Januárban megtorpant az index, amin sokak szerint a választás múlik

Januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégekéi némileg romlottak – közölte felmérése eredményét a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI konjunktúraindexe csaknem 3 ponttal csökkent, a cégek foglalkoztatási hajlandósága nem változott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás havi alapon enyhén emelkedett. A válaszadó cégek januárban a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságát érezhetően javulónak ítélték.

A GKI üzleti bizalmi indexe viszont januárban csaknem 4 ponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest, visszatérve a tavaly novemberi szintre. Az ipari bizalmi index számottevően, csaknem 5 ponttal, a kereskedelmi és a szolgáltatói index 3-3 ponttal csökkent. Ugyanakkor az építőipari mutató 3 ponttal emelkedett a meglehetősen alacsony szintről. A közeljövő kilátásait illetően

továbbra is az építőipar a legkevésbé, az üzleti szolgáltatások pedig a leginkább derűlátó szektor.

Tavaly decemberben a GKI fogyasztói bizalmi index értéke kétéves csúcsára emelkedett, majd januárban nem változott. Az aktuális hónapban a lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét, valamint a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait is enyhén javulónak értékelte az előző megkérdezéshez képest. Ezzel szemben az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét enyhén romlónak gondolják, és a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is romlott kissé.

Sokan úgy tartják, hogy a fogyasztói bizalmi index jól jelzi előre a választás kimenetelét. Azokban a választási években, amikor nem történt kormányváltás, a szavazás előtti hónapokban a fogyasztói bizalmi index emelkedett és általában relatíve magasan állt. Most azonban a fogyasztói bizalom jóval gyengébb, jelentősen elmarad az összes többi választás előtti időszak értékétől – mondta a témáról a Telex választási műsorában Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője. A fogyasztói bizalmi index az elmúlt hónapokban a Fidesznek némi reményt nyújtva emelkedett ugyan, de januárban megtorpant ez az emelkedés.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 januárban nem változott a tavaly decemberihez képest. A következő három hónapban a vállalkozások 9 százaléka készül a létszám bővítésére, míg 12 százaléka a csökkentésére. Az iparban és az üzleti szolgáltatások területén a létszám bővítésére törekvők vannak többségben az elbocsátásokra készülőkkel szemben. Az építőiparban viszont a leépítést tervezőké a többség.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése januárban jelentősen javult az előző megkérdezéshez képest. A legnagyobb pozitív elmozdulás a szolgáltatószférában volt tapasztalható, de az ipari cégek is jóval kiszámíthatóbbnak érezték a környezetet, mint decemberben.

Az árindikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, az őszi és a téli hónapokban lassan-lassan, de fokozatosan felfelé kúszott. Így e mutató januárra tízhavi csúcsára ért fel. A következő három hónapban, szemben a decemberi 29 és 9 százalékkal, a cégek 35 százaléka szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8 százalékuk készül.