Lázár János mosdótakarítós kijelentése azért is keltett nagy visszhangot, mert a közvélekedés szerint a romák elsöprő többsége Fidesz-szavazó. Vagyis a miniszter saját szavazóit is sértegette, amikor a múlt csütörtöki balatonalmádi Lázárinfón arról beszélt: migránsok helyett a cigányságban van még munkaerő-tartalék a vonatok vécéinek takarítására, mert arra „a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák”.
Lázár mondataiból hamar botrány lett, csakhogy ezúttal nemcsak az ellenzéktől kapott támadásokat, hanem Fidesz-közeli roma szervezetek és roma celebek, művészek, zenészek is felháborodásuknak adtak hangot. A Telexen megjelent véleménycikkében Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója amellett érvelt, hogy Lázár nem a Mi Hazánk szavazóinak akart kedveskedni a cigányozós megszólalásával, mert akkor nem kért volna később bocsánatot, a Fidesznek pedig nem érdeke, hogy a romák elpártoljanak tőle, főleg ebben a kiélezett politikai versenyben.
A Fidesz jól szerepelt a legszegényebbek körében
Arról persze nincsenek konkrét adatok, hogy hány roma szavazott a Fideszre az előző választásokon, ugyanakkor a korábbi választásokon egy sor roma celeb állt ki nyíltan a Fidesz mellett, és a kormánypárt szavazóbázisának összetételéből, társadalmi-gazdasági adatokból azért ki lehet olvasni, hogy a hazai cigányság körében valóban a Fidesz a népszerűbb. Megfigyelhető, hogy a korábbi országgyűlési választásokon a Fidesz rendre jól szerepelt azokon a területeken, ahol magas a roma népesség aránya. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken csak a romák szavaztak a Fideszre. Nem etnikai alapon dől el a pártpreferencia, magyarán:
a romák nem azért szavaznak a Fideszre, mert romák. Sokkal meghatározóbb az iskolai végzettség, a lakóhely és a társadalmi helyzet.
Ha megnézzük a Fidesz szavazóbázisának összetételét, akkor azt látjuk, hogy a kevésbé iskolázott, kistelepülésen élő, alacsony jövedelemmel rendelkező szavazók között népszerű a kormánypárt, vagyis pont azokban a társadalmi csoportokban, ahol felülreprezentáltak a romák. A 21 Kutatóközpont Covid előtt készült nagymintás kutatása is azt mutatta, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai, az alacsony végzettségű, jövedelmű és vagyonú választók, a fizikai munkások, a falvakban élők és a romák az átlagnál nagyobb arányban szavaznak a Fideszre.
Az itt felsorolt társadalmi csoportok között persze nagy az átfedés. A G7 elemzése szerint a 2022-es választáson minél szegényebb volt egy adott település, és minél iskolázatlanabbak voltak az ott élők, annál erősebb volt a Fidesz listás támogatottsága. Ez az összefüggés már a 2018-as választáson is kimutatható volt, nem most lett a Fidesz ennyire népszerű a legszegényebbek körében. Nem meglepő módon ezek között több olyan település is volt, ahol szinte csak romák élnek.
A közmunka, ami 5-6 mandátumot is hozhatott a kormánypártnak
A közmunka és a Fidesz támogatottsága között is erős összefüggés látszik. A 2014-es és a 2018-as választáson a Fidesz azokon a településeken tudta leginkább növelni a támogatottságát, ahol sok közmunkás volt. Két egyformán iskolázott és egyforma méretű település közül is ott volt népszerűbb a Fidesz, ahol több volt a közmunkás. A választási eredmények azt mutatják, hogy a közmunka komoly fegyver a Fidesz kezében. Van olyan becslés, ami szerint a 2014-es parlamenti választásokon 5-6 mandátumot hozhatott a Fidesznek a közmunka. Könnyen lehet, hogy a közmunka nélkül akkor nem lett volna meg az újabb kétharmad. Mondani se kell, a közmunkások között is felülreprezentáltak a romák, becslések szerint 18-21 százalék is lehet az arányuk a közmunkások között.
Fontos kiemelni, hogy a közmunkások nem azért szavaztak a Fideszre, mert hálásak voltak a lehetőségért, sokkal inkább a kiszolgáltatottság miatt. Legalábbis erre jutottak az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (KRTK) kutatói és a 21 Kutatóközpont is, amikor megnézték, hogyan oszlott meg a közmunka a települések között. Azt találták, hogy
a fideszes polgármesterek településein nagyobb arányban hoztak szavazatokat a közmunkások, mint az ellenzéki vagy független vezetésű településeken.
Sok oka lehet, hogy miért pont a legszegényebbek a legfideszesebbek. Lehetnek ennek társadalom-lélektani magyarázatai is. A szegények hajlamosak elfogadni a számukra egyébként kedvezőtlen rendszert, inkább gondolják azt, hogy a boldoguláshoz jó családi háttér és jó kapcsolatok kellenek, nem pedig munka vagy szerencse. A közmunkások példája jól mutatja, hogy az egzisztenciális kiszolgáltatottság is komoly tényező lehet, és akkor nem beszéltünk még a nyomásgyakorlás olyan formáiról, mint a szavazatvásárlás vagy a szervezett láncszavazás.
Nem ismertek más politikai erőt, most a Tisza felkereste őket
Bizonyos mértékben magyarázat lehet a kormánypárti médiafölény is. Sokszor lehet arról hallani, hogy a vidéki kistelepüléseken kizárólag a közmédiából tájékozódnak az emberek, a független sajtó hírei nem jutnak el hozzájuk. A 21 Kutatóközpont viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsony iskolai végzettségű, szegény és vidéki emberek többsége nincs teljesen elzárva a kormánykritikus hangok elől, és a napirend-érzékelésük sem tér el érdemben a társadalom többi csoportjáétól. Feltehetően Lázár János mondatai is sok romához juthattak el, főleg, hogy a közösségi médiában roma celebek is reagáltak az ügyre.
A legszegényebbek és azon belül a romák azért is szavazhattak eddig nagy arányban a Fideszre, mert egyszerűen nem ismertek más politikai erőt. Nem tudjuk, hogy Magyar Péter és Tisza Párt megjelenésével ez mennyire változott meg.
Az látszik, hogy Magyar Péter igyekszik a roma szavazók között is megvetni a lábát.
Országjárásai során több romák lakta faluba is elment, járt az ország egyik legszegényebb településén, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Csenyétén, a Baranya vármegyei Kisasszonyfán és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszalökön. Van egy olyan ígérete is, hogy a Tisza országos listáján a befutó helyek 10 százalékát roma jelöltek kapják meg, ami egyes becslések szerint 5 parlamenti mandátumot is jelenthet. Az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének, Márki-Zay Péternek volt hasonló vállalása 2022-ben, akkor négy roma jelölt jutott be a parlamentbe az ellenzéki összefogás listájáról.
Lázár János tehát olyan választói csoportba rúgott bele, ami választások óta elkötelezett a Fidesz iránt. De ahogy a fenti példák is mutatják, a romák nem feltétlenül azért a fideszesek, mert olyan sokat tettek értük az Orbán-kormányok 2010 után. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy a romák csakis a kiszolgáltatottságuk miatt szavaznak a Fideszre, biztos vannak közöttük, akik ideológiai meggyőződésből támogatják a kormánypártot, vagy tényleg úgy élik meg, hogy folyamatosan előre tudnak lépni az életükben. Vélhetően Lázár János mondatai miatt nem fognak tömegével elfordulni a roma szavazók a Fidesztől, a roma közösség reakciói viszont jól mutatják, hogy mennyire megváltozott a politikai helyzet az előző választáshoz képest.
A Fidesznek korábban is voltak durva romaellenes megnyilvánulásai. Orbán Viktor 2015-ben szintén a menekültekkel hozta párhuzamba a romákat, csak akkor nem erőforrásként beszélt róluk, hanem kényszerű örökségként, amivel együtt kell élniük a magyaroknak. A gyöngyöspatai szegregált romáknak megítélt kártérítés ügyében pedig arról beszélt a miniszterelnök 2020-ban, hogy egy „etnikailag meghatározható népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”. Ha nem lett volna Covid, a kormány még nemzeti konzultációt is indított volna a kártérítésekről, mégsem lett ebből akkora balhé, mint most.
Az még kérdés, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt mennyit tud profitálni Lázár bakijából, elő tudnak-e állni olyan politikai üzenetekkel, ígéretekkel, amik vonzók lehetnek a romáknak. Nagy szerepe van itt a roma influenszereknek is, hogy ők mit mondanak követőiknek. Mindenesetre nem lenne meglepő, ha ezek után a romák körében is veszítene támogatottságából a Fidesz.
Igenis van migráció Magyarországon, pont a kormány intézkedései miatt
A kormánypárti nyilvánosságban azzal védik Lázár János kijelentését, hogy a kormány milyen sokat tett a romák felemelkedéséért. „Ma sokkal több a roma fodrász, taxis, autószerelő, szakmunkás vagy épp vezető állású munkavállaló, mint 2010 előtt. Ez a 16 év egyik legnagyobb kormányzati sikere. Segély helyett a fizetéséből élhet több százezer cigány honfitársunk. A magyar foglalkoztatási mutatók javulása jelentős részben az ő sikerük, a munkaerőpiac ma már elképzelhetetlen nélkülük.🤝 Hogy vannak olyanok, akik egy kiragadott mondattal ezt az eredményt húznák le a mocsárba? Lelkük rajta” – írta Facebook-oldalán Fazekas Csilla, a Fidesz V. kerületi képviselőjelöltje.
De vajon mennyi igaz abból, hogy a romák helyzete a kormánynak köszönhetően javult 2010 után? És tényleg a romák jelentik Magyarország rejtett munkaerő-tartalékát, mint azt Orbán és Lázár állítja?
Messing Vera, az ELTE Társadalomtudományi Központjának kutatóprofesszora azt mondta, hogy a romák munkaerőpiaci helyzete valóban javult az elmúlt 10-15 évben, ami legalább annyira a kedvező globális gazdasági folyamatoknak volt betudható, mint a közmunkaprogramnak, amit a Fidesz járatott csúcsra. Szerinte a közmunkának ugyan volt hatása a romák anyagi helyzetére, de csak korlátozottan, mivel nagyon alacsony a közmunkások bére. 2021-ben például nettó 56 ezer forintot kaptak a szakképesítéssel nem rendelkező közmunkások. A legnagyobb probléma ezzel az volt, hogy gyakran csapdaként működött, mert minimálisan segítette az elsődleges, piaci munkapiacra való átlépést. Az viszont igaz, hogy a romák önbecsülésén sokat javított a közmunka, tette hozzá Messing Vera.
A romák munkaerőpiaci helyzete azért is javulhatott, mert sokan külföldre mentek dolgozni, vagy a multinacionális vállalatok Magyarországra települő üzemeiben kaptak munkát.
A javuló tendencia aztán 2022 környékén megtorpant, aminek Messing Vera szerint az volt az oka, hogy a kormány visszavágta a közmunkaprogramot, közben a vendégmunkások elkezdték kiszorítani a roma munkavállalókat a gyárakból. Messing Vera arra is felhívta a figyelmet, hogy Lázár János állításával szemben nagyon is van migráció Magyarországon, pont hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően. Az Eurostat adatai alapján 2015-höz képest az Európán kívülről érkező bevándorlók száma 2024-re 200 ezer fölé nőtt, elsősorban a munkacélú bevándorlásnak növekedésének köszönhetően. 2015-ben ez a szám még 50 ezer alatt volt. 2024 végén közel 140 ezer vendégmunkás-engedélyt adott ki a magyar állam, elsősorban Ázsiából érkező munkavállalók számára, mondta Messing Vera.
Messing Vera arról is beszélt, hogy hosszú távon az oktatás fejlesztése garantálná a romák helyzetének javulását, mivel a romák munkaerőpiaci kirekesztettségének egyik fő oka a diszkrimináció mellett az alacsony iskolázottság. Ehhez képest a Fidesz-kormányok alatt romlott a közoktatás színvonala, erősödött a romák szegregációja, ráadásul 16 éves korra szállították le a tankötelezettségi korhatárt, ami szintén a romákat sújtotta leginkább. De maga Lázár János is sokat tehetne a romákért. Rengeteg roma él olyan településen, ahonnan a romló tömegközlekedési szolgáltatások miatt egyre nehezebb eljutni egy munkahelyre, mondta az ELTE Társadalomtudományi Központjának igazgatóhelyettese.
A romák jelentős része az építőiparban dolgozik, és ott most romlott a helyzet
A KSH Munkaerő-felmérése szerint 2015-ben a 15-49 éves roma férfiak foglalkoztatottsági rátája 40 százalék körül alakult, ami nagy előrelépésnek számított a 2000-es évek elejéhez képest, amikor a roma férfiak mindössze 30 százaléka dolgozott – mondta kérdésünkre Köllő János közgazdász, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója.
2019-ben már 50 százalék volt ez az arány, 2023-ben pedig 58 százalék. A Covid alatt a nem romák foglalkoztatottsága erősebben romlott, mint a romáké, aminek az lehetett az oka, hogy a szabad levegőn dolgoztak, vagy olyan munkájuk volt, amit a járvány alatt is el kellett végezni. Ezzel párhuzamosan csökkent a roma közmunkások aránya is:
ma körülbelül 4-5 százalékkal járul hozzá a közmunka a romák foglalkoztatottságához, míg korábban 12-17 százalék is volt ez az arány.
A romák javuló foglalkoztatottságát a piaci szektor hajtotta, és nem a közmunka, mondta a közgazdász.
Köllő János is azon a vélemény van, hogy az általános gazdasági konjunktúra miatt egyre több roma tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, főleg egyszerű, képesítést nem igénylő munkakörökben. A munkásszállítás elterjedése közrejátszhatott ebben: tömegével szállították a romákat építkezésekre, különböző gyárakba, üzemekbe dolgozni.
A felívelő időszak 2023-ig tartott, utána stagnálás, majd pedig visszaesés jött: 2025 végére 56 százalékra csökkent a romák foglalkoztatottsági rátája. A közgazdász egyértelműen a gazdaság gyengélkedésének tudja be ezt. Kevesebb a beruházás, márpedig a roma férfiak jelentős része az építőiparban dolgozik. A mezőgazdaságban elterjedtebbé váltak az emberi munkaerőt nem igénylő technológiák, ami szintén kedvezőtlen fejlemény volt a romáknak. (Értelemszerűen a kevésbé iskolázott nem romákat is hátrányosan érinti a gazdasági visszaesés.) A kormánynak nem jött be az a számítása sem, hogy a roma fiatalok a közoktatásból kikerülve majd elmennek dolgozni. Cserébe romlottak a munkaerőpiaci esélyeik: 16 éves koruk után sokan nem tanulnak tovább, és nagyobb részt válnak munkanélkülivé vagy inaktívvá, mint foglalkoztatottá, tette hozzá a közgazdász.
Alacsony iskolázottsággal nehéz jól fizető munkát találni
Az egy dolog, hogy egyre több romának van munkája, kérdés, hogy milyen az a munka, mennyit tudnak vele keresni. Köllő János erre azt mondta, hogy a romák iskolázottsága továbbra is alacsony a nem roma népességhez képest: 2022-ben a romák 66 százalékának nem volt a nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettsége. Emiatt nehezen elképzelhető, hogy az elmúlt években a romák tömegével tudtak volna jól fizető, képzettséget igénylő munkakörökben elhelyezkedni. Valamennyivel nőtt a kék és fehér galléros munkákat végző romák aránya 2015 és 2025 között, de közülük minden második még mindig segéd- vagy betanított munkát végez. „Csökkent az egyszerű munkák részaránya, de a képzettséget nem igénylő munka még ma is domináns. E körön kívül elsősorban az építőipari és kereskedelmi szakmák részaránya nőtt” – mondta a szakértő.
Orbán Viktor és Lázár János is abban a kontextusban beszélt a hazai cigányságról, hogy ők jelentik a munkaerő-tartalékot. Azzal most külön nem foglalkozunk, hogy mit üzen a romáknak az, hogy a kormány bármikor előrántható tartalékként tekint rájuk, vagy hogy annak milyen üzenete van, hogy olyan munkák elvégzésére látják őket alkalmasnak, amire a nem romák nem hajlandók. Csak azt néztük meg, hogy az elérhető statisztikák alapján egyáltalán van-e alapja a munkaerőtartalék-narratívának. Köllő János számításai szerint akik Magyarország munkaerő-tartalékát képezik, tehát akik munkavállalási korúak, de nem dolgoznak, és nem is tanulnak, azok között a magukat romának mondók aránya 2015–2016 környékén 10 százalék volt, most 7 százalék. Ha azokat is beszámítjuk, akiket a környezet minősít romának, az még mindig bizonyosan a kisebbséget jelenti. A közgazdász úgy fogalmazott:
„Nem csak a romákra vár az intercitys WC-k takarítása.”
