Április 8-án számol be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról, miként alakultak a fogyasztói árak a megelőző hónapban. Ugyanezen a napon érkezik az első becslés az ipar és a kiskereskedelem februári teljesítményéről is. Ezek lesznek az április 12-re kiírt országgyűlési választás előtti utolsó érdemi adatok a magyar gazdaság teljesítményéről. Mivel az ország gazdasági helyzete és a megélhetés eddig is fontos témája volt a kampánynak, az adatokat vélhetően a hajrában is próbálják majd kommunikációs célokra használni a pártok. Az elmúlt évek inflációs sokkja után pedig szinte biztos, hogy a fogyasztói árak alakulása kapja majd a legnagyobb hangsúlyt. Ezekben a napokban kifejezetten jól jöhet a kormánypártoknak, hogy a mostani rezsistop épp akkor farag majd le néhány tized százalékpontot az inflációból.
Túl sokat nem tudunk róla
Emlékezetes poszttal sikerült beharangoznia Orbán Viktornak a kormány rezsistopra keresztelt intézkedését. A poszthoz mellékelt MI-képen látható bőrkabátos, napszemüveges, radiátort cipelő Orbán erősen beindította a mémgyárat, és ezzel némileg el is vitte a fókuszt magáról a bejelentésről.
Pedig biztosan voltak olyanok az országban, akiket még a miniszterelnök által kitett képnél is jobban meglepett maga az intézkedés. Nagyon úgy tűnik, hogy közéjük tartozott a lakossági felhasználókat gázzal és villamos energiával ellátó állami MVM is, amely hétfőn Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy
„a technikai részletek kidolgozásáig felfüggesztette a számlák kiküldését. Aki már megkapta a januári mennyiségekre szóló számláját, egyelőre ne fizesse be azt.”
Az MVM bizonytalansága nem véletlen, a rezsistopról ugyanis bő egy héttel Orbán Viktor bejelentése után még mindig nagyon kevés részletet lehet tudni, és ezek szerint a kormányzat az állami szolgáltatóval sem osztott meg sokkal több információt a kérdésről, mint másokkal. A miniszterelnök bejelentésében úgy fogalmazott, hogy „a januári fűtésnél keletkező többletfogyasztás költségét a családoktól a kormány átvállalja”, de hogy pontosan mit, kitől és hogyan, az továbbra is rejtély.
A fő probléma az, hogy a rengeteg fizetési mód és a felhasználónként eltérő elszámolási időszakok miatt egy ilyen egyszeri számlacsökkentés vagy visszatérítés egyáltalán nem egyszerű művelet. Ráadásul már most borítékolható, hogy az MVM nem ússza meg egyszeri korrekcióval, később is lesz feladata a rezsistoppal. Egy laikus ügyfélnek most is nehezen érthető a cég elszámolási gyakorlata, de ha ebbe még berobban egy újabb korrekciós elem, akkor egész biztosan tömegével érkeznek majd hozzá a felhasználói megkeresések.
De ezek a technikai kérdések legyenek az MVM problémái. Valószínűleg így gondolja a kormányzat is, amely szűk három hónappal a parlamenti választás előtt sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy a választópolgároknak mi csapódik le mindebből. A felhasználókat pedig valószínűleg inkább az érdekli, hogy mennyit spórolhatnak ezzel. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen, amiről némi információt már megosztott a kormányzat.
Mennyi? 30!
Lantos Csaba energiaügyi miniszter, a rezsistop-munkacsoport vezetője hétfőn a testület ülése után azt mondta, hogy becsléseik szerint a lakossági földgázfogyasztás januárban 30 százalékkal lehet magasabb a megszokottnál a hideg miatt. Hozzátette, hogy az áramnál ennél valószínűleg jóval kisebb a többlet, míg a távhőnél körülbelül hasonló az arány.
A legfontosabb ezek közül a földgáz, hiszen a legtöbb háztartás azzal fűt. Az nem teljesen egyértelmű, hogy a 30 százalékos fogyasztásnövekedést mihez viszonyítva értette a miniszter, de a G7 becslése szerint is reális lehet ez az érték. A saját modellünk alapján:
- A decemberi felhasználásnál szinte hajszálpontosan 30 százalékkal lesz nagyobb a januári igény.
- Ha az elmúlt három év átlagos téli fogyasztásához viszonyítunk, akkor némileg ennél is nagyobb a növekmény, nagyjából harmadával több gázt használhatnak el a háztartások, mint amit megszokhattunk a téli hónapokban a közelmúltban.
- Amennyiben azonban az elmúlt évek januári fogyasztását vesszük alapul, akkor a miniszter kissé még túl is becsülte a fogyasztásnövekedést, a valós gyarapodás valahol 20 és 25 százalék között lehet.
Mivel ez utóbbi tűnik a leginkább logikus összevetésnek, nem lenne meglepő, ha a 30 százalékot végül némileg lefelé korrigálnák, de jelentősen biztosan nem fog eltérni ettől az a hányad, amelyet nem kell kifizetniük a háztartásoknak:
Mindez a gyakorlatban számlázási szempontból úgy csapódik le, mintha a lakosság fogyasztása ennyivel alacsonyabb lett volna. Ez azért fontos, mert innentől kezdve az intézkedésnek inflációcsökkentő hatása is lesz.
Minél több gázt fogyasztunk, annál magasabb az infláció
Ahhoz, hogy megértsük ennek az okát, érdemes röviden kitérni arra, hogyan számolja a rezsi inflációját a KSH. Korábban többször is írtunk róla, hogy az előző országgyűlési választás utáni változtatások miatt teljesen új módszert kellett kidolgoznia erre a statisztikai hivatalnak. Míg ugyanis 2022 ősze előtt teljesen egységes ár volt minden háztartásnak, azóta a fizetett összeg a felhasználástól is függ. A kormány úgy módosította a szabályokat, hogy az átlag feletti fogyasztásra bevezetett egy új, a korábbinál hétszer magasabb tarifát. Így ha valaki kicsúszik a kedvezményes keretből, akkor azon felül már sokkal többet kell fizetnie.
Ez a helyzet statisztikai szempontból elég nagy feladat elé állította a KSH-t. A korábbiaktól eltérően ugyanis már nem lehetett fix árral számolni, de úgy sem mérhették a gáz árát, mint más termékekét, hogy kiküldenek üzletekbe árfelírókat, és abból számolnak átlagot. A hivatal úgy döntött, azt becsüli meg, hogy mennyien csúsznak ki a kedvezményes sávból. Ezt akkoriban így fogalmazták meg:
„A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a KSH a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon.”
Magyarul, az inflációs adatban szereplő gázár 2022 nyara óta valójában a felhasználás mennyiségétől függ: ha nő a lakosság fogyasztása, akkor emelkedik a kimutatásban szereplő ár, ha viszont kevesebb gázt égetnek a háztartások, akkor csökken.
Ennek először tavaly tavasszal volt nagy jelentősége. Bár a 2025-ös február nem volt extrém hideg, sokkal hűvösebb volt azonban, mint a 2024-es, amikor a havi átlaghőmérséklet évszázados rekordot döntött. Emiatt jelentősen nőtt a fűtésigény és így éves összevetésben a gázfogyasztás is. Már akkor jeleztük, hogy ennek hatása lehet az inflációra, és két hónappal később ki is ugrott a KSH által számolt gázár, amely azóta is az infláció egyik motorja.
A hatás azért nem azonnal jelent meg az inflációs adatban, mert abba a statisztikai hivatal csak két hónapos csúszással építi be a földgázfogyasztási adatokat. Ennek az az oka, hogy utóbbiak csak ekkor válnak elérhetővé. Mindez azt is jelenti, hogy a januári hideg miatti többletfogyasztás először a márciusi inflációs adatban jelenhet meg. Abban az adatban, amelyet alig négy nappal az országgyűlési választás előtt tesz közzé a KSH.
Bár még a végső felhasználási adatok sincsenek meg, így ezeket is csak becsülni tudtuk, számításaink szerint a rezsistop nélkül a megugró fogyasztás miatt (éves összevetésben) 15-16 százalékos gázáremelkedést mutatott volna ki a KSH április elején. A rezsi súlya az elmúlt években sokat csökkent ugyan a háztartások fogyasztási kosarában, de egy ilyen mértékű növekedés így is önmagában bő 0,2 százalékponttal járult volna hozzá a teljes inflációs mutatóhoz.
A rezsistop azonban nagyjából felezheti a KSH által kimutatott (valójában nem is létező) gázáremelkedést, így 0,1 százalékponttal csökkentheti az inflációt.
A forgatókönyv nagyon hasonló lesz a villamos energiánál is. A különbség annyi, hogy mivel árammal kevesebben fűtenek, viszont másra sokan használják, így a fogyasztást és az inflációt is egész biztosan kisebb mértékben növelte a hideg, mint a gáz esetében.
A távhőnél, ha lehet, egy fokkal még bizonytalanabb a helyzet. Itt ugyanis rendre fix árral kalkulál a KSH, az átvállalt költség esetében azonban valószínűleg valamiféle árcsökkenést kellene elszámolniuk, ha konzekvensek akarnak lenni*
Kommunikációs muníció
Bár a rezsistop egyértelműen a választás előtti osztogatásba illő intézkedés, elsődleges célja nyilván nem az, hogy kismértékben kozmetikázza vele a statisztikai adatokat a kormány. Az infláció lefaragása azonban kommunikációs szempontból így is jól jöhet az április 12. előtti napokban, különösen, ha ezzel sikerül behúzni valamilyen lélektani határ alá a mutatót.
Erre pedig van esély. Szakértők várakozásai szerint az év első hónapjaiban amúgy is látványosan esni fog az infláció. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a G7-nek azt mondta: januárra 2,2, februárra 1,7 százalékos mutatót vár. Márciusra ez elvileg ismét megugorhat, hiszen a hivatalos tervek szerint akkor vezetik ki az árrésstopot, valójában azonban erre – a választás közelsége miatt – elég kicsi az esély. Ha pedig marad az árrésstop, akkor a márciusi ráta is 2 százalék körül alakulhat, és így elképzelhető, hogy épp a mostani rezsiintézkedés húzza majd be 2 százalék alá. Ahogy a teljes első negyedéves mutatót is.
Ez elég jól kommunikálható téma lehet a választási hajrában egy olyan ciklus után, amikor az elszálló árak okozták talán a legnagyobb gondot a kormányzati gazdaságpolitikában.
