Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény-módosítást, megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása

Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”

Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

„A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.

Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.

Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

„A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”

Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Azt mondta, hogy a köztársasági elnöki intézmény ezzel a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik, és megszűnik bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.

A módosítással:

• visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
• A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
• Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
• Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
• Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
• Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
• Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
• Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
• Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.

Megszűnik Sulyok Tamás mandátuma

Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.

A Tisza Párt kétharmados győzelme után Magyar már a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Néhány nappal később aztán határidőt is szabott nekik: május 31-ig várta el tőlük, hogy önként távozzanak. Ezt egyikük sem tette meg, így Magyar június elején bejelentette, hogy Alaptörvény-módosítással távolítják el őket.

A hétfőn megszavazott javaslat nagyon egyszerűen fogalmaz:

„az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

Magyar szerint erre azért van szükség, mert Sulyok Tamás nem fejezte ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki fontos társadalmi ügyekben a nyilvánosság elé. Sulyok szerint ez nem is lett volna feladata, mert köztársasági elnökként távol kell maradnia a szakmai kérdésekben kialakult pártpolitikai vitáktól. „Csak akkor kell beavatkoznia, ha a demokratikus intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik” – mondta a saját szerepéről a köztársasági elnök az Indexnek.

Az elmúlt hetekben többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen, amely szerinte „számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”, és amellyel veszélybe kerül „az európai értékeken alapuló magyar alkotmányos demokrácia”. Sulyok szerint sem a Tisza Párt mögött álló vitathatatlan demokratikus felhatalmazás, sem bármely demokratikus felhatalmazás sem jogosítja fel a kormánytöbbséget alapvető alkotmányos elvek, alapvető jogok sérelmére.

„Az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon” – reagált a Fidesz a módosításra, és múlt csütörtökön a jogállam védelmében, az önkény ellen tüntettek a Sándor-palotánál. Gulyás Gergely szerint a tiszás többség politikai megfontolásból váltja le a köztársasági elnököt, és ha ezt meg lehet tenni az államfővel, „akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon”.

Magyar Péter szerint ugyanakkor ez a módosítás nem arra ad felhatalmazást, hogy minden új parlamenti többség kedve szerint eltávolítsa a neki nem tetsző vezetőket, és a saját emberét ültesse a régi pártkatonák helyére. „A mai döntés arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjunk egy egyszeri, súlyos és tarthatatlan helyzetet, mert mi nem azért kaptunk kétharmadot, hogy új urakat adjunk Magyarországnak.”

Egy hónapon belül lehet új köztársasági elnök

Az Országgyűlés harminc napon belül titkos szavazással választ új köztársasági elnököt. Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, és az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Egészen addig a feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja, akinek a házelnöki teendőit az egyik kijelölt alelnök látja el.

Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves. Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselő ajánlására van szükség. A Tisza Párt mellett így egyedül a 44 fős Fidesz-frakció tudna önállóan köztársasági elnököt állítani, a KDNP vagy Mi Hazánk a Fidesz nélkül nem tudja ezt megtenni.

Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy olyan személyt szeretnének javasolni, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. Konkrét nevet ugyanakkor még nem említett. Azt is mondta, hogy a mostani Alaptörvény-módosítás csak ideiglenes helyzetet hoz létre, és könnyen lehet, hogy az új, népszavazással megerősített Alkotmányban már közvetlen államfőválasztásra térnek át.

Cikkünk címét frissítettük.