Másfélszer annyit ér egy dombóvári választó szavazata, mint egy soroksárié
Általános és egyenlő választójog illeti meg az országgyűlési választáson szavazó választópolgárokat. Ezt mondja ki az Alaptörvény. A gyakorlatban azonban az egyenlőség elve nem érvényesül maradéktalanul. A parlament fideszes többsége 2024 végén a demográfiai változásokra hivatkozva átrajzolta ugyan a választókerületi térképet, de továbbra is maradtak aránytalanságok, így egy Tolna vagy Somogy vármegyei választó szavazata jóval többet ér április 12-én, mint egy budapestié.
Más elemek mellett a választókerületi beosztás kialakítása is hozzájárul, hogy egyes becslések szerint a Tisza csak akkor szerezhet több parlamenti mandátumot a Fidesznél, ha legalább 5 százalékpontos az előnye. Meglepő nyíltsággal maga Orbán Viktor is bevallotta a múlt heti mezőtúri fórumán, hogy az általuk megalkotott választási rendszer a kis győzelmet felnagyítja, és elbillenti a győztes felé.
„Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben”
– mondta a fideszes aktivistáknak a miniszterelnök, és elismerte, hogy az elmúlt három választáson úgy szerzett kétharmadot a Fidesz, hogy nem volt ekkora különbség közte és az ellenzék között.
A 199 országgyűlési képviselőből 106 képviselő közvetlenül nyer mandátumot az országgyűlési választókerületekből, így döntő jelentősége van annak, hogy melyik párt hány helyen tud győzni. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint az megvalósíthatatlan, hogy pontosan ugyanannyi szavazó legyen mind a 106 választókerületben, hiszen napról napra változik a választók száma: vannak, akik meghalnak, mások betöltik a 18. életévüket, elköltöznek a környékről, elveszítik vagy épp visszanyerik a választójogukat.
A Nemzeti Választási Iroda hetente közli a választópolgárok aktuális számát választókerületi bontásban. Térképünkön megnézheti, hogy a legfrissebb, február 9-i adatok alapján melyik választókerületben hányan szavazhatnak:
A Velencei Bizottság nemzetközi, Magyarországra is érvényes ajánlása alapján az egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 10 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár, és 15 százalékos eltérést csak nagyon speciális esetekben tartanak elfogadhatónak. A Political Capital szakértője szerint ilyen például, ha van egy sziget az országban, ahol az országos kerületi átlagnál mondjuk 13 százalékkal többen élnek, és el szeretnék kerülni, hogy emiatt ketté kelljen vágni a választókerületi térképen.
Magyarország nem tartja magát a Velencei Bizottság ajánlásához, és
a magyar választási rendszerben az országos átlagtól akár 20 százalékkal is eltérhet felfelé vagy lefelé egy választókerület választóinak száma.
A jogszabály szerint a parlament akkor köteles hozzányúlni a választókerületi beosztáshoz, ha valahol meghaladja a 20 százalékot az eltérés, és a módosításkor az országos átlaghoz képest 15 százalékkal lehet egy választókerületben több vagy kevesebb választó.
„Nagyon megengedő a magyar szabályozás” – jegyezte meg László Róbert, aki szerint ez oda vezet, hogy az országban óriási különbségek vannak egyes választókerületek között. „Nem érvényesül a választójog egyenlősége, ha sokkal többet ér egy választó szavazata, mint egy másiké.”
2010 előtt még semmilyen irányelv nem volt a kerületi lélekszámra vonatkozóan, így a mostaninál nagyobb aránytalanságok is előfordultak. A legkisebb lélekszámú választókerület 2010-ben a Veszprém központú Veszprém 6-os volt 26 982 választópolgárral, míg a legnagyobb a Szigetszentmiklós központú Pest 12-es volt 74 249-cel. „Egy veszprémi választó szavazata tehát 2,75-szor többet ért akkor, mint egy szigetszentmiklósié. Ennyire durva eltérések ma már nincsenek, de a másfélszeres eltérést még a törvény is megengedi.”
A 2022-es országgyűlési választáson hét Pest megyei választókerületben is 20 százaléknál nagyobb arányban haladta meg a választópolgárok száma az országos átlagot. Köztük volt a Dunakeszi központú Pest megye 5-ös számú választókerület, ahol 97 639 választó dönthetett egy mandátumról. Egy másik, teljesen azonos értékű mandátumról a Dombóvár központú Tolna 2-es körzetben mindössze 58 630 választó szavazhatott. Ez azonban akkor még épp a 20 százalékos határértéken belül maradt.
Az Országgyűlés 2024 végén a Fidesz javaslatára átrajzolta a választókerületi térképet: Budapesten a lakosságszám csökkenése miatt töröltek két körzetet, így idén áprilisban az eddigi 18 helyett már csak 16 egyéni mandátumot lehet nyerni a fővárosból. Pest vármegyében az agglomerációs kiköltözések miatt annyira megnőtt a lakosság száma, hogy az eddigi 12 helyett 14 választókerületben választanak képviselőt. Módosították ezen kívül Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is, az erősen fideszes többségű Tolna és Somogy vármegyéhez azonban nem nyúlt a parlament, így ott az országos átlagnál jóval kevesebb választó dönt egy-egy mandátum sorsáról.
A Választási Földrajz 2024 augusztusában megjelent szakmai javaslata szerint az aránytalanságok megszüntetéséhez Budapesttől a kettő helyett elegendő lett volna egy választókerületet elvenni, Pest vármegyében pedig a kettő helyett legalább három plusz választókerület létrehozását javasolták. A folyamatosan elnéptelenedő Somogy és Tolna vármegyéből töröltek volna 1-1 választókerületet, így jóval kisebb lett volna a különbség az egyes körzetek választóinak számában.
Ma egy választókerületben átlagosan 71 920 választó szavazhat. Az ettől való 20 százalék eltérés lefelé 57 600, felfelé pedig 86 400, így az utóbbi érték épp a másfélszerese az előbbinek. Térképünkön megmutatjuk, hogy a február 9-i adatok alapján hány százalékkal ér többet vagy kevesebbet egy szavazat, mint az országos átlag.
A térképen jól látszik, hogy nem sikerült megoldani az aránytalanságokat a határok 2024-es átrajzolásával. Bár a módosítások nem védhetetlenek, László Róbert szerint nyilvánvaló, hogy a választási megfontolások voltak a döntők: az ellenzéki többségű Budapesten ma már átlagosan 78 600-an döntenek egy-egy mandátumról, míg Tolnában mind a három választókerület lélekszáma az 57 600-as határérték alatt van, ahogy a Barcs központú Somogy 2-esben is.
A dombóvári központú Tolna 2-es választókerület (56 403) és a soroksári központú Budapest 16-os választókerület (83 529) választásra jogosultjai között másfélszeres különbség van, azaz
egy dombóvári választó szavazata másfélszer annyit ér április 12-én, mint egy soroksárié.
Dombóváron, Bonyhádon és környékén nem lesz könnyű dolga az ellenzéknek. A 2022-es választáson a fideszes Potápi Árpád János a szavazatok 62,44 százalékával nyerte meg sorozatban a hetedik mandátumát a választókerületben, közel 14 ezer szavazattal kapott többet, mint a hatpárti ellenzék közös jelöltjeként induló Szabó Loránd. Potápi Árpád János 2024-es váratlan halála után időközi választást tartottak tavaly januárban, amit a fideszes Csibi Krisztina nyert. Ő lesz a Fidesz jelöltje áprilisban is, a fő kihívója pedig a Tisza Párt színeiben Szijjártó Gábor, Kocsola háziorvosa.
A dombóvári körzetben az országos átlagnál 21,6 százalékkal kevesebben szavazhatnak. A Political Capital szakértője azt mondta: Tolna és Somogy megye beosztását azért nem volt köteles módosítani a parlament 2024-ben, mert akkor a 2022-es adatokat kellett figyelembe venni, és a legutóbbi választáson még éppen 20 százalék alatt maradt az érintett kerületek átlagtól való eltérése. A Választási Földrajz előrejelzése szerint ugyanakkor már 2024-ben nyilvánvaló volt a demográfiai tendenciát nézve, hogy idén áprilisra meg fogja haladni a 20 százalékot az eltérés, és így is lett. Aligha véletlen, hogy a fideszes térképrajzolók ezt figyelmen kívül hagyták.
A legtöbben a Budapest 16-os választókerületben szavazhatnak a február 9-i adatok alapján. Ez egy újonnan kialakított körzet: Soroksár (XXIII. kerület) lett a központja, amit a csepeli körzettől csatoltak el, és idetartozik még Pestszentlőrinc-Pestszentimre (XVIII. kerület) és Pesterzsébet (XX. kerület) egy-egy része is. A Fidesz jelöltje Földesi Gyula lesz, aki már négyszer kapott ki az MSZP-s Hiller Istvántól. Hiller ismét elindul, a Tisza Párt jelöltje pedig Tarr Zoltán, a párt alelnöke.
Szoros eredménynél számíthat igazán, hogy az egyik választókerületben jóval kevesebben szavazhatnak, mint egy másikban. Ha a Fidesznek és a Tiszának közel ugyanannyi szavazója lesz, akkor azt várhatnánk, hogy nagyjából ugyanannyi választókerületet nyerjenek meg, és közel azonos számú képviselőjük jusson be a parlamentbe.
A Fidesz azonban úgy alakította ki a választókerületi beosztást, hogy egyértelműen feléjük lejtsen a pálya. A kormánypártnak kedvező választókerületekben jellemzően kevesebben élnek, az ellenzéki szavazókat pedig nagyobb körzetekbe tömörítették. László Róbert szerint ezért van az, hogy a választókerületi térkép 2-3 százalékpontos ellenzéki előnyt is vissza tud billenteni, sőt ha hozzávesszük a külhoni szavazatokat és az esetleges nemzetiségi mandátumokat,
a kormányváltáshoz akár 5 százalékpontnyi előnyre is szüksége lehet a Tiszának.
Ha csak 2-3 százalékpontos lesz Magyar Péterék előnye, könnyen előfordulhat olyan végeredmény, hogy a Fidesznek lesz több mandátuma.
A választókerületi aránytalanságokat még tetézi az úgynevezett győzteskompenzáció is, amelynek lényege, hogy a 106 egyéni választókerületben nemcsak a vesztes jelöltekre leadott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztes pártja is megkapja a mandátumszerzéshez szükségesen felül leadott szavazatokat, azaz az első és a második helyezett közti szavazatkülönbséget.
Például az ország legfideszesebb, Csorna székhelyű Győr-Moson-Sopron vármegyei 3-as választókerületében 2022-ben a megnyert egyéni mandátumon túl két és félszer több töredékszavazatot kapott a Fidesz országos listája, mint a hatpárti összefogásé. Gyopáros Alpárra 35 119-en szavaztak, 24 527-tel többen, mint az ellenzék jelöltjére, aki 10 592 szavazatot kapott. Ez azt jelenti, hogy Gyopáros egyéni mandátumához elég lett volna 10 593 szavazat, az ezen felül gyűjtött 24 526 szavazatát pedig hozzáadták a Fidesz listájához. A veszteseket is kompenzálja a rendszer: ebben a kerületben a hatpárti összefogás listája 10 592 töredékszavazatot kapott.
Az elmúlt három választáson a Fidesz–KDNP csupán a győzteskompenzációnak köszönhetően 5-6 plusz listás mandátumot szerzett, és így lett kétharmados parlamenti többsége.
