Balog Zoltán lett a református népmesehős, aki maradt is, meg nem is

„Ez hatalmas presztízsveszteség Balognak. És nem csak presztízst, befolyást is bukott a lemondással”

– foglalta össze egy forrásunk Balog Zoltán pénteki döntését. K. Endre kegyelmi ügye után kedden Balog Zoltán bejelentette, nem hagyja el pozícióját a magyar református egyházban. Ez péntekre megváltozott: az egyházon belüli felháborodás miatt visszalépett zsinati elnökként, a Dunamelléki Egyházkerület püspökeként azonban maradt az egyház egyik fontos pozíciójában.

A református egyház ügyeire rálátó forrásaink szerint a döntés helyes volt, mert azt mutatta, hogy „Balog levonta a következtetéseket”. De forrásaink szerint mégis kicsit „népmesébe illő” fordulattal tette azt meg. A református egyházat képviselő státusza ugyan ugrott, de mivel marad püspök, nem esik ki az egyház irányításából.

Balog, az elnök

„Ez volt Balog mindene, hogy zsinati elnök legyen, azért is módosították olyan gyorsan a szabályt” – mondta egyik forrásunk. Arra utalt ezzel, hogy amikor felmerült, hogy Balog Zoltán püspök legyen, akadt egy kis gond: Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelölti kritériumoknak, a választási törvény ekkor ugyanis úgy szólt, püspökké és egyházkerületi lelkészi főjegyzővé az jelölhető, aki legalább tízévi folyamatos önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Habár Balog tízévi önálló lelkészi szolgálattal valóban rendelkezett, folyamatossal nem: így a 2019-es tavaszi zsinaton a „folyamatos” szót törölték, kikövezve az utat Balog előtt. A 2020-ban püspökké választott Balog aztán gyorsan lépett fel a ranglétrán, nem sokkal később ő lett a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is.

Balognak tehát két posztja volt péntekig a református egyházban. A kegyelmi ügy kitörése óta azonban főként a fontosabbról volt szó: zsinati elnökként Balog a teljes magyar református egyházat képviselte, így merült fel, hogy K. Endre kegyelmi ügyének támogatása után erről a posztjáról távozzon. Balog a kegyelmi ügyről pénteken egyébként úgy fogalmazott imájában:

„Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek. Annyiszor kértem lelkipásztorként kegyelmet világi hatóságoktól, emberektől, embereknek. S kértem kegyelmet elsősorban magamnak, tőled, kegyelmes Isten.”

Balog lemondása a zsinati elnökségről azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy teljesen távoznia kéne az egyházból. „Lemondott elnökként, de maradt mint püspök, azért ez elég népmesei” – fogalmazott az egyik forrásunk.

Nagy bukás

Az ügyre rálátó forrásaink közül sokan nem értik, miért húzta péntekig Balog, miért nem mondott le már kedden a zsinati elnökségi posztjáról. Bár forrásaink kiemelték, véleményük nem tükrözi a teljes egyház álláspontját, visszatérő volt mégis az a hozzáállás, hogy Balog kicsit „adott is pozíciójából meg nem is” a pénteki bejelentéssel. Erre kétféle, eltérő reakció biztos van az egyházon belül:

• vannak azok, akik szerint felelősséget a pozícióval arányosan kell vállalni, a mostani pedig arányos lépés volt Balogtól;
• és azok, akik szerint „ezzel megmaradt egy erős pozícióban. Tehát nem azt mondta, hogy én olyan hibát követtem el, ami már nem teszi lehetővé, hogy irányítsam az egyházat.”

Egy forrásunk úgy fogalmazott: „Szerintem ez egy jó üzenet, azt jelenti, hogy felelősséget vállalt. Elismeri ezzel, hogy következményei vannak ilyen ügyeknek. De az erősebb üzenet lett volna, ha püspökként mond le.”

A magyar református egyházban a püspök is kiemelten fontos pozíció, ha erről lemondott volna Balog, lényegében teljesen távozott volna a református egyházat irányítók közül. A dunamelléki püspöki tisztség erős vezetői poszt az egyházban, ez a második legnagyobb egyházkerület, aminek ráadásul Budapest a székhelye. „Ebben a kerületben Balog jelen maradhat akkor is a közéletben, ha nem ő a zsinat elnöke” – foglalta össze egy forrásunk. Püspökként tehát Balog továbbra is töretlenül gyakorolhatja a regionális jogköreit: püspököt hat évre választanak, a tisztújításig pedig bőven van még több mint két éve Balognak.

Püspökként emellett Balog saját jogon tagja marad a zsinatnak, az elnökségi tanácsnak, szavazati joga lesz tehát olyan ügyekben, amelyek az egyház életét érintik. Igaz, négy püspök és négy világi gondnok mellett nyolcból csak egy szavazat lesz az övé. Szemben azzal, hogy eddig „ő képviselte a református egyházat kifelé, ő találkozott más egyházak képviselőivel, az állammal tartott kapcsolatot. A zsinati hivatalt is ő vezette – jelentősen át is alakította –, ezt is elveszíti.

A katolikus püspököktől eltérően a református püspökök jogköre szűkebb. A református egyházat négy püspök vezeti, a közülük választott vezető lesz a zsinat elnöke is. „Márpedig ő azért akart püspök lenni, hogy lehessen belőle zsinati elnök egyszer” – mondta egyik forrásunk.

„Nagyon erős pozíció a zsinat lelkészi elnöke, ezzel nagyon nagyot lép vissza. Hatalmas pozícióvesztés ez valójában. Pásztor lesz a zsinat elnöke. Ilyenre nagyon rég nem volt példa”

– mondta egy forrásunk, aki szerint Balogot nagyon megrendítette, hogy le kell mondania. Az ügyre rálátó forrásaink arról beszéltek, hogy Balog támadásként élte meg a helyzetet, amivel összepasszol az is, ahogy pénteken fogalmazott: saját pozíciójának elhagyásakor többször említette az ellene ténykedőket, és azt, hogy ő valójában „harcol”.

A zsinat még dönthet

Balog lemondása ezen a ponton nem ér még véget. A zsinati elnök lemondását meg kell szavaznia a zsinatnak is, rendkívüli zsinat összehívása pedig – több híreszteléssel szemben – nem történt a héten. Forrásaink nem tudtak arról, hogy már felmerült volna időpont egy lehetséges zsinatra, de azt sem tartották kizártnak, hogy a szokásos tavaszi zsinatig, áprilisig is elhúzódhat majd Balog lemondásának ügye.

A zsinatnak pedig van joga arra, hogy egyszerűen ne fogadja el Balog lemondását.

A zsinati elnök lemondása azonban bejáratlan terület a református egyházban, a rendszerváltás óta nem volt rá példa. „Nem tudni, mi következik, ha a zsinat nem fogadja el a lemondást. Dönthet Balog úgy, hogy ez nagyon megtisztelő, de távozni akar. Meg úgy is, hogy a bizalomra hivatkozva mégis marad” – mondták forrásaink.

Kedden pont a szimpátiára hivatkozva maradt posztján Balog: az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezlet szimpátiaszavazásán a jelenlévők 86 százaléka bizalmat szavazott neki, ezért nem mondott le sem püspöki, sem zsinati elnöki posztjáról. Később ez elég nagy port kavart: a református egyházon belül az őt kritizáló hangok egyrészről attól tartottak, hogy ez milyen üzenet lesz majd a bicskei gyermekáldozatok felé. Másrészt azt emelték ki: hogyha Novák le tudta vonni a K. Endre kegyelmijének támogatásával kapcsolatos konklúziókat, ez Balognak miért nem megy.

A református egyházban összesen négy püspök van, ebből egy kerületnek, a dunamellékinek Balog a püspöke. A másik három református püspökből csak egy állt ki határozottan azért, hogy Balog Zoltán – a negyedik református püspök, a református zsinat elnöke – távozzon elnöki posztjáról azután, hogy támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét az államfőnél. Fekete Károly közleményében jelezte a hét közepén, hogy Balogot kedden, az informális ülésen, illetve később szerdán is távozásra szólította fel. Az általa vezetett Tiszántúli Református Egyházkerület egyébként a legnagyobb a magyarországi református szervezetben.

Balog politikai szerepe miatt már akkor felmerültek az aggodalmak a református egyházon belül, amikor 2020-ban elindult a Dunamelléki Egyházkerület püspöki címéért (később meg is választották). Balognak azért lett ellenjelöltje, mert akkoriban a református egyházból többen attól tartottak, hogy a volt miniszter miatt jobban bele fog folyni a politika az egyházba.

Balog Zoltán felelőssége azért merült fel a Novák Katalin lemondását hozó botrányban, mert a Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította az elmúlt napokban, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként. Információk szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.

Amikor a botrány kitört és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon. Hétfőn már kormányzati politikusok is jelezték a Magyarországi Református Egyház felé: szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”, sőt a hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartotta Balogot.

Balog kedden a reformatus.hu-n közzétett videójában arról beszélt, hogy a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, de a köztársasági elnök tanácsadójaként „az előzetes vélemények és más információk alapján” egyetértett vele. „Tévedtem és hibáztam” – ismerte el, és elnézést kért. Balog hozzátette azt is a szimpátiaszavazásra hivatkozva, hogy nem fog lemondani. Ez sem az egyház tagjainak, sem a Fidesznek nem tetszett: Balog keddi videója után másnapra felreppent a hír, hogy kiadták, ahogy forrásaink fogalmaztak, a „kilövési engedélyt Balogra”. Ennek első lépéseként Balogot támadta véleménycikkben először Huth Gergely, majd Bayer Zsolt, végül pedig a Hír TV-ben is kritizálták őt azért, amiért nem mondott le.