Kampányrajt: Orbán Viktor a mozgósításban, Magyar Péter a kormányváltó hangulatban bízhat

„Legyen bármilyen gyűlölködő is az ellenfelünk, mi továbbra is hiszünk a szeretet és az összefogás erejében. Ez legyen a vezérvonal a választási kampány idején is” – mondta a Fidesz táborának Orbán Viktor a múlt szombati évértékelő beszédében. Egy nappal később megérkezett a válasz Magyar Pétertől. „Mi nem egymás ellen, hanem egymásért akarunk dolgozni és kormányozni, mert egy nemzet akkor erős, ha nem széthúz, hanem összetart, ha nem gyűlölködik, hanem kezet nyújt.”

Szép ígéretek, de szeretet és összefogás eddig sem volt a kampányban, és a következő ötven napban még kevésbé várható. A társadalomra váró nyomásból már kaphattunk némi ízelítőt a Fidesz csütörtökön megosztott, mesterséges intelligenciával készült videójából, amelyben azzal riogatnak, hogy ha nem Orbán nyeri a választást, elviszik a frontra a magyar apákat és kivégzik őket.

A Fidesz szerint az április 12-i választás tétje, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból, a Tisza Párt pedig egy olyan népszavazásként keretezi a választást, amelyen Orbán Viktorról és a rendszer leváltásáról döntünk. Az átlagválasztók számára azonban még egyszerűbb a képlet: Orbán Viktor vagy Magyar Péter vezesse Magyarországot a következő négy évben.

Bár a két párt lassan két éve folyamatos kampányüzemmódban van, a hivatalos kampányidőszak csak most szombaton indul. Reggel nyolc órától kezdhetik gyűjteni az ajánlásokat a választókerületi jelöltek. A Tisza Párt november végén, a Fidesz január közepén mutatta be azt a 106 jelöltjét, akiket egyéni képviselőként szeretnének bejuttatni az új Országgyűlésbe. Emellett 93 helyről a pártlistákra leadott szavazatok alapján döntenek a választók. Orbán Viktorék a hét elején jelentették be, ki lesz a Fidesz országos listáján az első 93 név. Magyar Péterék a programjukat hozták nyilvánosságra két hete, a Fidesz az elmúlt három választáshoz hasonlóan most sem írt ilyet.

Választási térképünkön megnézheti a 2022-es eredményeket választókerületi és települési szinten, valamint az idei választáson induló jelölteket. Az alapvető információk mellett a választókerületeket több szempont szerint csoportosítottuk, ezeket a gyűjtéseinket a 2026-os térképnézetben az oldal alján található keresősávból lehet elérni.

A 2022-es választás előtt két hónappal a Publicus Intézet kivételével már minden közvélemény-kutató cég Fidesz-győzelmet mért, és csak a különbséget becsülték alul. Most teljesen más a helyzet. A kormánytól független közvélemény-kutatások szerint 5-7 százalékpont, azaz nagyjából 400-500 ezer szavazat a Tisza Párt előnye a teljes népesség körében.

A választás azonban messze nem dőlt el. A kutatások szerint a kormánypárti szavazók még kevésbé aktívak, mint a tiszások, és a választási rendszert úgy alakította ki 2010 után a Fidesz, hogy minden eleme neki kedvezzen. A választókerületi térkép átrajzolása, a győzteskompenzáció és a külhoni magyarok levélszavazatai miatt a kormányváltáshoz akár 5 százalékpontnyi előnyre is szüksége lehet a Tiszának szakértők szerint. Ha csak 2-3 százalékponttal nyernek Magyar Péterék, könnyen előfordulhat olyan végeredmény, hogy a Fidesznek lesz több mandátuma, és ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt.

A következő ötven napban Orbán Viktor és Magyar Péter más-más taktikával és üzenetekkel fog kampányolni. Ezekből mutatunk két szempontot, amire érdemes lesz figyelni.

Hit a győzelemben

„Itt állunk a győzelem kapujában. Lépjünk be rajta” – mondta a szombati évértékelő beszédében Magyar Péter, és azt üzente a kormányváltásban reménykedő választóknak, hogy ne féljenek, álljanak ki egymásért, és menjenek el április 12-én szavazni. Ezt célozza a hétfőn indult országjárása is, ahol minden alkalommal megismétli ezt az üzenetet.

Ha minden így folytatódik, Magyar az utolsó hetekben várhatóan már nem akar nagyobb kockázatot vállalni. A Tisza kampányának legfontosabb kérdése mostanra az lett, hogy

elhiszik-e az ellenzéki választók, hogy le lehet győzni a Fideszt, és leváltható a 16 éve teljhatalommal kormányzó Orbán Viktor.

Leegyszerűsítve mindezt: kormányváltó hangulat lesz-e az országban április 12-én.

A 21 Kutatóközpont és a Medián legutóbbi felmérésében is 7-7 százalékpont volt a Tisza Párt előnye, de arra a kérdésre, hogy ki nyeri a választást, még mindig többen válaszolták azt, hogy a Fidesz. A 21 Kutatóközpontnál 1, a Mediánnál 5 százalékponttal többen mondták azt, hogy a Fidesz nyerhet áprilisban, mint amennyien a Tisza győzelmére számítanak.

A Medián elemzése szerint ez részben azzal magyarázható, hogy a kormánypárti szavazók önbizalma nagyobb a tiszásokénál, de leginkább azzal, hogy a bizonytalanok körében is jóval többen számítanak arra, hogy nem lesz változás április 12-én. Ez azért veszélyes a Tiszára, mert ha egy választó nem hiszi el, hogy győzhet a pártja, akkor könnyen dönthet úgy, hogy inkább nem megy el szavazni. Másrészt az emberek szeretnek a győztes csapathoz tartozni, és ezért a bizonytalanabb, a politikát csak távolról követő szavazók sokszor arra adják le a voksukat, akit esélyesnek tartanak a szavazófülkébe lépve.

Nem véletlen, hogy Magyar Péter az elmúlt hónapokban minden egyes megszólalásában igyekezett magabiztosságot sugározni magáról, és beszédeiben, interjúiban azt üzenni a választóknak: igenis képes leváltani Orbán Viktort, és átvenni a kormányzást.

„Ti is tudjátok, és a rettegő hatalom is tudja, hogy ezt a választást az emberséges Magyarország és a Tisza meg fogja nyerni. Nem kicsit, hanem nagyon”

– jelentette ki az október 23-i beszédében, a 444-nek adott múlt heti interjúban pedig arról beszélt, hogy szerinte a jelenlegi, egyenlőtlen választási rendszerben is le lehet váltani Orbánékat. „Vannak olyan sportesemények is, amikor nem teljesen kiegyenlített a pálya, és tudja az egyik csapat, hogy neki többet kell nyújtani. Mi ezt tesszük, és meggyőződésem, hogy tudunk győzni ilyen körülmények között is.”

Mozgósítás az utolsó percig

A győzelemről beszélt Orbán Viktor is a múlt szombati évértékelőjén, ám az elmúlt hetekben több olyan kijelentése volt, ami azt jelezte: nyoma sincs már a korábbi magabiztosságának. Januárban már a fideszes polgármestereket tette felelőssé egy esetleges választási vereségért, a miskolci DPK-gyűlésen a szülőket kérte, hogy beszéljenek a gyerekeikkel a döntésük súlyáról, a mezőtúri fórumán pedig meglepő nyíltsággal ismerte el, hogy a Fidesz úgy nyert kétharmaddal a legutóbbi három választáson, hogy valójában nem volt ekkora különbség.

Nem arról van szó, hogy Orbán ne hinne a győzelemben, inkább csak azt érzi: fel kell ráznia a tábort, és aktivizálni a fideszes szavazókat, aktivistákat, akik belekényelmesedtek az elmúlt 16 évbe. Merthogy leginkább ezzel van most problémája a Fidesznek.

„Nekünk a társadalmi többségünk megvan. A kérdés csak az, hogy el tudjuk-e vinni őket választani”

– mondta Orbán Mezőtúron. Arról is beszélt, hogy név szerint ismerik a választóikat, de el kell menni hozzájuk legalább egyszer, és meg kell győzni őket, hogy menjenek el szavazni. A miniszterelnök arra számít, hogy a kampány utolsó két hete döntő lesz, ezért arra kérte a Fidesz aktivistáit, hogy az utolsó napokban lehetőleg vegyenek ki szabadságot, és kopogtassanak. „Ez egy nyílt végű választás. Az dönti el, hogy ki tesz bele több munkát, hitet, becsületet, elkötelezettséget.”

A kormánytól független közvélemény-kutatások alátámasztják Orbán aggályait. A felmérések szerint a Tisza szavazói nagyobb arányban állítják, hogy biztosan részt vennének egy most vasárnapi választáson, mint a fideszesek, így a biztos szavazók körében még nagyobb Magyar Péterék előnye. De nemcsak a kormánytól független közvélemény-kutatók mondják ezt, hanem tavaly nyáron a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel is elismerte, hogy aktívabbak az ellenzéki választók.

„Csak akkor tudunk nyerni a végén, ha egyetlen szavazó sem marad otthon” – figyelmeztette a fideszes tábort Orbán a szentendrei fórumán, Vitályos Eszter kormányszóvivő választókerületében. Az biztos, hogy a Fidesz minden követ meg fog mozgatni azért, hogy elvigye a már meglévő választóit a szavazóurnához. Arra azonban eddig nem tett kísérletet Orbán, hogy megpróbáljon új szavazókat megszólítani. Nem tett látványos gesztusokat olyan választói rétegeknek, amelyek az elmúlt években elfordultak a Fidesztől, sőt a szombati évértékelőjén ismét beígért nagytakarítás kifejezetten a törzsbázisnak szólt. A miniszterelnök meggyőződése, hogy nincsenek bizonytalan szavazók, és már mindenki tudja, hogy kire fog szavazni.

De biztos van még annyi szavazója a Fidesznek, ami elegendő lehet a győzelemre? Nem arról van szó, hogy Orbán már előre, a mozgósítás esetleges hiányosságaival magyarázza a kudarc okát? A Harcosok Klubja októberi edzőtáborában zárt körben arról beszélt, hogy nem állnak jól az adatbázisaik. Ez azt jelezte, hogy a korábbi szavazótáborukból sok embert nem érnek el, mert azok vagy elköltöztek, vagy meghaltak, vagy elfordultak a párttól, és így nem számíthatnak a szavazatukra sem. A Fidesz több aláírásgyűjtő akciót is indított az elmúlt hónapokban, ezek célja az volt, hogy a választási kampányra frissítsék az adatbázisukat. Most kiderül, hogy sikerrel jártak-e.

A 2022-es választáson több mint 3 millió ember szavazott a Fideszre. Két évvel később az EP-választáson – alacsonyabb részvétel és más tét mellett – már csak 2 millióan támogatták a kormánypártok listáját. A legutóbbi közvélemény-kutatások – kivéve a kormányhoz köthető Nézőponté – szerint a teljes népesség körében 5-7 százalékponttal vezet a Tisza Párt a kampányra fordulva:

• Republikon (február 12–17.): Tisza (35 százalék) vs. Fidesz (30 százalék).
• Publicus (február 9–12.): Tisza (35 százalék) vs. Fidesz (30 százalék).
• Nézőpont (február 9–11.): Fidesz (39 százalék) vs. Tisza (34 százalék).
• IDEA Intézet (január 31. – február 6.): Tisza (36 százalék) vs. Fidesz (28 százalék).
• 21 Kutatóközpont (január 28. – február 2.): Tisza (35 százalék) vs. Fidesz (28 százalék).
• Závecz (január 9–14.): Tisza (36 százalék) vs. Fidesz (31 százalék).
• Medián (január 7–13.): Tisza (40 százalék) vs. Fidesz (33 százalék).

A Medián januári mérése szerint 19 százalék volt a párt nélküliek aránya, a 21 Kutatóközpontnál 27 százalék. A többi felmérésben a teljes népesség 23-24 százaléka tartozott azok közé, aki nem akart válaszolni, nem megy el szavazni vagy még nem választott magának pártot.

A közvélemény-kutatások szerint az elmúlt fél évben szinte befagytak a pártpreferenciák: sem a Tisza, sem a Fidesz nem tudta érdemben növelni a támogatottságát. A Telex folyamatosan követi a 21 Kutatóközpont, az IDEA, a Medián, a Nézőpont, a Publicus, a Republikon és a Závecz 2024. június 9. óta publikált, nyilvánosan elérhető és leginkább összevethető kutatásait. Az egyes kutatások eredményeit a pontokra kattintva lehet megnézni, a vonal pedig a pártok átlagát jelzi. Ez alapján jól megfigyelhető egy általánosabb trend, hogy miként alakult a Fidesz, a Tisza és más pártok támogatottsága az elmúlt időszakban.

Kik jutnak még be a parlamentbe?

Nem csak a két nagy párt kiélezett küzdelme miatt lesz rendkívüli az áprilisi választás. Ez az első választás a rendszerváltás óta, amelyen nem indul el a Magyar Szocialista Párt. A párt kongresszusa erről az utolsó pillanatban, pénteken döntött. A legtöbb kispárt már korábban kiszállt a versenyből. Nem lesz rajta a szavazólapon a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, a Második Reformkor, a Mindenki Magyarországa Néppárt, a Megoldás Mozgalom és a Humanisták sem.

A jelenlegi állás szerint a Fidesz és Tisza mellett ezek a pártok szeretnének országos listát állítani:

• Demokratikus Koalíció;
• Jobbik;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt;
• Mi Hazánk Mozgalom;
• Munkáspárt és a Szolidaritás Pártja (közösen); és a
• Gődény György-féle Normális Élet Pártja.

A március 6-i határidőig kiderül, hogy közülük kinek sikerül teljesítenie az első feladatot: elegendő ajánlást összegyűjteni. Az országos listaállításhoz Budapesten és minimum 14 vármegyében, a 106-ból legalább 71 választókerületben kell jelöltet állítani. Ehhez mindegyik jelöltnek 500 érvényes aláírást kell összeszednie. Bajban lehetnek azok a pártok, amelyeknek nincs országos szervezetük és aktivistahálózatuk. Nem kizárt, hogy a végén csak 4-5 országos lista lesz a szavazólapon.

A másik kérdés, hogy versenyben maradnak-e a választás napjáig a pártok és a választókerületi jelöltek, vagy lesz-e közülük olyan, aki az ellenzéki választók nyomására az utolsó pillanatban visszalép a kormányváltásra esélyes Tisza Párt javára. És kérdés az is, hogy a két nagy párt mellett mennyi tér marad másoknak, kik tudják megugrani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A közvélemény-kutatások szerint a Mi Hazánknak van erre a legnagyobb esélye, de a DK-nál és az MKKP-nél is abban bíznak, hogy ott lesznek a következő parlamentben.