
Pontosan egy évvel ezelőtt robbant ki az elmúlt év legnagyobb politikai botránya, a kegyelmi ügy, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin akkori államfő és Varga Judit korábbi igazságügyminiszter. A történtek után hetekig a teljes független média azt próbálta megfejteni, mi történt pontosan, miért adott kegyelmet Novák Katalin K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, ki tudott erről, és mi lehet ennek a következménye. Mindeközben a kormánymédia hallgatott. Először megvédték K. Endrét, álhírnek és a baloldal politikai hazugságának állították be a történteket. Majd ahogy Orbán Viktor hat nap után megszólalt az ügyben és a kormányzati érdek úgy kívánta, 180 fokos fordulattal visszadobták a labdát: a baloldalt kiáltották ki pedofilnak, és azt hangsúlyozták, hogy a jobboldal milyen példásan kezelte a helyzetet, hiszen a szereplők vállalták a politikai felelősséget.
A kegyelmi döntésből kerekedett botrány nagyon szépen megmutatta, miért óriási veszteség a magyar demokráciának a kormánymédia egyoldalú tájékoztatása. Megmutatta azt is, mekkora ereje van a propagandának, és hogyan tud teljesen máshogy tematizálni egy elsőre egyértelműnek tűnő dolgot, majd mindezt folyamatosan igazítani a kormány aktuális kommunikációjához. Egy év távlatából az látszik: a független média még mindig keresi a válaszokat, miközben a kormánymédiában néhány hét alatt mindent megtettek azért, hogy az embereknek kérdéseik se legyenek.
Nincs itt semmi látnivaló
A kegyelmi botrány tavaly február elején azután robbant ki, hogy kiderült: Novák Katalin akkori köztársasági elnök egy évvel korábban, 2023 áprilisában kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. K. Endrét azért ítélték el, mert segíteni próbált a pedofil igazgató molesztálási ügyének eltussolásában. V. János, a bicskei gyermekotthont 26 éven át vezető igazgató 2004–16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. Az elnöki döntést Varga Judit, akkori igazságügyminiszter ellenjegyezte.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan kezelte a kormánysajtó a Fidesz két prominens politikusának bukásával járó botrányt, érdemes időrendben áttekinteni a történteket.
A botrány február 2-án, pénteken robbant ki, amikor a 444 megírta: egyik olvasójuk rábukkant az elnöki kegyelemről szóló határozatra a Bírósági Határozatok Gyűjteményében Bfv.1191/2022/13 sorszám alatt elérhető végzésben. Az alaphírről a közmédia, a Magyar Távirati Iroda (MTI) és a kormányzati média órákig egyáltalán nem számolt be. Végül a Magyar Nemzetben február 2-án késő délután jelent meg egy cikk „Álhír, hogy Novák Katalin egy pedofil bűnözőnek kegyelmezett meg” címmel. Ebben a lap lényegében megvédte K. Endrét, miközben részletesen kifejtette, hogy a volt igazgatóhelyettes miért nem számít pedofilnak. Amúgy valóban nem pedofil bűncselekmény, hanem
- egy rendbeli bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete,
- valamint egy rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntette miatt
ítélték K. Endrét szabadságvesztésre, közügyektől és foglalkozástól eltiltásra. A Magyar Nemzet cikkében ezután K. Endre börtönben tanúsított példás magatartását emelte ki, és azt, hogy mennyire nehéz helyzetbe került a családja. „Lapunk információi szerint ezalatt az idő alatt magatartásában nem volt kivetnivaló. Így a fogvatartási programtervben foglaltakat, a házirendet és a kapott utasításokat betartotta, maximálisan együttműködött” – írták.
Majd hosszú sorokon keresztül úgy tüntették fel K. Endrét, mint egy sajnálatra méltó, megbecsült embert, aki valójában koncepciós per áldozata lett. Így megtudhattuk, hogy K. Endre például síoktató is és erdélyi családból származik. „Minden munkahelyén tisztelet övezte, a szaktudását elismerték, a tanítványai szerették.” Sőt, még a szabadidejét is az otthonban lakó gyerekekkel töltötte. Az elsőfokú ítélet után viszont már csak az építőiparban segédmunkásként tudott elhelyezkedni, később a koronavírus-járvány miatt már ott sem. A cikk K. Endre családjának helyzetéről azt írta: az akkor 64 éves felesége egyedül maradt, 85 éves, özvegy, nyugdíjas édesanyja Erdélyben él.
A lap egyesekre hivatkozva koncepciósnak bélyegezte a bírósági eljárást is.
Úgy fogalmaztak: „Egyesek szerint az elítélt ellen folytatott eljárás egy koncepciós eljárás volt, amely során számos eljárási szabálysértés történt, az ítélet megalapozatlan volt, s a történések rémálomszerűek voltak, amely kihatott az érintett és családja munkájára és egészségére is.”
A lap azzal is érvelt, hogy a volt igazgatóhelyettes valójában nem Novák Katalin kegyelme miatt hagyhatta el a börtönt, hiszen már 2023. március 31-től reintegrációs őrizetben volt, vagyis saját otthonában lehetett nyomkövetős lábbilinccsel.
A cikkből tehát az látszott, hogy a kormányzati kommunikáció először a védekezés eszközét választotta. Igyekeztek a tényekről minél szikárabban beszámolni, miközben a pedofíliát és K. Endrét minél inkább elkülöníteni egymástól.
Ez talán nem lehet véletlen annak fényében, hogy később belsős források a Direkt36-nak arról beszéltek: Orbán Viktort és a Fideszt váratlanul érhette a 444 cikke, valóban nem tudtak korábban a kegyelmi döntésről, és ezért kellett idő ahhoz, hogy reagálni tudjanak. Ezután a teljes kormányzati médiában szinte szóról szóra ugyanazok a sorok jelentek meg, amelyekben a közös tényező az „álhír” és a „politikai támadás” voltak.
Egyszerű álhír
A kormánymédiában ennek megfelelően a botrány kirobbanása után nem jelent meg egyetlen olyan cikk sem, amelyből részletesen kiderült volna, mi ez az ügy, mi a jelentősége. Sőt, a helyzetet annyira próbálták komolytalannak beállítani, hogy február 3-án, tehát egy nappal a kegyelmi ügy kirobbanása után a Magyar Nemzetben megjelent egy „Novák Katalin bemutatja, hogyan kezdődött a mozzarellagyártás Magyarországon + videó” című cikk. A cikkben, mintha mi sem történt volna egy nappal korábban, az akkori köztársasági elnök január 25-i Facebook-bejegyzését szemlézték.
És eközben mit léptek a kormányhoz közel álló más médiumok? Hamar megszületett az ilyenkor szokásos viszontválasz: dollárbaloldal.
Az alaphírt az Origo sem szemlézte, a botrány utáni napokban a következő címekkel jelentek meg náluk a témába vágó anyagok: „Kocsis Máté: A baloldal nagyon mélyen hallgasson”, „Megint hazudott a dollárbaloldal és a dollármédia: most a köztársasági elnökről”.
A Ripost is idézte Kocsis Máté Facebook-oldalán közzétett bejegyzését, amiben a Fidesz frakcióvezetője azt írta: „Az a baloldal nagyon mélyen hallgasson, amelyik nem szavazta meg a pedofilellenes törvényt 2021-ben, amelyik nem támogatta, hogy a legsúlyosabb büntetést kapják a pedofil bűnözők, amelyik ellenezte a kereshető pedofilnyilvántartást és amelyik érvénytelenné akarta tenni a gyermekvédelmi népszavazást.”
Közben a Pesti Srácokban Jeszenszky Zsolt írt publicisztikát „A Budaházy-üggyel nem sikerült, most a pedo-sztorival próbálkoznak?” címen, aminek lényege az volt, hogy az egész botrány egy politikai támadás, aminek nyilvánvalóan Novák Katalin az első számú célpontja, a másik pedig Varga Judit, a Fidesz EP-listavezetői posztjának várományosa. Jeszenszky is azt hangsúlyozta, hogy Novák Katalin nem egy pedofilnak adott kegyelmet, hanem egy lelkes, munkáját odaadással végző, a gyerekek által is kifejezetten kedvelt, számukra számos külön programról gondoskodó tanárembernek. Amit azonban az ellenzék csinál, az a legocsmányabb politikai prostitúció. „Szegény molesztált, abúzust átélt gyerekek viszontagságaira rátelepedve, hazugságokat terjesztve próbálják lejáratni Novák Katalint.”
A Mandiner az alaphírt szintén nem szemlézte, csak az erre adott ellenzéki reakciókat, majd kitettek két publicisztikát az alábbi gondolatmenetekre felhúzva:
- „A kegyelem lényege, hogy nem érdem alapján történik”;
- „Azért az nem semmi, hogy oldottan pedofilizáló lapok és velük simiző viszonyban álló pártok szálltak rá Novák Katalinra”.
Az Indexhez az alaphír nem került be, viszont utána követték a témát, igaz, a legtöbb cikkben igyekeztek fenntartani a látszatot, mintha igazából csak az ellenzéknek lenne itt érdemi problémája. A köztévéből február 2. és 6. között, a 19:30-as Híradókban először a botrány kitörése utáni kedden fért adásba bármi a volt bicskei igazgatóhelyettesről.
Aztán február 6-án a Magyar Nemzet és az Origo is idézte Novák Katalin ATV-nek adott nyilatkozatát, amiben az államfő arról beszélt, hogy a pedofília az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekmény. A Magyar Nemzet cikkében már nem csak sejtette, hanem konkrétan álhírnek nevezte a történteket. „Az államfő így kommentálta az elmúlt napokban az ellenzéki médiában megjelent álhíreket, miszerint a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt volt igazgatóhelyettesének adott kegyelmet.”
A köztévé aznap esti Híradójában még mindig nagyon homályosan írták körül az ügyet. Rögzítették, hogy Novák Katalin „undorodik a pedofíliától”, beolvasták, hogy az ellenzék lemondatná az elnököt, és Varga Judit volt igazságügyi minisztert is felelősségre vonná.
A kormánysajtó mellett február 7-én libasorban jöttek megafonos videók is arról, hogy a baloldal a pedofil. Deák Dániel szerdán délután 5-kor, Bohár Dániel és Szarvas Szilveszter egy órával később, Apáti Bence Bohár után fél órával, Trombitás Kristóf 10 perccel később rakott ki erről videót.
Bayer Zsolt: A köztársasági elnök nem hallgathat tovább
A kormánymédia viselkedése egy tollvonásra változott meg azután, hogy február 8-án Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Novák Katalin kegyelmi döntése után a kormány nevében alkotmánymódosítást nyújt be, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson”. A miniszterelnök személyes meggyőződése, hogy „pedofil elkövetők számára nincs kegyelem”, és itt nincs helye jogászkodásnak, hanem egyértelmű helyzetet kell teremteni, mondta.
Szerinte erre azért van szükség, mert a köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki, és „ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni. Magyarországon a gyermek a legfontosabb! A gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni”.
Innentől kezdve nem lehetett folytatni a korábban elkezdett nincs itt semmi látnivaló tematikát, tehát sejthető volt, hogy a kormánymédia is lépni fog.

Erre nem is kellett sokáig várni, február 10-én hajnalban megjelent a Magyar Nemzetben Bayer Zsolt véleménycikke, amiben azt írta: „Ne tegyünk úgy, mintha nem lenne ügy! Ügy van. Ráadásul ez az ügy nem csupán jogi, hanem morális természetű. S mint ilyen, a mi közösségünk szíve közepébe talált.” A Fidesz megmondóembere a cikkben azt nem vitatta, hogy minden a legjogszerűbben történt, és jelezte, hogy szerinte a baloldalnak a legcsekélyebb morális alapja sincsen a felháborodásra. Viszont mivel az ő oldaluk morális ügyéről van szó, ezért azt írta: „A köztársasági elnök nem hallgathat tovább. Meg kell szólalnia és el kell mondania, mit miért tett. Meg kell indokolnia döntését, el kell mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet, s ő milyen megfontolások alapján döntött úgy, ahogy.”
„Tisztelt köztársasági elnök asszony! Várjuk a válaszokat” – zárta a cikkét.
A válaszokat azóta sem kapta meg senki, és többé Bayer Zsolt sem kérte. A propagandasajtó azonban már sejthette, hogy mi fog következni aznap este. Innentől egyértelmű volt, hogy nem védik tovább Novák Katalint, sőt, a jobboldali politikai közösséggel szemben helyezték el a volt köztársasági elnököt, akinek látszólag el kellett számolnia a tettével.
Novák Katalin aznap este be is jelentette, hogy lemond posztjáról. Döntését nem indokolta csak azt mondta: „Hibáztam. A kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy kételyeket ébresszen.” Erről a Magyar Nemzet szűkszavúan, a lemondó köztársasági elnök videóját szemlézve számolt be, már nem emlegette sem a baloldalt, sem azt, hogy álhír lenne a kegyelmi botrány alapja. Alig pár perccel Novák lemondása után a kegyelmi kérelmet felterjesztő és aláíró Varga Judit is bejelentette a visszavonulását, lemondott az országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is. A Magyar Nemzet erről ugyanolyan szűkszavúan emlékezett meg.
Február 10-én késő délután Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője reagált a lemondásokra. „Novák Katalin és Varga Judit felelősségteljes döntést hozott, amit tiszteletben tartunk” – írta Facebookon. Kocsis Máté szerint a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter lemondása „annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs”.
Nagyjából egy héttel később, egész pontosan február 18-án tartotta évértékelő beszédét a miniszterelnök. Orbán Viktor folytatta ezt a gondolatmenetet: arról beszélt, hogy a jobboldal számára ez egyszerű mint a faék: pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem. Szerinte a kormányra vár a feladat, hogy az erkölcsi rendet helyreállítsa, és a kialakult helyzetet jogilag is orvosolja. „A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek helye nincs!” – mondta Orbán. A Magyar Nemzet a beszédről készült szemléjében már nem minősítette álhírnek, hogy az elnöki kegyelem esetében pedofil bűncselekményt emlegetnek.
A Fidesz politikusai lettek az erkölcsiség mintaképei
Még aznap este megjelent a Magyar Nemzetben egy szemle a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel Kossuth-rádióban adott interjújából. A cikk címe is sokatmondó volt: „Orbán Viktor beszédének legfontosabb üzenete, hogy a kegyelmi ügyben a lemondás helyes volt.” A cikk szerint ahogy a kormány kezelte az elmúlt napok válságos időszakát, mérce lesz a magyar demokráciában. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: amikor a gyermekvédelmi szigorításról lesz szó, a baloldal már nem lesz annyira támogató, mint ahogy az elmúlt napokban látható volt.
Ez a gondolat pedig kijelölte az utat a kormánysajtónak is: ezután azt kellett hangsúlyozni, hogy a jobboldal helyesen járt el, sőt, még keményebben kell fellépni a gyerekek védelme érdekében. Átkereteződött Novák Katalin és Varga Judit lemondása, és a Fidesz politikusai az erkölcsösség mintaképeiként jelentek meg. „Aki hajlandó felelősséget vállalni, a közösségért személyes áldozatot tud hozni, erkölcsileg megerősödik” – írta a Magyar Nemzet. Mráz Ágoston Sámuel elemzése alapján a baloldal már mint a gyerekvédelem ellen dolgozó politikai erő jelent meg. „Amikor a gyermekvédelmi szigorításról lesz szó, a baloldal már nem lesz annyira támogató, mint ahogy az elmúlt napokban látható volt”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekvédelmi törvény már évek óta a politikai viták középpontjában áll, és a magyar baloldal képviselői Brüsszelben „többi között a gyermekvédelmi törvény miatt mindent elkövetnek, hogy a Magyarországnak járó uniós források ne érkezzenek meg”.
Ehhez csatlakozott február 23-án Deák Dániel, a kormánypárti XXI. Század Intézet vezető elemzője is, aki egy videót töltött fel a közösségi oldalára, amiben arról beszélt, hogy nincs itt már semmi látnivaló, a jobboldal jól kezelte a krízishelyzetet, és sikeresen lezárta a kirobbant botrányt. Azt mondta: rendkívül gyorsan, két hét alatt lezárta a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzetet a jobboldal, a héten már csak pár százan vettek részt az ügyben tartott baloldali tiltakozáson. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, tervezik a második gyerekvédelmi csomag elfogadását, ebben húsz törvénymódosítás várható.
És innentől a kormányoldalon a hírek már nem az államfő bukásáról, vagy a kegyelemről szóltak, hanem a gyermekvédelem szigorításáról, és arról, hogy a baloldal, ha ezt nem akarja, akkor valójában nem akarja a gyerekeket megvédeni.
Deák Dániel ezt előre is vetítette azzal, hogy „érdemes lesz majd figyelni a balliberális oldal viselkedését a tervezett gyermekvédelmi szigorítások ügyében, valóban fontos-e számukra a gyermekvédelem, vagy csak politikai kampánytémaként használták fel az elmúlt napokban”. Szerinte az utóbbi, hiszen a korábbi gyermekvédelmi intézkedéseket sem szavazták meg az Országgyűlésben.
A propagandasajtó ezután lehozta, hogy február 26-án Kocsis Máté a parlamentben azt mondta: valójában a V. Jánosként hírhedtté vált bicskei pedofil igazgatót a Demszky Gábor vezette főváros 1990-től 2010-ig, húsz éven át tartotta folyamatosan a gyermekotthon élén, amelynek ebben az időszakban a fenntartója volt. A cikk a Magyar Nemzetben „Húsz évig élvezte a baloldal támogatását a gyermekotthon pedofil igazgatója” címmel jelent meg.
És végül a pontot az i-re Gajdics Ottó publicista tette fel, aki pontosan egy hónappal a kegyelmi ügy kirobbanása után, március 2-án egy „Ez se jött be” című véleménycikket tett közzé a Magyar Nemzetben, amiben levonta az ügy társadalmi következményeit. Szerinte a kegyelmi ügy hatására sem erősödtek az elmúlt egy hónapban a baloldali pártok. „Feriék ezt ismét túltolták.” Viszont úgy látta, szakmai szempontból nem volt haszontalan a kialakult társadalmi vita, hiszen szigorítottak a jogszabályokon.
Szakmai szervezetek szerint egyébként a kormány a szigorításokkal akarta megoldani a gyermekvédelem problémáit, de ez téves irány, ettől még nem lesz több szakember és több pénz az ágazatban. Sőt, a civil szervezetek szerint a durvább ellenőrzés a büntetés logikáját követi ahelyett, hogy valóban támogatná a gyerekvédelmet.
Márciusra úgy tűnt, a Fidesz médiájában a kegyelmi ügy már nem is téma többet. Ezt erősítette meg az a furcsa helyzet is, hogy a Fidesszel szimpatizáló Hajdú Péter a Frizbi című műsorában néhány héttel a kegyelmi ügy kirobbanása után készített egy hosszú interjút Varga Judittal, de szóba sem hozta a kegyelmi ügyet. A figyelem átkerült az idő közben színre lépő Magyar Péterre és a házasságukra. És az ügy látszólag le volt zárva.
Hajdú azóta ma már máshogy állna a helyzethez. Januárban adott interjút lapunknak, ebben már úgy fogalmazott: akkoriban még nem volt ennyire átpolitizált a világ, teljesen bulvárba próbálta elvinni a beszélgetést. Utólag azt gondolja, tanult belőle, ma már úgy látja, jobb lett volna feltenni politikai kérdéseket is.
De az ügy csak látszólag zárult le tavaly márciusban. Máig nem lehet tudni pontosan, mi zajlott a kegyelmi ügy motorházteteje alatt, hogyan és miért kapott kegyelmet K. Endre. Sem Bayer Zsolt, sem a magyar társadalom nem kapott választ a kérdéseire. Bár a kormánypárti sajtónak erre feltehetően jóval több lehetősége lett volna, nem közöltek interjút sem Novák Katalinnal, sem Varga Judittal, főleg nem próbálták meg kamerával megállítani őket az utcán vagy más nyilvános helyeken, ahogy azt számos más esetben megtették például ellenzéki politikusokkal.
Júniusban a stuttgarti német-magyar Eb-meccs után a Telex tudta megkérdezni Novák Katalint erről, de ő ezt a lehetőséget sem használta ki arra, hogy elmondja, mit miért tett. Hasonlóval próbálkozott szeptemberben a 444 egy parkolóban, ahol Novák csak annyit mondott: a magyar médiának nem szeretne interjút adni, mert az szerinte inkorrektül viselkedett. Ezt az ügyet azóta is napirenden tartjuk: számos esetben kérdeztük meg a kormányinfón, próbálkoztunk a miniszterelnöknél Prágában, legutóbb a Hol van Orbán Viktor című felhívásunkban is első helyen szerepelt ez a kérdés. A válasz a kormány részéről rendre az: kérdezzük meg erről Novák Katalint. A kör ezzel bezárult. A kegyelmi ügy pedig talán minden eddiginél egyértelműbben megmutatta, hogy a kormányközeli sajtó a sajtó két alapvető feladatát, a tájékoztatást és a hatalom számon kérését csak akkor tekinti a feladatának, ha az beilleszkedik kormány narratívájába.
Novák lemondása után a Telex és a Direkt36 derítette ki Balog Zoltán református püspök központi szerepét a kegyelmi ügyben. Ez nemcsak az egyházon, de a magyar politikán belül is komoly felháborodást váltott ki. Mivel Balog nem akart azonnal lemondani, az akkor éppen „a jobboldalon bezzeg vannak következményei a dolgoknak” szlogennel operáló kormánypárti sajtó itt már kevésbé lehetett elnéző. Elég hamar kiadták a kilövési engedélyt Balogra, a püspököt támadta véleménycikkben először Huth Gergely, majd Bayer Zsolt, végül pedig a Hír TV-ben is kritizálták őt azért, amiért nem mondott le. Egy idő után azonban a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és megszűntek a nyílt támadások is a kormányzati körök részéről, így a személyes felelősségvállalás felemásra sikerült: Balog úgy távozott, hogy maradt – csak a zsinat lelkészi elnöki posztjáról mondott le, a püspöki hivatalt megtartotta. Azzal, hogy mindez mit okozott az egyházon belül, hamarosan külön cikkben foglalkozunk.