Gulyás Gergely az EU főképviselőjéről: Nem tudjuk, ez azelőtt történt, hogy ivott-e, vagy azután

• A januári extrém hideg miatt kedvezményt kapnak a gázzal, árrammal, távhővel fűtő háztartások. A költségeket részben az állam, részben az energiacégek állják.
• A januári fogyasztásból a kormány 30 százalékos kedvezményt ad, ami a gázszámlákban érvényesül. A távhőnél 30 százalékos árkedvezményt fognak adni. A részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.
• Gulyás Gergely a Telex kérdésére azt mondta: Valóban vita van a kormányban arról, hogy ismét lehetővé tegyék-e a szabad szülészorvos választást, de döntés nincs és egyelőre módosító indítvány sem várható.
• A miniszter szerint a magyar szuverenitást nem érinti a Béketanács-tagság, bármikor kiléphetünk belőle.
• Vannak olyan tervek, hogy egy intézményben, Tökölön vonják össze ezeket a feladatokat – mondta Gulyás Gergely a javítóintézetek összevonásával kapcsolatos kérdésre.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Magyar Péter Tisza-elnök üzengetéséről azt mondta Gulyás elsőre, hogy nem lehet olyan magyar álláspont, ami elfogadhatónak tartja a kollektív felelősség elvét és a szólásszabadság korlátozását a Beneš-dekrétumok ügyével kapcsolatban. Nem tartja jónak, hogy a szlovák kormány nem változtat az álláspontján. Gulyás Gergely szerint a szlovák jogrendszeren belül orvosolható a probléma, támogatják a szlovákiai Magyar Szövetség kezdeményezéseit.

„Természetesen nemzetközi fórumokon is fel fogjuk ezt vetni”, és jogi képviseletet fog az ország biztosítani mindenkinek, akit ez érint.

Arra, hogy nem kérették be a szlovák nagykövetet, amikor az ukránt igen, Gulyás azt felelte, hogy ebben a külügyminiszter jogosult dönteni. Gulyás szerint Kárpátalján nehezebb magyarnak lenni most. „Jó kapcsolatokra szeretnénk törekedni valamennyi szomszédunkkal”, ez Ukrajna szempontjából nem adott. A magyar emberek nem érdekeltek az ukrán EU- és NATO-csatlakozásban. Az ukránok jobban jártak volna, ha 2022-ben elfogadják a békekezdeményezést – mondta még a két ország kapcsolatáról.

Vannak olyan tervek, hogy egy intézményben, Tökölön vonjuk össze ezeket a feladatokat – mondta Gulyás Gergely a javítóintézetek összevonásával kapcsolatos kérdésre. Korábban, a Szőlő utcai javítóintézet bezárása után már kiderült, hogy létrehoznak egy új, országos hatáskörű javítóintézetet, ami majd átveszi a további, megszűnő javítóintézetek feladatait is.

A magyar–ukrán viszonyban számtalan probléma van, egy ilyen a kárpátaljai magyarság jogfosztása is Gulyás szerint. Olyan helyzetet próbál Kijev előállítani, hogy a magyar kormány terhére rójanak olyasmit, ami nem a hibája. Ukrajnának hálásnak kéne lennie az áramellátásért, a humanitárius segítségért, nincs oka, hogy Magyarországnak köszönetet ne mondjon – mondta a miniszter. Ezermilliárd forintot meghaladó kötelezettséget jelentenének az ukrán elvárások, a magyar kormány szuverén joga, hogy erre nemet mondjon. A magyar nagykövet berendelésével nem változtatnak a magyar kormány elkötelezettségén – tette hozzá.

„Nem tudjuk, ez azelőtt történt, hogy Kaja Kallas ivott, vagy azután” – reagált Gulyás Gergely arra, hogy az EU külügyi főképviselője Magyarország vétójogának elvételéről beszélt. Kallas korábban azt nyilatkozta ugyanis zárt körben, hogy a világ jelenlegi állapota alapján ez akár „jó pillanat” is lehet arra, hogy az ember elkezdjen inni.

Ez egy kormányinfó, én a kormányt képviselem. Vannak pártügyek, frakcióügyek, ezt ott kérdezzék meg – mondta Gulyás Gergely az arra vonatkozó kérdésre, hogy a Fidesz-frakció Facebook-hirdetéseinél azt tüntették fel, hogy az Országgyűlés Hivatala fizette azokat.

A miniszter más kérdéseknél szívesen beszél pártügyekről, a Tisza Párt bármelyik mozzanatára reagál, de adott esetben közvélemény-kutatásokat is kiértékel. Néhány perccel később a Hír TV kérdésére már a Tisza megszólalásait véleményezte, majd a „gyűlölet apostolának” nevezte a pártot.

A BlackRock-témáról is jött kérdés, a kormánypropaganda a befektetési cég progresszív hálózatáról ír ugyancsak sűrűn. A kormánynak nincs erről hivatalos véleménye, mondta a miniszter. Gulyás szerint Németországban zajlik a BlackRock-vita ugyanúgy, ez „másfél éve a mindennapok része”. A kormány általánosságban védi a szuverenitást, szembemennek a magyar állam ellen érdekelt felekkel. Szerinte ha az állam érdekét szolgálja, akkor viszont együttműködik olyan cégekkel is, mint a BlackRock. „Magyarországon ezek a nagy cégek nem szereznek befolyást”, más országokban régebb óta zajlik a vita.

Nem maradt bennem kérdés – mondta Gulyás a kegyelmi ügyről, miután Dömötör Csaba kormánypárti EP-képviselő nemrég azt mondta, hogy az ügy az ő közösségükben is hagyott kérdéseket.

„Szerintem ez egy fölösleges okoskodás, még akkor is, ha ehhez egy nagyrabecsült képviselőtársam is csatlakozott. Mindenki minden kérdésre választ kapott” – mondta Gulyás, aki szerint százszor feltett kérdések kerülnek elő.

Donald Trump Béketanácsáról azt kérdezte a Telex, hogy mivel az Trump teljhatalma alatt áll, egy ember szeszélyétől függ, biztonságosabb lesz-e a világ tőle. Gulyás Gergely azzal kezdte, álhír, hogy egymilliárd dollárt kell a tagságért fizetni, ez csak három évnél túli tagság esetén áll.

Hogy a Béketanácsnak milyen jövője van, arra nehéz válaszolni szerinte. Nem újszerűek az ENSZ-ről szóló kritikák, ezért van egy új kezdeményezés, „esélyt kell adni neki”. Ha ez lezár konfliktusokat, akkor jó volt csatlakozni, ha nem, akkor nem származik az országnak kára belőle. A magyar szuverenitást nem érinti a tagság, kiléphet a tanácsból Magyarország. A tagság ráadásul önkéntes. A Béketanácsról részletesen itt írtunk.

Ha az infrastruktúra adott, akkor azon bármilyen kőolaj futhat, de Magyarország szempontjából az orosz energiaforrást nélkülözhetetlennek tartjuk, mert olyan biztos ellátást semmi más nem nyújt – mondta a Telex kérdésére Gulyás Gergely, hogy van-e arra terv, hogy a Százhalombatta és Szerbia közti, jövőben megépülő vezetéket ne orosz kőolajjal lássák el.

Gulyás szerint egyelőre az a jó, ha úgy terveznek, hogy orosz kőolajjal látják el a szerbiai pancsovai finomítót, de később majd másról is lehet beszélni.

A Telex a szabad szülészválasztásról szóló kérdésére azt mondta Gulyás, kisebbségben volt a kormányon belüli vitában, aki nem tartja jónak a mostani rendszert. Módosító benyújtása egyelőre nem várható, nem hozott döntést a kormány erről. „Számtalan racionális megfontolás áll” a mostani rendszer mögött, például a hálapénz visszaszorítása. „Ha szabad orvosválasztás van a szülész-nőgyógyász szakmában”, az ellen tiltakozott a szakma. A Tisza Párt ebben szerinte más álláspontot képvisel. A Magyar Orvosi Kamara tagja volt Hegedűs Zsolt, a Tisza egészségügyi szakpolitikusa, aki nem támogatta a kormány ötleteit a bérrendezésre. Ha egy szülésztől elvárják, hogy bármikor megjelenjen egy szülésnél, az plusz (anyagi) motivációt igényel – tette hozzá.

A kormány tárgyal az Európai Bizottsággal, látnak esélyt arra, hogy a kormány a következő 7 hónapban hozzájut a helyreállítási alap forrásaihoz. „Várják a választást, utána kénytelenek lesznek velünk megegyezni, mert akkor nem lesz uniós költségvetés” – mondta.

Gulyás szerint 230 euró volt a minimálbér, most bruttó 800 euró. Szerinte ilyen ütemben akarják emelni a minimálbért, az idei emelés a legmagasabb Európában. Hozzátette, adókedvezmények is járnak például a gyerekes anyáknak, családoknak. Ezzel jobb pozícióban van a minimálbér, de emelni szükséges.

A roma népesség szegénységének növekedéséről a miniszter azt mondta, óriási előrelépés történt a cigányság helyzetében az Orbán-kormány alatt. Többségük dolgozik, ez korábban 10-20 százalék volt. Fontos, hogy a cigány gyerekek részt vegyenek az oktatásban, legyen cigány elit Magyarországon. Ezért több ösztöndíjprogramot indítottak, részben civilekkel együtt. Kezdetben a közmunka, most már a piac is biztosít állásokat a romáknak, erről mi is írtunk bővebben. Korábban szerinte nélkülözésben és mélyszegénységben élt a cigányság egy része, de most már dolgoznak, jobb körülmények között élnek. Van hova előrelépni így is szerinte.

A romák iskolai szegregációjáról elmondta Gulyás, „vannak területi adottságok, ahol nehéz mit tenni”. Ahol a cigányság aránya magas, nehéz olyan iskolát nyitni, ahol nem többségben romák lesznek a tanulók. „Sokszor előfordul, hogy a nem cigányok nem adják be ezekbe az iskolákba a gyerekeiket” – mondta. Nem mindenhol lehetséges a közös oktatás. Hároméves kortól mindenkinek óvodába kell járni, az iskolákban igyekeznek a legjobb feltételeket biztosítani. A görögkatolikusok oktatási modellje a legjobb szerinte.

„A helyzet az, hogy ha a nemzeti szuverenitás kérdését a 21. században vizsgáljuk, akkor az látszik, hogy olyan tőkekoncentrációjú nagyvállalatok jöttek létre, amelyek a szuverenitás sértésére bármikor képesek” – mondta Gulyás Gergely, miután a fideszes propaganda és a kormány újabban multizással karaktergyilkolja a tiszásokat. Itt az utóbbi időben előkerült a BlackRock neve is, ami a világ egyik legnagyobb befektetőcége.

Gulyás szerint a kormánynak és az államnak feladata, hogy a nagyvállalati érdekekkel és a tőkekoncentrációval szemben védekezzen.

Ahogy korábban is írtuk, a BlackRock és a hasonló nagy cégek gyakori szereplői a baloldali antikapitalista diskurzusoknak és a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteknek egyaránt, nem is véletlenül: a BlackRock és a Vanguard óriásira duzzadt vállalatok, amelyek a világ számos országának vagyonát leköröző tőkével bírnak, és a gazdaság egyre több részében van meghatározó szerepük, olajcégektől pénzügyi vállalatokon és gyógyszercégeken át iskolákig, bérlakáskomplexumokig és utakig. Ha vannak vállalatok, amik tényleg a legjobban hasonlítanak a cyberpunk-irodalom világuraló óriásvállalataira, akkor azok ezek a cégek, így jogos lenne vitatkozni arról, hogy mekkora szerepet szabad engedni nekik a politikában és a hétköznapjainkban.

Az előrefizetős mérővel rendelkezők közül mindenki 7000 forint kedvezményt kap Lantos Csaba szerint.

Az a fogyasztó is megkapja a kedvezményt, akinek a fogyasztása nem haladja meg a januári átlagos fogyasztást, erősítette meg Lantos Csaba. A diktálósoknál már a következő két hónapban érvényesülhet a kedvezmény, az átalánydíjasoknál és a jelleggörbés fogyasztóknál előfordulhat, hogy majd idén év végén látszik meg a számlán a rezsistop hatása.

Az energiaügyi miniszter azt mondta, aki árammal és gázzal is fűt, az választhat, honnan szeretne kedvezményt. A gáz esetében erről nem kell nyilatkozni, az áramszámlánál érvényesítendő kedvezményt viszont jelezni kell.

Az állami intézmények számára mennyi többletterhet jelentett a magasabb fűtésszámla? – merült fel a kérdés. Lantos szerint a rezsivédelem a lakosságról szól. „A közintézmények szabályozott áron kapják” a gázt, áramot, a magyar állam ki fogja fizetni ezt.

Új témaként felmerült, hogy 2026. március 1-ig el kell készíteni az EU-tagoknak a nemzeti tervet arról, hogyan válnak le az orosz gázról. Erre Lantos annyit mondott, hogy megtámadják bíróságon a döntést, amit szerinte meg fognak nyerni. Mivel azonban a magyar ellátást nem akarják veszélyeztetni, leadják a tervet ennek megfelelően az EU-nak. Ha szabotázs történik – mint az Északi Áramlattal történt 2022-ben –, arra van terve a kormánynak, hogy legyen alternatívája az orosz gáznak – mondta a miniszter.

Arról, hogy ki mennyi kedvezményt kap a rezsistoppal az energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a rászorultsági alappal két problémájuk van: komplikált, ezért drága fenntartani, és nem is biztos, hogy pontos. Ezért nem ezt az elvet választották korábban, mikor a rezsicsökkentésről döntöttek.

Gulyás Gergely szerint méltányossági elv most is van a rezsistop mögötti döntésben, mert sávátlépés most sem lehet.

Hosszú távon tervez-e a kormány lépcsőzetes árazást bevezetni, hogy aki túlfogyaszt, ne egyből sokkal többet fizessen? – merült fel. Lantos szerint marad a mostani szabályozás. Felhozta a REPowerEU-t, miszerint 2027. novembertől nem hozhat be orosz gázt EU-tagállam. Ezt a kormány megtámadja az Európai Bíróságon, Lantos Csaba szerint azt gondolják, győzni fognak. Ha mégsem, „akkor hozzá kell nyúlni a rezsivédelemhez”, magasabb lesz a gázár.

Azoknak, akik már megkapták a januári számlájukat, azt üzente Lantos Csaba, hogy az a legjobb, ha befizetik, majd ha esetleg túlfizetés van, azt később kiegyenlítik.

A januári rezsistopot részben az állam állja, részben pedig az energiacégek a „Robin Hood-adón”, azaz az energiaellátók adóján keresztül.

Lantos Csaba a villanyfűtéses háztartásoktól azt kérte, nyilatkozzanak az adott ügyfelek, hogy erre a fűtéstípusra veszik igénybe a kedvezményt. 4,4 millió ügyfélre 5,2 millió mérő jut, arról is nyilatkozni kell, melyik mérőre igényli a kedvezményt az ügyfél. Ha nem nyilatkozik az ügyfél, és van bevezetett gáza, akkor arra kapja a mínuszt, ha nyilatkozik az áramról, akkor pedig arra.

Aki távhővel fűt, az is kapja meg a kedvezményt, 674 ezer lakás a társasházán keresztül fog hozzájutni a rezsistophoz, magyarázta Lantos.

Az energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a 2,9 millió gázszámlát fizető lakos közül 1,7 millió átalányt fizet, 600 ezren diktálnak, a többiek pedig jelleggörbe szerint fizetnek. A diktálós ügyfelek majd diktálnak, az ő kedvezményüket majd két hónap adatai alapján tudják érvényesíteni.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter is bejött a kormányinfóra. Elmondta, azokat tudják segíteni, „akik valamilyen vezetéken kapják az energiát”. 2,9 millió gáz-, 4,4 áram- és 674 ezer távhőfűtésű lakás van Magyarországon szerinte. „Az a helyzet, hogy minden ilyen fogyasztó mérővel rendelkezik”, a nehézség, hogy hogyan határozzák meg a kedvezményt. „Minden család részesül ebben a 30 százalék kedvezményben” – mondta Lantos. A gázos lakásoknál a „jelleggörbét” nézik, ami a téli hónapokban van a csúcsán. Körülbelül 30 százalékkal nőtt a fogyasztás, ezért döntöttek a 30 százalékos kedvezmény mellett. A képlet, ami alapján számoltak, közzé lesz téve.

Kifejtette, a többféle számlázásnál hogy néz majd ki a kedvezmény. Átalányszámlázás esetén az éves elszámoláskor fogják tudni érvényesíteni a kedvezményt. Aki 2025-ben csak rezsivédett sávon belül fogyasztott, az mindenképp ezen belül fog maradni. Aki felette volt, az felette marad. „Mindenkinek a fogyasztásához arányos kedvezmény lesz”, de minden család részesül belőle.

A januári fogyasztásból a kormány 30 százalékos kedvezményt ad, ez a gázszámlákban érvényesül. A távhőnél 30 százalékos árkedvezményt fogunk adni. A villannyal fűtőknek is segíteni szeretnénk, de mindenki csak egy formában kaphat segítséget. Aki villannyal fűt, kérheti, hogy ne a gázszámlán, hanem a villanyszámlán, az áram mennyiségén érvényesítsük a kedvezményt – mondta Gulyás Gergely a januári rezsistopról.

Gulyás azt mondta, hogy a statisztikák alapján 30 százalékos többlet van a magyarok fogyasztásában a rendkívüli januári hideg miatt. A miniszter szerint az a szám, amivel számolnak, kedvező, mert az egész hónapot számolva kisebb lesz a többletfogyasztás, mert a hónap második felében enyhébb volt az idő.

A kormány által nyújtott segítség megközelítőleg 50 milliárd forintba kerül majd az államkasszának.

A kormány tárgyalt az Európai Bíróság döntéséről, miután egy ítélet kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett kannabiszügyben.

A kormány szerint a döntés negatív precedenst teremt, sérti a magyar szuverenitást, és lépés a drogliberalizáció felé. Gulyás azt mondta, hogy nem fordulhat elő, hogy az EU meghatározza, hogy egy másik szervben hogy kell szavaznia a magyar kormánynak. A miniszter szerint drogkérdésben zéró tolerancia van Magyarországon, ameddig ők vannak kormányon.

A kormány úgy döntött, hogy az Alaptörvény értelmezését kéri az Európai Bíróságtól, hogy az összhangban van-e az EU-s szabályozással.

Január 30-án fizetik ki a jogosult katonáknak a hathavi illetményt, azaz a fegyverpénzt. 80 ezer fegyveres kap pénzt, Vitályos szerint ezzel akarja elismerni a kormány a katonák munkáját.

A kormányszóvivő szerint a tűzifaprogramról is született döntés, a tegnapi napig benyújtott igényeket kielégítik. Vitályos ezután a szokásos beruházási jó híreket sorolta föl.

A kormányülés után kormányinfó következett menetrend szerint, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő álltak ki a pulpitusra. Gulyás beszélt a Nemzeti Petícióról, megtörtént az ívek kézbesítése is. Az EU-ban épp az ukrán működési támogatásokról van szó, Szijjártó Péter külügyminiszter jelenleg is részt vesz az uniós tárgyalásokon. Gulyás szerint márciusban az uniós csúcson döntéseket akarnak hozni, ezért kell egy magyar döntés arról, hogy „a következő évtizedben átvállaljuk-e az ukrán állam működtetését”, illetve a háború meghosszabbítását támogatja az EU, ami szerinte nem helyes politika. Hogy mi ez a petíciózás, és miért nem konzultáció lett belőle, annak evolúciójáról itt írtunk.

Januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégekéi némileg romlottak – közölte felmérése eredményét a GKI Gazdaságkutató Zrt. A válaszadó cégek januárban a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságát érezhetően javulónak ítélték. A GKI üzleti bizalmi indexe viszont januárban csaknem 4 ponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, visszatérve a tavaly novemberi szintre. A közeljövő kilátásait illetően továbbra is az építőipar a legkevésbé, az üzleti szolgáltatások pedig a leginkább derűlátó szektor.

Sokan úgy tartják, hogy a fogyasztói bizalmi index jól jelzi előre a választás kimenetelét. Azokban a választási években, amikor nem történt kormányváltás, a szavazás előtti hónapokban a fogyasztói bizalmi index emelkedett, és általában relatíve magasan állt. Most azonban a fogyasztói bizalom jóval gyengébb, jelentősen elmarad az összes többi választás előtti időszak értékétől – mondta a témáról a Telex választási műsorában Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője.

A hét fontos gazdasági híre még, hogy április 8-án fogja közölni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról, miként alakultak a fogyasztói árak a megelőző hónapban. Ezek lesznek az április 12-re kiírt országgyűlési választás előtti utolsó érdemi adatok a magyar gazdaság teljesítményéről. Ezekben a napokban kifejezetten jól jöhet a kormánypártoknak, hogy a mostani rezsistop épp akkor farag majd le néhány tized százalékpontot az inflációból.

Orbán Viktor hétfőn arról beszélt, hogy összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba az ukrán kormány.

A miniszterelnök szerint a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és megállapították, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedéssorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”. Orbán ezután arról beszél, hogy Magyarország szuverenitása és a választások tisztasága védelmében a mai napon arra utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.

Ez a hét elején meg is történt, a külügyminiszter állítólag közölte vele, hogy „minden létező eszközzel” megvédik a magyar szuverenitást. Válaszul szerdán Ukrajna is bekérette a kijevi magyar nagykövetet. A beszélgetésen az ukránok kifogásolták, hogy „nemzeti petíció keretében fognak a magyar emberek véleményt mondani arról a brüsszeli-kijevi szándékról, miszerint a magyar emberek pénzét Ukrajna működtetésére és felfegyverzésére akarják költeni”.

A magyar és az ukrán kormány a napokban több körben is üzengetett egymásnak. A kormányközi szájkarate legújabb menete azzal indult, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszólt Orbán Viktornak. „Minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbekólintást”. Orbán erre a Facebookon magyarul válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve az ukrán elnököt.

A hét belpolitikai közbeszédét Lázár János építési-közlekedési miniszter cigányságra vonatkozó mondatai uralták. Lázár a balatonalmádi fórumán január 22-én arról beszélt, hogy ha migránsok nincsenek, a magyarok pedig nem szívesen takarítják az InterCityken a mosdót, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, ez pedig szerinte a cigányságot jelenti. Lázár azóta bocsánatot kért a szavaiért. Korábban a hódmezővásárhelyieknek is beszólt, őket „agresszív, barbár népeknek” nevezte.

Azonban a Tisza Párttól a Kétfarkú Kutya Párton át a Momentumig szinte a teljes ellenzék dühösen reagált az elmondottakra, különböző – olykor ellentmondásos – akciókkal és nyilatkozatokkal. A közös ezekben a vécékefe alkalmazása volt. Több roma művész, zenész és közéleti szereplő is felháborodott, még a Fidesz holdudvarába tartozók is. Hogy a hazai cigányságról hogyan beszéltek az elmúlt években a Fidesz politikusai, arról ebben a cikkünkben írtunk. A romák munkaerőpiacon betöltött szerepéről pedig itt cikkeztünk. Itt pedig a Political Capital elemezte ki, milyen mozgósításbeli nehézséget okozhat a kormánypártoknak Lázár beszólása. A miniszter a Telexnek ebben a videóban reagált a történtekre: