„Mi azt szeretnénk, hogy minél többen szavazzanak a Mi Hazánk Mozgalomra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom megakadályozza a hárompárti parlamentben azt, hogy akár a Fidesz, akár a Tisza Párt kétharmaddal vagy egyszerű többséggel, teljhatalommal tudja Magyarországot kormányozni” – mondta Toroczkai László a január 24-i gyöngyösi fórumán. A nemzeti radikális párt vezetője szerint április 12-én a választók eldönthetik, hogy „a NER-hálózatot”, vagy „a globális pénzügyi hálózatot” választják. Ha pedig csak két lehetőség közül lehet választani, akkor nem lehet Magyarország felemelkedésében bízni, „a Fideszt ne cseréljük az atlantista Tiszára” – figyelmeztette hallgatóságát.
A mostani erőviszonyokat nézve politikai értelemben teljesen érhető a Mi Hazánk mozgása. Ha sem a Fidesz, sem a Tisza nem szerez abszolút többséget a parlamentben, de rajtuk kívül még bejut a Mi Hazánk is, akkor valóban sajátos helyzet alakulhat ki. Toroczkaiék pártja egy ilyen esetben királycsináló pozícióba kerülhet. De vajon mennyi az esélye annak, hogy egy ilyen helyzet egyáltalán előállhat, és hogyan fogadnák ezt a párt szavazói?
A kérdés azért is időszerű, mert akár a kormánypárti, akár a független kutatócégek mérései állnak közelebb a valósághoz, a választás kétesélyes, mindenképpen szoros küzdelem várható. A felmérésekből pedig azt lehet kiolvasni, hogy a Fidesz és a Tisza mellett a Mi Hazánk juthat be a parlamentbe, de van olyan mérés, amelyik szerint még a Mi Hazánk sem.
Mindenesetre Toroczkai Lászlóék pártja magabiztos, mert úgy érzik, maguk mögött tudják azokat a jobboldali szavazókat is, akik sem a Fidesz túlhatalmának, sem a Tisza győzelmének nem örülnének. A pártelnök pedig abból sem csinál titkot, hogy élveznék a mérleg nyelve szerepét.
Toroczkaiék mint királycsinálók?
„A magyar választási rendszer billenékeny. Nagyon nehezen tud olyan eredmény születni, hogy tényleg fej fej melletti mandátumszámot hozzon ki a két nagy pártnak” – így véli László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
Egy ilyen szituáció egy lehetséges forgatókönyv egyik, kevésbé valószínű, de nem kizárható alesete lenne. Előfordulhat ugyanis, hogy noha a Tisza kap több szavazatot, mégis a Fidesz tud majd kormányt alakítani.
Utóbbi forgatókönyv a jelenlegi választási rendszerben „1-2-3 százalékpontos Tisza-előnynél könnyedén előállhat, de még akár 4-5 százalékpontosnál is” – tette hozzá a szakértő, hangsúlyozva, hogy ez azért elég széles skála. A szakértő szerint ez súlyos legitimációs problémához vezethetne, mivel „hiába lehet tudni már 15 éve, hogy igenis előállhat egy ilyen eredmény, a választók jelentős részét sokkolná, ha ez tényleg megvalósulna, és annyi csapódna le bennük, hogy itt valami durva visszaélés történt”.
Arra a kérdésre, hogy mégis hogyan állhat elő ilyen helyzet, László Róbert első helyen a tavaly átalakított választókerületi térképet hozta fel. „A Fidesz-győzelemre esélyes választókerületek ugyanis jellemzően kisebb lélekszámúak, mint az ellenzéki győzelemre esélyesek, ezért fordulhat elő, hogy, mondjuk, 2,5 millió Tisza- és 2,4 millió Fidesz-szavazat úgy oszlik el, hogy az 50 tiszás és 56 fideszes egyéni kerületi győzelmet hoz. Ez csak egy példa, de talán érthetővé teszi a kerülettérkép-manipuláció logikáját.”
Erre jönnek még rá a külhoni szavazatok, amelyek 2022-ben két plusz mandátumot hoztak a Fidesznek, 2014-ben egyet, 2018-ban pedig egyet sem. A Tisza megjelenése miatt ezúttal valószínűleg nem lesz annyira elsöprő a Fidesz támogatottsága külhonban, mint korábban, de azért jelentős többségre számíthat a kormánypárt. És akkor még itt van a német és esetleg a roma nemzetiségi mandátum is, ami ha megvalósulna, lényegében két olcsóbb fideszes mandátum volna.
Tovább bonyolíthatja a helyzetet a Mi Hazánk bejutása. László Róbert szerint annak a helyzetnek, hogy a Tisza több szavazatot szerez listán a Fidesznél, de nem tud többséget szerezni, egy sajátos alesete lehet az, hogy a Mi Hazánk kulcspozícióba kerül. Ha ugyanis egy ilyen helyzetben egy harmadik párt, legjobb eséllyel a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, akkor előfordulhat, hogy sem a Fidesz, sem a Tisza nem szerez többséget, és a közéjük szorult Toroczkai-párt lehet a királycsináló. László Róbert szerint minimális az esélye ennek a forgatókönyvnek, de nem is lehet kizárni.
A folyó és a híd
A Mi Hazánk a saját túlélése érdekében az utóbbi időben igyekezett egyenlő távolságot tartani a Tiszától és a Fidesztől, még ha a parlamenti történések alapján gyakran emlegették is a Fidesz szatelitpártjaként. A Fidesz egyrészt igyekezett maga felé hajlítani a szélsőséges párt szavazóinak egy részét, másrészt rajtuk keresztül tesztelhette a radikálisabb lépések támogatottságát, és azok közül többet végül maga valósított meg az LMBTQ-jogok korlátozásával, a Pride betiltásával vagy a készpénzhasználat alaptörvénybe iktatásakor.
„Mi nem koalíciókban gondolkodunk” – jellemzően ezt a választ szokta adni Toroczkai László pártelnök arra a kérdésre, hogy kötne-e koalíciót a Mi Hazánk egy másik párttal, bár ezek a kérdések valójában a Fidesszel kötött esetleges koalícióra vonatkoznak. A „nem koalíciókban gondolkodunk” persze ugyanazt jelenti, mint a „nem kötünk koalíciót”, de Toroczkai nemrég a 24.hu-nak azt állította: ugyanúgy fognak működni a választás után, mint eddig. Bár nem tette hozzá, de az eddigi gyakorlat ismert: bizonyos ügyekben, bizonyos kérdésekben a Mi Hazánk a Fidesszel együtt szavazott. Olyan témákban, amelyekről úgy ítélte meg, hogy illeszkedik a politikájába.
Azonban Toroczkai azt is szokta mondani, hogy a mérleg nyelve pozíciónak a Mi Hazánk kifejezetten örülne, mert akkor szerinte meg tudnák határozni, milyen irányba haladjon Magyarország. Említette is, hogy a kilencvenes években volt erre példa, és valóban. Annak idején az MSZP az SZDSZ-szel, a Fidesz pedig a kisgazdákkal állt össze. Ám ezek klasszikus koalíciók voltak, a politikai felelősséget is közösen viselték a pártok.
Toroczkaiék úgy látják, hogy a Tisza–Fidesz-összecsapásnak ők csak a nyertesei lehetnek, mert – ahogy egy fórumon fogalmazott – a parlamentbe szerinte bekerülő három párt közül egy biztosan letérdel, és az nem a Mi Hazánk lesz. Ha nem a Fidesz győz, letérdel, ha a Tisza veszít, letérdel, de a Mi Hazánk mindenképpen erősödik Toroczkai szerint.
Érdekes kérdés az, hogy ha esetleg a Fidesz nyer, de nem szerez abszolút többséget és kisebbségben lesz kénytelen kormányozni, kap-e külső segítséget a Mi Hazánktól. A 24.hu erre vonatkozó kérdésére Toroczkai kitérő választ adott, mondván, amikor a folyóhoz érnek, akkor kell átmenni a hídon. Toroczkai azt állította, hogy a Fidesztől sem formálisan, sem informálisan nem keresték meg ez ügyben, noha szerinte „működhetne úgy a politika, hogy mondjuk a versenyben lévő politikai pártok, márpedig itt három párti parlament lesz, annak a vezetői mondjuk tudnak egymással kommunikálni, ez Magyarországon nincs így”.
Annak, hogy a pártok között ne lenne informális kommunikáció, némileg ellentmond, hogy éppen Toroczkai beszélt tavaly ősszel az Indexen Rónai Egon műsorában arról, miként környékezték meg őket a fideszesek. A Mi Hazánk vezetője Rónainak azt állította, hogy Pest vármegye közgyűlésében, ahol a Fidesz nincs többségben, a kormánypárt igyekezett maga mellé állítani a közgyűlés tagjait, a mi hazánkos képviselőket, köztük őt magát is. „Minden létező mézesmadzaggal próbálkoztak, engem konkrétan kerestek. Először próbálták a helyi Pest vármegyei képviselőinket, frakcióvezetőket, majd engem. Felajánlották az alelnöki posztot, s hogy beveszik a Mi Hazánkat a vármegyei szintű kormányzásba, és nem maradt el annak a lebegtetése sem, hogy mekkora pénzekről van itt szó a Samsung adóbevétele miatt” – mondta Rónainak.
Az ideológia lehet az, ami legitimálhatja az összeborulást
A Fidesz és a Mi Hazánk jövőbeni esetleges együttműködésének ideológiai akadálya nem nagyon lenne, miután a Fidesz már jó ideje nem azt képviseli, amit akár az első, akár a második Orbán-kormány alatt képviselt – ideológiai kérdésekben az elmúlt években közelebb került a Mi Hazánkhoz. Ez azért lényeges, mert egy szorosabb együttműködés a Fidesz számára már nem jelentene arcvesztést. A Fidesz már jó ideje úgy láttatja magát, mint egy szuverenista, patrióta párt a „brüsszelita”, „globalista” ellenzékkel szemben, amelyikbe a Mi Hazánkot nem sorolja bele.
Mára a Fidesz sokszor ugyanazokat az összeesküvés-elméleteket osztja és hangosítja fel, amelyek korábban a régi Jobbik vagy az utódpárt Mi Hazánk szavazói körében arattak osztatlan sikert. Valószínűleg kevés fideszes politikus vagy kormánypárti szavazó vitatná például Dúró Dóra azon kijelentését, miszerint a „globalizmus veszélye elsődlegesen a Tisza Pártban testesül meg”.
A politikai kínálat a kereslethez igazodik. Míg a Fidesz és a Mi Hazánk be tudta zsákolni az általuk hirdetett ideológiára fogékony jobboldaliakat, addig a Tisza Párt olyan embereket tesz a kirakatba, akik a Fidesz ideológiai metamorfózisa előtt még a kormánypárt szekerét tolták, annak sikerében voltak érdekeltek, de nem rajonganak a globalista, Nyugat-ellenes szólamokért. A Tisza így akarja elfoglalni azt a jobboldali, de a centrumhoz közelebb álló teret, ahonnan a Fidesz még inkább jobbra tolódott el.
Ez az oka annak is, hogy nemcsak a Fidesz, de a kormánypárt leváltását sürgetők is sorsdöntőnek állítják be a közelgő választást. Míg a Fidesz háborút és a „brüsszeli elit” bábkormányának hatalomra jutását vizionálja egy Tisza-győzelem esetén, addig a legnagyobb ellenzéki párt azt üzeni a szavazóknak: ha a Fidesz maradna, akkor Magyarország előbb-utóbb kiszakadna az EU-ból és orosz gyarmat lenne.
Hízelgések, dicséretek tapossák ki az utat a közös jövőhöz?
Bár vitathatatlan az ideológiai közösség, Toroczkaiék inkább bírálják a kormánypártot, míg a Fidesz nemegyszer nyilatkozatok szintjén is látványosan udvarolt a Mi Hazánknak. Persze ezt is csak amiatt tehette meg a kormánypárt, mert az ideológiai közös halmaz miatt a fideszes magszavazókat sem riasztja el egy-egy dicsérő szó, amit fideszes politikusok Dúró Dórát vagy éppen Toroczkait illetően el-elejtenek.
Lázár János például Lentulai Krisztián műsorában dicsérte meg Dúró Dórát. „Kár, hogy ott ül” – mondta a Mi Hazánk politikusáról, félreérthetetlenül arra utalva, hogy tehetséges politikusnak tartja Dúrót. De ugyanebben a műsorban nemcsak Dúrót dicsérte meg leplezetlenül, hanem Toroczkai Lászlót is. „Abból még lesz valami” – mondta Toroczkairól, miközben sejtelmesen mosolygott.
Ugyanebben a műsorban dicsérte meg Dúrót a miniszterelnök is, de Orbán Viktor ráadásul nem csak Lentulai műsorában hízelgett a Mi Hazánknak. Az Országgyűlésben is másképpen beszél Toroczkaival vagy Dúróval, mint ahogy általában az ellenzéki politikusokkal szokott. Egy viszontválaszában a miniszterelnök azt mondta: elismeri Dúró munkáját. 2024 őszén szintén a Mi Hazánkat dicsérte a kormányfő, amikor a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy Brüsszelben a „Mi Hazánk meg a fideszesek, KDNP-sek jól küzdöttek, de nem voltunk az Európai Parlamentben elegen”, amikor a migrációs paktumról kellett szavazni.
Mindezen felül a kormánypárt befolyása alatt álló médiában, beleértve a közmédiát is, a Mi Hazánk politikusai rendszeresen szerepelhetnek – ez is azt jelzi, hogy Toroczkaiékhoz másképp viszonyul az Orbán-rezsim.
A Mi Hazánk titokzatos szavazói, akik a két nagy párt rejtett tartalékát jelenthetik
Bár a Mi Hazánkot sokan a Fidesz szatelitpártjaként emlegetik, Szabó Andrea szociológus, politológus a Jelen egyik videóinterjújában egy érdekes szempontra hívta fel a nézők figyelmét. Szerinte a Mi Hazánk szavazói között van egy réteg, a szavazóinak a fele, amely semmiképpen sem osztaná meg a szavazatát. A fennmaradó 50 százalék egy része Szabó szerint hajlamos azt gondolni, hogy van valamiféle átjárás a Fidesz és a Mi Hazánk között, ezért ezek a szavazók egyéniben akár a fideszes jelöltre is szavaznának, nehogy a Tisza győzzön.
De Szabó úgy látja, hogy a Mi Hazánk szavazóinak egy része önmagát ellenzékinek látja. A politológus hangsúlyozta, hogy nem tudni ugyan, a párt szavazói közül hányan lehetnek, de vannak, akik valószínűleg listán a Mi Hazánkra szavaznak, de nem akarják a Fideszt kormányon, ezért egyéniben a Tisza jelöltjére teszik majd az ikszet.
Mindez azt jelenti, hogy a Mi Hazánk szavazói körében Szabó Andrea szerint a Tiszának és a Fidesznek is lehetnek tartalékai. Ám azt, hogy ők mennyien lehetnek, csak egy alapos, mély kutatás tudná kimutatni, amit a Mi Hazánk szavazói között kellene elvégezni.
