Magyar Péter láthatóan nem uniós karrierre gyúr, de azért megszavaztatta, hogy EP-képviselő maradjon

Magyar Péter a héten megszavaztatta a követőivel, hogy maradjon-e EP-képviselő, és nagy meglepetés senkit sem érhetett azzal, hogy ők meg nagy többségben, 95 százalékban úgy döntöttek, maradjon.

Magyar szerint ő ezzel betartotta a korábbi ígéretét arról, hogy megválasztása után fél évvel újra kikéri az emberek véleményét a mandátumáról. Hiszen tavaly nyáron már azt is a követőivel döntette el, hogy egyáltalán beüljön-e az Európai Parlamentbe.

Már az a szavazás is eléggé irányított volt, mert Magyar csak amellett sorolt fel érveket, hogy szerinte miért érné meg, ha EP-képviselő lenne – azután, hogy egyébként pár hónappal korábban még azt mondta: ő nem akar kimenni Brüsszelbe, 2026-ig itthon akar dolgozni.

Az akkori szavazásnál azt állította, hogy az Európai Néppárton belül könnyebben érhetnének el politikai eredményeket, ha ő vezetné a Tisza Párt delegációját, mert ő a párt arca. Emellett képviselőként komoly nemzetközi kapcsolatokat tudna kialakítani. Másrészt (akkoriban még csak) szerinte neki volt helyismerete és tapasztalata az EP-ben. Azt is pozitívumként sorolta fel, hogy európai parlamenti képviselőként a magyar Országgyűlésben is felszólalhat, és így tovább. Az eredmény várható volt: akkor a szavazók 75,6 százaléka döntött úgy, hogy Magyar menjen ki az Európai Parlamentbe.

A tavaly nyári taktikát követte a mostani újabb szavazásnál is: csak amellett sorolt fel érveket, hogy miért kéne EP-képviselőnek maradnia.

Szerinte például azért, mert a Tisza „megbecsült delegációja” az Európai Parlamentnek és az Európai Néppártnak, ő maga pedig „fontos találkozókat folytatott állam- és kormányfőkkel, és vezető európai politikusokkal sikerült jó munkakapcsolatot kialakítania”. Vagy azért, mert „az európai parlamenti mandátumának köszönhetően tudta bemutatni a kórházak állapotát és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit”, és ez a mandátum „segített a MÁV vonalainak bejárása és a vasúti közlekedés problémáinak bemutatása során is”. Magyar szerint ha nem lett volna EP-képviselő, akkor nem tudta volna bemutatni a „gyerekvédelem területén tapasztalható súlyos problémákat”. És nem utolsó sorban nem tudott volna „vitázni” Orbán Viktorral az EP-ben, és nagy nyilvánosság előtt a már megszokott témáiról beszélni a miniszterelnöknek: hogy miért nem működik az állam, milyen területeken mondott csődöt a magyar kormány politikája.

Nem meglepő módon arról most sem jutott eszébe egy érv sem, hogy miért szavazzanak esetlegesen a távozására.

Az igenek fölényes győzelmével zárult szavazást Magyar Péter minden bizonnyal gyakran lobogtatja majd a következő időszakban – ráadásul mivel az előzetes tervek ellenére fél nappal még meg is hosszabbította a szavazás idejét, kapott még néhány ezerrel több szavazatot. Könnyű lesz erre mutogatnia azzal az érveléssel, hogy a követői újra megerősítették őt a politikai státuszában, céljaiban. Nem mellesleg adatbázis-frissítésnek sem rossz: a szavazáshoz ugyanis csomó személyes adatot elkértek, a névtől egészen a lakhelyig, igaz, kötelezően csak az emailcímet kellett beírni.

Azért eddig ilyen nem volt

Annak ellenére, hogy a második szavazás is ugyanolyan irányított volt, mint az első, fontos megjegyezni, hogy Magyar Péter azzal mindenképp újítást hozott a magyar politikai életbe, hogy

a további sorsáról szavaztatja meg a saját követőit: maradjon a pozíciójában, vagy ne.

Korábban ilyen elképzelhetetlen lett volna egy politikustól, hiszen a bevált magyar recept általában így néz ki: valakit megválasztanak, aki aztán vagy úgy farigcsálja a választási szabályokat, hogy a körülmények évről évre továbbra is neki kedvezzenek, vagy még akkor is kitartóan ragaszkodik a pozíciójához, amikor a társadalmi támogatottsága azt már egyáltalán nem indokolná. Az azért továbbra sem valószínű, hogy mások is követnék Magyar példáját, és bevezetnék az efféle szavazásokat.

Persze az egy izgalmas kérdés, hogy mi lett volna akkor, ha az emberek többsége arra szavazott volna, hogy Magyar alig fél év után távozzon az Európai Parlamentből. Vajon tényleg lemondott volna a mandátumáról, vagy az eredményt Rogán Antal hekkjének nevezte volna?

A mentelmi jog kérdése ott lebeg a feje felett

Az ugyanis nem nagyon érné meg Magyarnak, hogy lemondjon az EP-mandátumáról. Nemcsak azért, mert valóban kisebb mozgástere lenne, de már csak azért sem, mert EP-képviselőként a fizetése sem nevezhető éppen rossznak: az alapilletménye 7853 euró (jelenlegi árfolyamon több mint 3,2 millió forint), ehhez pedig még jönnek a juttatások és a napi 350 eurós napidíj. Magyar amúgy már korábban bejelentette, hogy a fizetése felét jótékony célra ajánlja fel, de még így is szép összeg marad nála.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy tavaly ősszel Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését, miután lopás miatt nyomozás indult ellene a nyári ötkertes balhéja miatt. A mentelmi jog arról szól, hogy biztosítsa az Európai Parlament és annak tagjainak függetlenségét. Azt nemzeti és uniós szabályok határozzák meg, hogy a személyes mentelmi jog mire terjed ki. Magyar Péter esetében ez azt jelenti, hogy Magyarországon ugyanaz a védelem illeti meg, mintha magyar országgyűlési képviselő lenne. Ezt az EU egyik alapszerződése mondja ki. Az EU bíróságának egyik ítélete alapján az lenne a cél, hogy valamilyen büntetőüggyel ne gyakorolhassanak nyomást a képviselőre.

De attól még, hogy valaki EP-képviselő lett, nem csinálhat büntetlenül azt, amit akar. Az általános szabály szerint a mentelmi jog csak addig véd, amíg valaki képviselő: utána még olyan esetekért is vádat emelhetnek ellene, amit a hivatali ideje alatt követett el. Pontosan így járt a fideszes Győrffy Balázs, aki alig néhány héttel a mandátuma felvétele után egy szórakozóhelyen részegen, az ügyészség szerint súlyosan bántalmazott egy nőt. Győrffy az eset után hamar lemondott, ezzel megszűnt a mentelmi joga, így már a rendőrség is nyomozhat az ügyében. A köztes időben az ügyészség tanúkat hallgatott ki, orvosi iratokat szerzett be, lefoglalt bizonyítékokat, mert a mentelmi jog ebben nem akadályozta.

Magyar az ötkertes ügyet nem említve azt ajánlotta a kormánynak, hogy lemond az európai parlamenti mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozhat az Európai Ügyészséghez. Mivel a kormány elutasítja a csatlakozást, ez valószínűleg ebben a formában nem fog megtörténni, így aztán ez eléggé következménymentes vállalás volt Magyartól.

Persze mindezek ellenére az EP még dönthet úgy, hogy felfüggeszti Magyar mentelmi jogát. Magyar mentelmi ügyét január 23-án tárgyalja az Európai Parlament jogi szakbizottsága.

Deutsch nyaka, Molnár százalékai

Orbán Viktor az őszi strasbourgi plenáris ülésen egyenesen azzal vádolta Magyar Pétert, hogy „nyilvánvalóan azért vette fel a mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé bújjon”, ez a narratíva pedig azóta is tartja magát a Fideszben.

A mostani újabb szavazásra Deutsch Tamás úgy reagált, „ha nincs képviselőség, bizony nincs mentelmi jog. Ha nincs mentelmi jog, akkor van büntetőeljárás a telefonlopása miatt. És ha van büntetőeljárás, akkor lehet böri az elkövetett köztörvényes bűncselekmény miatt (mint oly sok elkövetőnél)”. A fideszes EP-képviselő még a szavazás lezárása előtt „a nyakát tette rá, hogy marad a kamuállás”, azaz Magyar marad az Európai Parlamentben.

A kritikusok közé a DK is beállt. Ez persze semennyire sem sokkoló, hiszen Magyar állandóan kritizálja Gyurcsány Ferencet, aki szintén savazza a Tisza Párt elnökét: a két politikus már hónapok óta folyamatos szájkaratéban van. A DK EP-képviselője, Molnár Csaba szerint Magyar „inkább mást csinál ahelyett, hogy bejárna dolgozni”, pedig „plenáris ülés tipikusan csak egyszer van egy hónapban összesen négy napig, szóval nem túl nagy feladat ezeken ott lenni”.

Molnár szerint Magyar a megválasztása óta az Európai Parlament döntéshozó plenáris üléseinek csak 28 százalékán vett részt, a többit kihagyta, pedig épp „ezzel a feladattal bízták meg a választói”. Így aztán a DK-s képviselő nem igazán érti, hogy Magyar miért szavaztatta meg, hogy maradjon-e EP-képviselő, hiszen „aki nem jár be a munkahelyére dolgozni, az inkább menjen el”.

Magyar erre úgy reagált, hogy ő az ülések több mint felén ott volt, „mulasztásai” pedig az árvízi védekezés és a Tisza Párt jótékonyságai programjai miatt voltak.

Láthatóan nem uniós karrierre gyúr

Bár Magyar mindig posztol arról, ahogy épp a reptéren várja a brüsszeli járatot, vagy arról, hogy felszólal az Európai Parlamentben, korábban már úgy érvelt, hogy szerinte az EP-képviselőség „egy hónapban körülbelül 8 napi brüsszeli és strasbourgi kinttartózkodással megoldható”, és a gyerekei miatt amúgy sem költözne Brüsszelbe.

Az tagadhatatlan, hogy az unióshoz képest jóval többet foglalkozik a hazai politikával. Ez annyiból érthető, hogy rajta kívül a Tiszának van még hat másik EP-képviselője, másrészt Magyar a párt elnöke is – amit hiába építget, kívülről az még mindig Magyar egyszemélyes pártjának tűnik.

Az már a felbukkanása óta nyilvánvaló, hogy ő nem egy EP-képviselői karrierre gyúr, hanem belpolitikaira, és ehhez használja fel az EP-képviselőséggel járó előnyöket. Magyar járja az országot, 2026-ra keresi a párt 106 egyéni képviselőjelöltjét, karácsonyi, majd újévi beszédet tart, és folyamatosan próbálja magát Orbán Viktor első számú kihívójaként feltüntetni.

Legutóbb épp most vasárnap beszélt arról, hogy ha a kormány valóban a félelnöki rendszer bevezetését fontolgatja, az neki nem probléma, „szívesen kiáll egy az egyben” Orbán Viktor ellen. A félprezidenciális rendszerről szóló információkat a miniszterelnök sajtófőnöke egyébként hírlapi kacsának nevezte.

Magyar őszi európai parlamenti akciója is erről a szembenállásról szólt: még a beszéde előtt rögtön odament kezet fogni a magyar miniszterelnökkel, azt sugallva, hogy ők ketten egy szinten vannak. A vitájuk is inkább belpolitikai vita volt, mintsem uniós.