Zavar a kommunikációban: a Fideszben most épp Orbán Viktor 56-os mondatait hiteltelenítik

2024. október 24. – 15:21

Zavar a kommunikációban: a Fideszben most épp Orbán Viktor 56-os mondatait hiteltelenítik
Orbán Viktor beszédet mond október 23-án a Millenárison – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Vezető fideszes politikusok, Lázár János vagy Kovács Zoltán október 23-i megszólalásai is megmutatták, hogy a Fidesz most megpróbálja a lehetetlent: hatástalanítani próbálják Orbán Balázs 1956-ról szóló botrányos és védhetetlen mondatait. Csakhogy ezzel újabb probléma keletkezik: így Orbán Viktor korábbi kijelentéseit hiteltelenítik.

Orbán Viktor politikai igazgatója a kormányközeli Mandiner Stratégiai részleg című műsorában azt mondta, hogy „56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe”. Ennek kimagyarázása komoly fejtörést okozhatott a Fidesznek, de mostanra összeállt egy narratíva. Az üzenet egyszerű: az 1956-os eseményeket nem szabad az ukrajnai háborúhoz hasonlítani. Aki ilyet tesz, az szentségtörést követ el, hazudik és meggyalázza az ’56-os szabadságharcosok emlékét. Hogy miért, az eddig még nem derült ki a fideszes politikusok megszólalásaiból. Pedig Ungváry Krisztián történész szerint egy dologban biztosan hasonlít a két esemény: mindkét esetben a nemzeti függetlenség és a szabadság iránti vágy állt szembe az erővel történő elnyomással.

Pont ezért lehetett kínos a magát 1956 örökösének tartó Fidesznek a politikai igazgató elszólása, mert arra is rávilágított, hogy a mai napig nem sikerült feloldaniuk a békepártinak mondott politikájuk és 1956 emléke között feszülő ellentmondást. Ehelyett azt sulykolják, bele se gondoljunk, van-e bármiféle hasonlóság az '56-os forradalom és az Ukrajna elleni orosz agresszió között.

Hazugság, szentségtörés, tévedés, gyalázat

Először Orbán Viktortól hangzott el az az üzenet, hogy nem szabad összehasonlítani 1956-ot és az ukrajnai háborút. Egy nappal azután, hogy a sajtó felkapta Orbán Balázs kijelentéseit, a miniszterelnök azt mondta a Kossuth Rádióban: „nem szeretné, ha az ukrán–orosz háború rávetődne az 1956-os szabadságharcosok emlékére”. Orbán ekkor szólalt meg először ebben az ügyben.

Hasonló érveléssel vágott vissza az Európai Parlament plenáris ülésén is, amikor Ursula Von der Leyennel az élen magyar kormány oroszpártisága miatt támadták. A miniszterelnök azonban itt már sokkal keményebben fogalmazott. „Szándékosan kerültem az elnökség kapcsán Ukrajnát, de ha akarják, beszéljünk róla. Először is tisztelt bizottsági elnökasszony, a leghatározottabban utasítom vissza, amit mondott. Minden analógia és összehasonlítás, ami a magyar ‘56-os szabadságharcosokat veti össze Ukrajnával, tévedés és meggyalázása a szabadságharcosok emlékének. Semmi közös nincsen ’56-ban meg az ukrán–orosz háborúban” – fogalmazott Orbán. Miközben erről beszélt, ott ült mögötte Orbán Balázs, aki ugyanúgy párhuzamot vont 1956 és az ukrajnai háború között, mint az Európai Bizottság elnöke.

Orbán Viktor az október 23-i állami megemlékezésen mondott beszédében elismételte: nincs semmi közös az '56-os eseményekben és az ukránok küzdelmében. „Nekik [”Brüsszelnek„] 1956 tanulsága az, hogy harcolnunk kell Ukrajnáért, sőt Ukrajnában. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk.” Orbán ezt azzal kötötte össze, hogy az Európai Unió bele akarja rángatni Magyarországot a háborúba, de a magyar kormány azért harcol, hogy ez ne történjen meg.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az idei október 23-án történelmi hazugságnak nevezte 1956 és az ukrajnai háború párhuzamba állítását, amikor Orbán Viktor ünnepi beszéde után kérdezte a fideszes befolyás alá került Index. Az államtitkár arról beszélt, hogy az ukránok próbálják összemosni a hazájukban zajló háborút és az 1956-os szabadságharcot.

„Az ukránok valóban éppen ezt teszik. Azt viszont szeretném tisztázni, hogy párhuzamot vonni ’56 és a mostani háború között történelmi hazugság, a kettőnek ugyanis semmiféle köze nincs egymáshoz.”

Kovács Zoltán szerint fideszes politikusok sosem mondtak olyat, hogy az ukránoknak nincs joguk megvédeni magukat, „sőt, ez kötelességük”. Majd ezzel a lendülettel relativizálta azt a tényt, hogy Oroszország kezdte a háborút azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát. Az államtitkár szerint az a nagy kérdés, hogy miért támadhatta meg a nemzetközi szerződéseket felrúgva Oroszország Ukrajnát, mert erről érdemes beszélni, és ebből kell következtetéseket levonni.

Ugyancsak egy 1956-os emlékezésen beszélt arról Lázár János, hogy szentségtörés párhuzamot vonni az 1956-os magyarok és az ukránok közé. A Kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen azt mondta, hogy a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen” politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul.

„56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között.”

Ezzel szemben október 23-i beszédében Magyar Péter beleállt abba, hogy párhuzamot vonjon 1956 és az orosz-ukrán háború között. A legerősebb ellenzéki párt vezetője azt mondta, hogy Ukrajnát ugyanazok támadták meg, akik vérbe fojtották az 1956-os forradalmat. Igaz, Ukrajna nevét nem mondta ki konkrétan, de így is lehetett érteni, mire gondol. „Vannak olyan vezetőink még, akik egy másik népet hibáztatnak, amikor ugyanazok az oroszok támadják meg őket, akik magyar szabadságharcosok százait kínozták meg és gyilkolták le 1956-ban, és az azt követő megtorlás során.”

Magyar Péter október 23-i beszédében többször Orbánék fejére olvasta oroszpártiságukat, de korábban is volt rá példa, hogy a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos politikáját kritizálta. Nem sokkal Orbán moszkvai „békemissziója” után Ukrajnába utazott, ahol meglátogatta az oroszok által lebombázott kijevi gyerekkórházt, és elment a bucsai tömegmészárlás helyszínére is. „Lehet persze luxusrepülőkkel diktátortól diktátorig repülni, és olyan tárgyalásokat folytatni, amelynek a tartalmáról igazából senki nem tud, vagy lehet konkrét lépéseket tenni” – mondta ukrajnai látogatásán.

Orbánnál Budapest volt Bucsa, Nagy Imre pedig Zelenszkij

Az Orbánék által most sulykolt magyarázat azonban több ponton is sántít. Kezdjük azzal, hogy maga Orbán Balázs beszélt 1956 és az ukrajnai háború analógiájáról. Mondatait hibának nevezte a miniszterelnök, de komolyabb következményei nem lettek. A Szuverenitásvédelmi Kutatóközpont frissen kinevezett kutatójának, Somkuti Bálintnak sem okozott gondot, hogy megtalálja a párhuzamot a két történelmi esemény között. Ő arról beszélt egy podcastben, hogy jó, hogy '56-ban nem segített nekünk a Nyugat, mert mi is úgy járhattunk volna, mint az ukránok, ami jól rímmel Orbán Balázs gondolatmenetére.

Nem is olyan régen Orbán Viktor még nem volt ennyire érzékeny az 1956-os szabadságharcosok emlékére. Bő fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése után ő maga hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imréhez. „A mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték 1956 után” – jelentette ki a Kossuth Rádióban október 14-én, vagyis kilenc nappal az '56-os évforduló előtt. Ugyanebben a rádióinterjúban csavart egyet 1956 üzenetén, és arról beszélt, hogy szerinte 1956-ban a magyarok nem a szovjet hadsereget akarták legyőzni, hanem tűzszünetet és béketárgyalást akartak kikényszeríteni.

Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Orbán 1956 és az ukrán háború párhuzamairól beszélt. Három nappal az előbb idézett 2022-es rádióinterjúja előtt a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap berlini rendezvényén azt mondta, hogy a magyarok értik legjobban az ukránok álláspontját, majd az 1956-os Budapestet az ukrajnai Bucsával azonosította, ahol több száz civilt mészároltak le az orosz megszállók. „Szerintem az ukránok pozícióját a legjobban a magyarok értik. Tehát, ugye, szoktak beszélni Bucsáról, de 1956-ban Bucsát Budapestnek hívták. Tehát ha valaki tudja, hogy mit jelent a katonai támadás és elnyomás az oroszok részéről, azt mi tudjuk. A mi Zelenszkijünket fölakasztották az ’56-os forradalom után. Szóval nekünk nem kell elmagyarázni, hogy milyen brutális tud lenni egy orosz háború.” Változnak az idők, most már Orbánék szerint egy ehhez hasonló összehasonlítás hazug és sértő lenne.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!