Megmérték: minél több a közmunkás a faluban, annál többen szavaznak a Fideszre
2021. október 19. – 10:01
Közgazdászok megvizsgálták, hogyan függ össze a közmunka és a Fidesz támogatottsága. Becsléseik szerint a 2014-es választásokon akár 5-6 mandátumot is hozhatott a Fidesznek a közmunka, tehát akár ezen is múlhatott a párt újabb kétharmados győzelme. Nem azért hoz pluszszavazatokat a közmunka, mert az emberek szeretik, egyszerűen félnek, hogy még ezt a megélhetésüket is elveszíthetik. A polgármestereknek is az az érdekük, hogy fennmaradjon ez a kiszolgáltatottság.
Az elmúlt években több kutatás is bemutatta, hogy sok esetben szavazatszerzésre, klientúraépítésre használják a települések polgármesterei a közmunkát. Azokon a kistelepüléseken, ahol nem nagyon van más munkalehetőség, a közmunkások teljesen ki vannak szolgáltatva a településvezetőnek, már-már feudális viszonyok uralkodnak. Gyakran a közmunka ígéretével vagy éppen az elvételével való fenyegetéssel érik el, hogy a megfelelő helyre szavazzanak. Talán ez is az oka, hogy hiába nem hatékony és még drága is a közmunkaprogram, a politika erőlteti.
Minél több a közmunkás a faluban, annál többen szavaznak a Fideszre
A Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (KRTK) kutatója, Reizer Balázs munkatársaival azt vizsgálta legújabb kutatásában, hogyan függ össze a közmunka és a Fidesz támogatottsága.
Ehhez az országgyűlési választások eredményeit és a közmunkára vonatkozó statisztikákat vetették össze. Ennek egyik legfontosabb, bár az előzmények ismeretében nem annyira meglepő tanulsága:
a közmunka növeli Fidesz országgyűlési és önkormányzati választásokon elért eredményeit, vagyis a közmunka miatt többen szavaznak a kormánypártra. Minél több a közmunka egy településen, annál többen szavaznak rájuk.
Azoknál – a billegő választókerületben található – településeknél találtak több közmunkást, ahol a Fidesznek nagyobb szüksége volt pluszszavazatokra a 2014-es és a 2018-as országgyűlési választások előtt. (A tízezer fősnél kisebb településeket vizsgáltak, a közmunkások túlnyomó része ugyanis ilyenekben él.) Egy másik tendenciára is felfigyeltek: ahol jól szerepelt a Fidesz az országos választáson, ott több lett a közmunkás a 2014-es és a 2019-es önkormányzati választásokra, azaz a polgármesterek támogatottságát is növelheti a közmunka. Azokban a falvakban, ahol átlagosan egy százalékponttal nagyobb volt a közmunkások aránya, más településekhez képest, ott 0,2 százalékponttal nőtt a Fideszre, és 0,3 százalékponttal a regnáló polgármesterekre leadott szavazatok aránya.
És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, mennyire tudja befolyásolni egy-egy választás végeredményét a közmunka? Reizer Balázs a kutatás eredményeit bemutató előadásában azt mondta:
konzervatív becsléseik szerint a 2014-es parlamenti választásokon 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de a valós hatás még ennél is nagyobb lehetett.
Ha jól számolnak a kutatók, akkor a közmunka nélkül nem szerzett volna nyolc éve kétharmados többséget Fidesz–KDNP: 133 mandátumuk volt, míg az ellenzéki pártoknak csak 66.
Jelentős tömeget képviselnek a közfoglalkoztatottak: a KSH júliusi adatai szerint ugyan már csak közel 84 ezer embert foglalkoztattak ebben a formában, 2017-ben viszont még 190 ezerhez közelített ez a szám, a közmunkaprogram felpörgetésekor pedig a 200 ezret is meghaladta.
Négy év után idén márciusban emelte először a közmunkások bérét a kormány: bruttó 3470 forintos emelés után bruttó 85 ezer forintot (nettó 56 525 forint) kapnak teljes munkaidőben, míg a szakképesítéssel rendelkezők bére bruttó 3445 forinttal emelkedett, és így 110 815 forint (nettó 73 692 forint). Könnyű kiszámolni, hogy a fogyasztói árak növekedése mellett mire elég ez a néhány ezer forintos emelés és úgy általában a közmunkásbér.
A polgármestereknek is érdeke a klientúraépítés
A közmunka nem alanyi jogon jár, az önkormányzatok döntik el, ki kaphat lehetőséget, így aztán ennek elosztásával könnyen lehet mozgósítani a szavazókat, akár ígérettel, akár fenyegetéssel. Fontos ugyanakkor, hogy a kormány dönti el, hogy a települések hány közmunkást vehetnek fel. Ez egyébként sokszor lobbizás, valamiféle alkufolyamat eredménye.
A kormány a közmunkás helyek számának növelésével vagy csökkentésével képes jutalmazni, illetve megbüntetni a polgármestert (és a települést) a választási eredmények függvényében. Hogy ez mennyire nem elméleti lehetőség, jó példa erre az Ózd melletti Kissikátor esete, amikor 2018-ban az egyébként kormánypárti polgármester nyilvános Facebook-bejegyzésben kérte számon a lakosokat, hogy miért nem szavaztak többen a Fideszre, hiszen ettől függ a falu fejlődése.
Ebben a viszonyrendszerben a polgármesterek dolga ellenőrizni, hogy a lakosság megfelelően szavaz-e. Egy 200 fős faluban amúgy sem lenne nehéz feladat ez, de számos anekdotát hallani, miként ellenőrzik, hogy a közmunkások hova húzták be az ikszet. (Természetesen ahol fideszes a településvezető, ott még könnyebb ezt megtenni.)
Azokon a településeken, ahol a 2014-es országgyűlési választásokon jól szerepelt a Fidesz, néhány hónappal később az önkormányzati választások idején már jelentősen több volt a közmunkás – egyes helyen akár 20 százalékos is lehetett a növekedés. De arra is találtak példát, hogy ahol gyengébb eredményeket ért az országos választásokon a Fidesz, ott a közmunkások száma viszonylag alacsonyabb volt a helyi választások idején – mondta Reizer Balázs.
Tehát a polgármestereknek is érdekük, hogy részt vegyenek a klientúraépítésben, a közmunka ugyanis nemcsak a Fideszre, hanem a rájuk leadott szavazatok számát is növeli. (Ahol fideszes a polgármester, még erősebb ez az összefüggés.) Főleg akkor van így, ha helyben erős az ellenzék, esetleg több vetélytárs is van, mivel csökkentheti a polgármester megválasztási esélyeit, ha a településtől elveszik a közmunkát.
Többet számít egy-egy közmunkás hely ezeken a településeken, mint ahol kevésbé kiélezett a politikai verseny, magyarázta a kutató. A közfoglalkoztatás úgy is hat a választási eredményekre, hogy azok is elmennek szavazni, aki amúgy nem tennék meg. Még azokra a polgármesterekre is igaz mindez, akik egyébként nem fideszesek, hanem függetlenek, márpedig a kistelepülések 80 százalékát (papíron legalábbis) független polgármesterek vezetik. A városokban kevésbé működne ez a hatás, mivel az emberek nincsenek ennyire kiszolgáltatva a közmunkának, másrészt a településvezető és a lakosság közti kapcsolat is személytelenebb.
Inkább félelemből szavazhatnak a Fideszre
Ebből is látszik, hogy meglehetősen elterjedt jelenség Magyarországon a klientúraépítés. Az amerikai Yale Egyetem kutatója, Isabela Mares 2019-es kutatásában 93 véletlenszerűen kiválasztott Baranya, Heves és Borsod megyei falu lakosságát vizsgálta. A válaszadók 5-7 százaléka számolt be arról, hogy korrupt módon próbálták megszerezni szavazatukat a 2014-es parlamenti választásokon, ami nagyjából a dél-amerikai viszonyoknak felel meg.
A klientúraépítéssel többek között az a probléma, hogy átláthatatlan, miért jut valaki közmunkához, megnehezíti a politikusok elszámoltathatóságát. Ezt csak fokozza az anyagi kiszolgáltatottság: a Fidesz-kormányok úgy alakították át a szociális juttatások rendszerét (álláskeresési járadék feltételeinek szigorítása, az álláskeresési járadék folyósításának 9 hónapról 3-ra rövidítése stb.), hogy aki munkanélkülivé válik, nem igazán számíthat másra, mint a közmunkára.
Érdekes viszont, hogy ahol a Fidesz politikai érdekeitől független a közmunka eloszlása, ott a kormánypárt támogatottságát nem növeli a közmunka, csak a polgármesterét. A kutatók szerint ez annál a programnál látszik jól, ahol rászorultsági alapon, hátrányos helyzetük miatt jutnak közmunkához a települések, nem pedig a kormány döntése miatt.
Mindez arra utal, hogy nem azért szavaznak többen a Fideszre, ahol magasabb a közmunkások aránya, mert annyira jó a közmunkaprogram, hanem mert attól félnek az emberek, hogy még ezt a megélhetésüket is elveszíthetik.
