Nemzeti konzultáció? Véleménynyilvánító szavazás? Nemzeti petíció!
2026 második kormányinfóján Gulyás Gergely bejelentette, hogy nemzeti petíciót indít a kormány Ukrajna és Brüsszel témájában, pedig még a Tiltakozzunk az adóemelés ellen! néven indított nemzeti konzultáció eredményét sem ismerhettük meg. Ez a harmadik milliárdos költségekkel járó kommunikációs forma, amivel a kormányzat egy éven belül előáll.
2025. január – zárul a nemzeti konzultáció a gazdasági semlegességről
Tavaly rögtön a gazdasági semlegességről szóló, sorrendben a 14. nemzeti konzultáció lezárásával indult az év. A kormány szerint ezt 1,3 millióan töltötték ki, és szerintük ebből az kiderült ki, hogy „elsöprő többségben” (95-99 százalék közötti arányban) vannak azok, akik támogatják a kormány által javasolt intézkedéseket. A konzultációra az adófizetők 3,61 milliárd forintot költöttek.
2025. március – indul az Ukrajna EU-s csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás
Márciusban azonban a kormányzat emelte a tétet, és már nem egyszerű konzultációhoz, hanem egy Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazáshoz toborozták a magyarokat. Orbán Viktor akkor ezt azzal magyarázta, hogy „Ukrajna európai uniós tagságáról nem lehet az emberek feje fölött dönteni”. A szórólapok mellett online, a voks2025.hu-n is lehetett az ügyben szavazni, miközben az oltásregisztrációs emailcímeken is szavazásra buzdítottak. A véleményüket az emberek itt többször is nyomatékosíthatták azáltal, hogy bárhányszor kitölthették a szavazást. Orbán júniusban hirdetett végeredményt, szerinte összesen 2 millió 278 ezren szavaztak, 95 százalékuk Ukrajna uniós csatlakozása ellen. A Voks2025 a NER történetének eddigi legdrágább nemzeti véleménynyilvánítása lett: a kormány összesen 14,7 milliárd forintot költött a kampány levezénylésére.
2025. október – indul a Tisza adótervéről szóló nemzeti konzultáció
Szeptemberben aztán visszatértek a klasszikus formulához, és meghirdették a jubileumi 15. nemzeti konzultációt. „Indítani fogunk hamarosan egy nemzeti konzultációt a kiszivárgott adóemelési tervekről, ez is a mozgósításnak egy része”, hirdette meg a 2025-ös kötcsei beszédében Orbán Viktor. Az október 1-jén indult konzultációt végül a Tisza Pártnak arra az állítólagos adótervére húzták fel, amelynek valóságtartalmát az ellenzéki párt több alkalommal is cáfolta, Magyar Péteréknek pedig néhány napja már bírósági papírja is van róla, hogy az Index által közzétett dokumentum tartalma valótlan. A kormány oldalán feltüntetett hivatalos eredmény szerint a Tiltakozzunk az adóemelés ellen! néven futó, 7,8 millió példányban készült nemzeti konzultációt eddig 1,6 millióan küldték vissza, és több mint 400 millió forintért vállalta a gyártását Balásy Gyula cége.
2026. január – bejelentik a nemzeti petíciót Ukrajnáról és Brüsszelről
Ennek tehát még az eredményét sem hirdették ki, amikor Gulyás Gergely a 2026. január 15-i kormányinfón bejelentette a következő kommunikációs fegyvert, egy nemzeti petíciót, ráadásul a tavaszihoz eléggé hasonló témában. Gulyás szerint a nemzeti petíciót Ukrajnával és Brüsszellel kapcsolatban indítja a kormány, Brüsszelnek ugyanis „háborús tervei vannak”.
A kormánypárt szimpatizánsai ezek mellett az október 23-i Békemenet vonalán, a Fidesz-standoknál is nyilatkozhattak arról, hogy ellenzik a háborút. A standokon a „MONDJUNK NEMET a háborús tervekre!” felirat volt látható, de ez a legtöbb, ami az aláírásgyűjtésről végül kiderült – sem a céljáról, sem az eredményéről nem árult el semmit a párt.
Úgy tűnik tehát, hogy a magyar kormány továbbra is fontos eszközének tartja ezeket a kommunikációs formákat, még ha sem a nemzeti konzultációnak, sem a véleménynyilvánító szavazásnak, sem pedig a nemzeti petíciónak nincs jogi kötőereje. Erre alkalmas egy népszavazás lenne.
De nemcsak a kormány, a Fidesz kommunikációja is zavaros kissé, tavaly legalábbis gyors egymásutánban állt elő különféle váratlan digitális formátumokkal a digitális harcosoktól a digitális honfoglalásig.
