Az aranykonvoj-ügy ügyvédei hivatalvesztési eljárás megindítását kérik a legfőbb ügyésszel szemben Forsthoffer Ágnestől
Hivatalvesztési eljárás megindítását kezdeményezi a legfőbb ügyésszel szemben Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársaság elnöknél az aranykonvoj-ügy két ügyvédje. Horváth Lóránt és Laczó Adrienn, az aranykonvoj-ügyben az ukrán pénzszállítókat képviselő két ügyvéd a Facebookon jelentette be hétfőn, hogy azzal a kéréssel fordultak a köztársasági elnöki feladatokat ellátó Forsthoffer Ágneshez, hogy kezdeményezze az Országgyűlésnél a legfőbb ügyész hivatalvesztésének kimondására irányuló eljárást.
Laczó Adrienn és Horváth Lóránt a posztban több okot is megjelölt, amelyek miatt szerintük „több körülmény utal arra, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködött egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében”. Ezek között említik többek között azt, hogy szerintük az aranykonvoj-ügyben megismert körülmények arra utalnak, hogy „a Legfőbb Ügyészség vezetése közreműködött egy politikai célú művelet büntetőeljárási feltételeinek megteremtésében”.
A két ügyvéd azért Forsthoffer Ágnestől kéri a hivatalvesztési eljárás megindítását, mert ideiglenesen az Országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat, miután Sulyok Tamás szombaton kora este bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnik meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő a köztársasági elnök.
Az aranykonvoj-ügy
A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben, pénzmosás gyanújával. Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyeknek nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.
