összes kormányzati döntést és vállalást, ami a BYD-hez kapcsolódott, meg fogják nézni a támogatásokat, adókedvezményeket, környezetvédelmi kivételeket. Átvizsgálják, ki hozta a döntéseket, ki készítette el azokat és miket hallgattak el.

Magyar Péter azzal kezdte a felszólalását, hogy Magyarország történetének legnagyobb eredményei akkor születtek, amikor a magyarok megtalálták a közös nevezőt, még ha sokat vitáztak is egymással. Ez szerinte igaz volt évszázadokkal ezelőtt, és a rendszerváltás után is széles nemzeti egyetértés vitte Magyarországot a NATO-ba és az EU-ba, ezek azt mutatják, hogy az egység nem jelent véleményegyenlőséget. Magyar szerint ma is történelmi pillanatban vagyunk, rajtunk múlik, hogy milyen országot építünk.

A magyar érdek egy működő állam, minden közintézménynek az emberek jogait, a törvényeit és a közvagyont kell védenie, ezért módosították az Alaptörvényt. Magyar szerint a jogot az Orbán-kormány vagyonok kimentésére, kiváltságok bebetonozására és a politikai ellenfelei ellehetetlenítésére használta, de megígérte, hogy alattuk a jog az emberek érdekeit szolgálja majd.

Forsthoffer Ágnes vette át a köztársasági elnöki feladatokat.

Sulyok távozásával az új államfő hivatalba lépéséig a házelnök, vagyis Forsthoffer Ágnes gyakorolja a köztársasági elnök feladatait.

Az Alaptörvény alapján az átmeneti időszakban az Országgyűlés elnöke nem gyakorolhatja az országgyűlési képviselői jogait, és házelnöki feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Forsthoffer Ágnes Hallerné Nagy Anikót, a Tisza Párt soproni képviselőjét jelölte helyettesének, akiről hétfő délután szavaz a parlament. Az átmeneti időszakban Forsthoffer nem vehet részt a parlamenti szavazásokon, de a hiánya nem veszélyezteti a Tisza Párt kétharmados többségét, nélküle is marad 140 képviselő.

Az átmeneti időszakban Forsthoffer lesz köztársasági elnökként a Magyar Honvédség főparancsnoka, és ő képviseli Magyarországot a diplomáciai tárgyalásokon. Az egyik legfontosabb és korántsem protokolláris feladata, hogy aláírja és kihirdesse az Országgyűlés által megszavazott törvényeket, illetve törvénymódosításokat. Amennyiben nem értene vele egyet, vétójogával élve visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra, vagy elküldheti az Alkotmánybíróságnak is normakontrollra. Nagy meglepetés lenne, ha a Tisza Párt alelnökeként a következő hetekben ilyet tenne. Az se túl valószínű, hogy ebben az időszakban élne az elnöki kegyelmi jogkörével.

A köztársasági elnököt helyettesítve ugyanakkor felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt és országos népszavazást kezdeményezhet, de számos személyügyi döntést is hozhat. A köztársasági elnök tesz javaslatot a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek és az alapvető jogok biztosának a személyére, ő nevezi ki a minisztereket, a hivatásos bírákat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, valamint a Költségvetési Tanács elnökét. Az átmeneti időszakban azonban aligha lesz ilyen döntés. Az aranykonvoj-ügyben az ukrán pénzszállítókat képviselő két ügyvéd mindenesetre már hétfőn hivatalvesztési eljárás megindítását kezdeményezte a legfőbb ügyésszel szemben Forsthoffernél.

Forsthoffer helyettesítése maximum 38 napig, augusztus 26-ig tart. Magyar Péter ugyanakkor korábban azt ígérte, hogy augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök, így várhatóan rövidebb lesz az átmeneti időszak.

Az új köztársasági elnök hivatalba lépése után Forsthoffer visszatér az Országgyűlés elnökének, az őt helyettesítő Hallerné pedig ismét „csak” alelnök lesz.

Az Országgyűlés harminc napon belül titkos szavazással választ új köztársasági elnököt. Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, és az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Egészen addig a feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja, akinek a házelnöki teendőit az egyik kijelölt alelnök látja el.

Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az ajánlására van szükség. A Tisza Párt mellett így egyedül a 44 fős Fidesz-frakció tudna önállóan köztársasági elnököt állítani, a KDNP vagy Mi Hazánk a Fidesz nélkül nem tudja ezt megtenni.

Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy olyan személyt szeretnének javasolni, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. Konkrét nevet ugyanakkor még nem említett. Azt is mondta, hogy a mostani Alaptörvény-módosítás csak ideiglenes helyzetet hoz létre, és könnyen lehet, hogy az új, népszavazással megerősített Alkotmányban már közvetlen államfőválasztásra térnek át.

Vasárnap este tizenhat közismert magyar javasolta Polgár Juditot köztársasági elnöknek, erre Magyar Péter is reagált: azt írta, hogy Magyarországnak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet, és Polgár Judit is ilyen ember.

Éppen ezért hétfőn találkozik vele, és megkérdezi, hogy „az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat.” Magyar Péter a bejegyzésben azt írta, „személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha Polgár Judit sakkozó elvállalná a felkérést”.

Aláírta az Alaptörvény 17. módosítását Sulyok Tamás, így hétfőtől már nem ő Magyarország köztársasági elnöke.

Sulyokot 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.

A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Sulyok nem mondott le a határidőre, és ellentámadásba lendült: az elmúlt hetekben többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen. Magyar aztán június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással fogja eltávolítani.

Július 13-án az Országgyűlés 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a Tisztítótűz művelet néven mutatott be Magyar Péter három héttel ezelőtt.

A módosítással:

• Megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
• Visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
• A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és a Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
• Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
• Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
• Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
• Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
• Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
• Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
• Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.

A Fidesz és a KDNP frakciója bojkottálta a hétfői ülésnapot és a szavazást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul lemondott a frakcióvezetői tisztségéről. A Mi Hazánk frakciója nemet nyomott a szavazásnál, amely után a Tisza Párt képviselői állva tapsoltak. A szavazás után Magyar Péter sajtótájékoztatót tart.