Nem úgy osztogat a kormány, mint négy éve

Jövőre a GDP 2,2 százalékát teheti ki bruttó értéken számolva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a parlamenti választások előtti kormányzati osztogatás, amit a jegybank jövedelemnövelő kormányzati intézkedéseknek nevez a friss jelentésében. Ebből 1,9 százaléknak megfelelő összeg juthat el a háztartásokhoz.

Számokban: az MNB most megjelent Inflációs jelentése összesen 15 jövedelemnövelő intézkedést sorol fel, amelyek a becslés szerint idén a GDP értékének 0,4 százalékát, jövőre pedig várhatóan a 2,2 százalékát teszik majd ki.

• A legnagyobb tétel a hathavi fegyverpénz (a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományának juttatott egyszeri kifizetés), amely önmagában 0,5 százalékot képviselhet a 2026-os várható GDP-hez képest.

Előzmények: a 2022-es parlamenti választások előtt a kormány az MNB akkori utólagos összesítése szerint mindössze öt nagy hangulatjavító intézkedést hozott.

• Ezek közül kettő, az szja visszatérítése és a fegyverpénz olyan egyszeri, összesen 935 milliárd forintos tétel volt, amely nem épült be hosszabb távon a költségvetésbe.
• A 25 év alattiak részleges adómentessége, a 13. havi nyugdíj kifizetése és a különböző ágazati béremelések akkor 657 milliárd forintba kerültek, ezek a terhek azóta beépültek a mindenkori költségvetésbe.

Felülnézet: a 2025-ben meghozott 15 intézkedés döntő többsége kisebb hatású, de 11 olyan, amely nem egyszeri juttatás (hanem adómentesség, kedvezmény, béremelés, nyugdíj és hitelkamat-támogatás).

• Összességében a 2022-es hangulatjavítás az akkori GDP 2,8 százalékát tette ki, a most bejelentett intézkedések pedig azonos szempontot (a lakossághoz elérő pluszjövedelem nagysága) nézve 1,9 százalékát.
• Egyrészt azonban még mindig van szűk négy hónap a választásokig, másrészt a mostani osztogatás döntő része hosszabb távon is terhet rak a költségvetésre.

Alulnézet: az MNB számításai szerint az osztogatás jövőre a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét 3,2 százalékkal emelheti.

• A várakozások szerint a háztartások a pénz 60 százalékát fordíthatják fogyasztásra és egyharmadát megtakarításokra.
• A 2022-es számok azt mutatták, hogy az akkor kapott pénzek 37,4 százalékát a háztartások a mindennapi kiadásokra költötték el, 26,8 százalékot fordítottak egyszeri nagyobb kiadásra, vagyis összesen 64,2 százalékát elköltötték, míg a fennmaradó 35,8 százalékot megtakarították (ideértve a hiteltörlesztéseket is).

Tágabb kontextus: amint azt korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a Tisza Párt eddigi ígéretei a fentinél jóval nagyobb arányt, 2,6-2,7 százalékot tennének ki a jövő évi GDP-hez képest, ráadásul – a hiányzó fontos részletek miatt – több tervezett intézkedés hatását sem lehetett számszerűsíteni.