Csak szigorít, nem a problémákra reagál az új gyermekvédelmi csomag – állítják a civilek

„Érdemben akkor javulna a rendszer, ha egy átfogó strukturális reform történne a gyermekvédelemben” – mondta a Telexnek Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója, akit az új gyermekvédelmi törvénycsomagról kérdeztünk.

Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a melegellenessé eltérített pedofilellenes törvényt. A nemrég benyújtott módosítások ezt a törvényt szigorítanák tovább. A több jogszabályt is módosító javaslat szerint a gyerekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeknél nem lenne elévülés, azokat is büntetnék, akik tudnak a bántalmazásról, de nem szólnak. Szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit, és feketelistára tennének pornográf internetes oldalakat.

A törvény felülvizsgálata azután vált aktuálissá, hogy februárban kiderült: Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki a bírósági ítélet szerint kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.

Szakmai szervezetek szerint a kormány szigorításokkal akarja megoldani a gyermekvédelem problémáit, de ettől még nem lesz több szakember és több pénz az ágazatban.

Azt kellene elérni, hogy legyenek jelentkezők

Az UNICEF Magyarország is tagja annak a gyermekjogi szervezeteket tömörítő Gyermekvédelmi Civil Koalíciónak, amely még a javaslatok elfogadása előtt kidolgozta a Mit kíván a gyermekvédelem című szakmai anyagot. Ebben pontokba szedték, milyen változtatásokra lenne szükség a gyermekvédelemben. A szakmai szervezetek elküldték az anyagukat a Belügyminisztériumnak, és egy szakmai konferenciát is szerveztek, amin a kormányzat több tagja részt vett.

Bár a gyermekjogi szervezetek bizakodtak, a szakmai ajánlások nem kerültek be az elkészült törvénycsomagba.

A szervezetek azért is reménykedhettek ebben, mert Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta: a módosítások kidolgozásához bevonják a gyermekvédelmi szakembereket.

A törvénycsomag fontos pontja a gyermekvédelmi szakemberek körültekintő kiválasztása. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy szigorúbban ellenőriznék a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és a szakmában dolgozókat. Pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetnék alá őket, és ellenőriznék a „kifogástalan életvitelüket”.

Szlankó Viola szerint, noha érhető, hogy a kormány alaposabban akarja szűrni a gyermekvédelmi szakembereket, de ez önmagában nem elég.

„Természetesen mindenki egyetért azzal, hogy csak olyanok foglalkozzanak gyerekekkel, akik személyes és szakmai kompetenciáikban is alkalmasak erre a munkára, de amikor tíz jelentkezőből kell tizenkettőt kiválasztani, akkor nem elég a szűrést alaposabbá tenni, hanem először azt kell elérni, hogy legyenek minőségi jelentkezők” – mondta. Szerinte ezt a területen dolgozó szakemberek anyagi, és társadalmi megbecsülésével, korszerű szakmai képzésével kell kezdeni.

A javaslatban szerepel az is, hogy nemcsak azokat büntetnék szigorúbban, akik ártanak a gyerekeknek, hanem azokat is, akiknek tudomásuk van egy bántalmazásról, de erről nem szólnak. A jogszabály szerint akár két év szabadságvesztést is kaphatnának azok a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, akik nem jelzik, ha a gyerek veszélyeztetett helyzetben van.

Szlankó Viola szerint a szigorúbb fellépésnél fontosabb, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, például a pedagógusok, iskolapszichológusok, felkészültebbek legyenek. Sokan nem azért nem jelzik a bántalmazást, mert tudatosan elfordítják a fejüket, hanem mert nincs meg hozzá a szakmai tudásuk: például nem tudják, hogyan ismerhetik fel időben a bajt, vagy nincsenek tisztában azzal, hova fordulhatnak segítségért, mik a segítségnyújtás lehetőségei. Itt a szakember szerint arra lenne szükség, hogy edukálják a gyermekvédelem dolgozóit. Ezután lehet indokolt a szankciók szigorítása.

Rendészeti szemlélet tükröződik, de vannak előremutató jelek

Még a tervezet megjelenése előtt a durvább ellenőrzést és a büntetést emelte ki Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyenlőség projektvezetője is. Korábban a Telexnek úgy fogalmazott: „A katonás intézeti fegyelem csak tovább erősíti azt az egyébként is káros zárt intézményi struktúrát, amiben nem derülnek ki a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények”. Szerinte ha valóban meg akarnák akadályozni a gyerekek ellen elkövetett bántalmazásokat, jogsértéseket, akkor fordítva kéne gondolkodni: nem a jogszabályokat kellene szigorítani, hanem a gyermekvédelmi rendszert kellene megerősíteni.

„Rendészeti szemlélet tükröződik a teljes anyagban, ami szankciókat és az ellenőrzés struktúráját, hierarchiában való gondolkodást vezet be, de még azt is nagyon elavult módon” – mondta a Telexnek Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője. Szerinte a csomag elfogadásával nagyon sok lenne a számonkérés, miközben például a minisztériumot vagy az ágazati irányítást nem ellenőriznék. „Most a jelszó a szigorítás, a rendszer egészét érintő problémákat viszont nem tudják szigorítással kezelni” – tette hozzá.

Gyurkó Szilvia úgy látja, nem intézkedések védenek gyerekeket, hanem emberek, akik azokat végrehajtják: „Az előterjesztés semmit nem mond arról, hogyan akarják a gyerekvédelem végletekig elfáradt, kizsigerelt és sok szempontból a társadalom szemében bizalomvesztetté vált szakmát megerősíteni.”

Vannak olyan elemek a csomagban, amiket a gyermekvédelmi szakemberek előremutatónak tartanak. Szlankó Viola szerint például ilyen, hogy módosították a sporttörvényt és az edzőknek évente részt kellene venniük egy képzésen, amin megtanulnák a gyerekekkel szembeni megfelelő bánásmódot. Szlankó Viola azt is jó iránynak tartja, hogy elérhetőbbé tennék az online biztonsághoz kötődő tartalmakat. Szerinte az internetes zaklatás óriási probléma ma a gyerekek, fiatalok körében, amivel valóban foglalkozni kell.

Gyurkó Szilvia szerint is vannak jó irányok az előterjesztésben, mint például az elévülési idő megszüntetése, igaz, ez így önmagában nem tud változást hozni. „Az elévülési idő megszüntetése nem jelenti azt, hogy több eset lesz, ha nem változik a büntetőeljárások minősége, és az a társadalmi bizalom se alakul ki, hogy megéri eljárást indítani” – mondta a Telexnek.

Hiányosságok: gyermekvédelmi ombudsman, a családi pótlék emelése

A civil szervezetek több olyan dolgot is hiányolnak a törvénycsomagból, amiket már megfogalmaztak javaslataikban. A rendszer túlterheltsége miatt szükség van a bérek emelésére és a szakma megbecsültségére.

Az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója nagyon fontosnak tartaná, hogy a gyerekeknek is tanítsanak gyerekjogot. Erre azért van szükség, hogy a fiatalok ismerjék saját jogaikat, tudják, mi a teendő, ha sérelem éri őket, vagy azt, hogy hová fordulhatnak segítségért.

A civil szervezetek korábbi javaslatai alapján önálló gyermekjogi ombudsmanra lenne szükség, meg kellene erősíteni a gyámhatóság irányítási, felügyeleti jogkörét. Azt is szeretnék elérni, hogy a kormány a mindenkori GDP legalább három százalékát fordítsa a családokra és a gyerekekre. Ezzel összefüggésben emeljék meg a családi pótlékot és a nevelőszülői díj összegét. A szervezetek megszüntetnék, hogy külön miniszteri engedély kelljen azoknak, akik egyedül szeretnének örökbe fogadni. Viszont az örökbefogadásra jelentkezők 40 órás, ingyenes képzését újra kötelezővé tennék.